Az iszlám világ legszentebb helye Mekkában van. Hitetlenek nem léphet a tiltott városba, nemhogy a Meszdzsid al Haramba, ahol a szent Kába található. A világ minden részéről efelé fordulva imádkoznak a muszlimok. Kiszarándoklaton jártunk ott, arabul: Umrán. Nyolcszáz kilométert autózunk. Keresztülvágunk az éjszakai sivatagon. Csak akkor állunk meg, amikor halljuk a müezzinek imára hívását, valamint egyszer a semmi közepén. Utóbbinak nincs praktikus oka, egyszerűen csak látni akarom a csillagokat a sivatagban, távol mindentől. Minél nagyobb körülötted a semmi, a csillagok annál nagyobbnak és fényesebbnek tűnnek; a fehér félhold bevilágítja az eget, hallgatjuk a kövek pattogását a csillagok hideg fénye alatt. Rijádból indulunk el hárman, hogy elvégezzük az Umrát, a "kiszarándoklatot". A Maghrib imádság után indulunk, délután. Rijádot háromsávos autópálya köti össze Mekkával. A muszlimok úgy is emlegetik a várost, mint Alharam Almekí. Mekka kába ko korean. Reggeli imádságra készülő tömeg a Mászdzsid Al Haram előtt.
Az iszlám (akárcsak a judaizmus) a helyes cselekedetek, szabályok és törvények vallása. Ezért aztán a hívő muzulmánnak számos parancsolatnak kell engedelmeskednie. Ezek közül az öt legfontosabbat az iszlám öt "oszlopának" is szokták nevezni. Az öt oszlop Az öt oszlop közül az első a hitvallás (saháda). Ez arról szól, hogy egyetlen isten létezik, s Mohamed az ő prófétája. A második "oszlop" az imádkozás (szalát), amely az istentiszteletekre és az imaszertartásokra vonatkozik. (Mozdulatok, leborulások sora, arccal a mekkai Kába felé fordulva. ) A harmadik "oszlop" a böjt (szaum), ami a ramadán hónapban való önmegtartóztatást jelenti. Nagyítás: Mekka: tragédiába torkollott az ördög megkövezése | hvg.hu. A negyedik a zakát, vagyis a szegényadó, ami kezdetben egyfajta adó volt, ma már viszont inkább a jótékonykodásra utal: a szűkölködők ellátásának segítésére minden muzulmán köteles jövedelmének vagy vagyonának meghatározott részét befizetni. Az ötödik oszlop maga a zarándoklat, vagyis a háddzs. Aki ezt elvégezte, jogosult a "hadzsi" cím használatára. A háddzs A háddzs a muzulmán év tizenkettedik hónapjában tett mekkai zarándoklat.
Ennek oka, hogy nem csupán el kell menni Mekkába, hanem a szentélyt hétszer meg is kell kerülni, a követ pedig meg kell csókolni. A körbejárásnak is megvannak a maga szabályai: a kiindulási pont maga a kő. A zarándoklatnak hihetetlen jelentősége van az iszlámban. Úgy tartják, hogy a kő érintése által közvetlenül Istennel kerülnek kapcsolatba, neki gyónják meg bűneiket. A kő, mint már azt írtuk, az ítélet napján emlékezik majd arra a lélekre, aki nála járt és fejet hajtott előtte, és közbenjár a lélekért Istennél. Idősebb, mint Mohamed A kő eredete az idők folyamán teljesen a feledés homályába veszett. A valóságot lassan a legendák váltották föl. Haddzs, Mekka, Kába kő - közeleg a mekkai zarándokünnep - Tedeinturkey - Egy másik világ magyar szemmel. Abban a legtöbb kutató egyetért: annyira régi, hogy valójában megelőzhette Mohamed prófétát. Minden valószínűség szerint Kr. u. 200-ból való és mindig is nagy tisztelet övezte. A pogány vallásnak tehát éppen úgy része lehetett, mint később az egyistenhitű vallásnak. Mohamed próféta próbálkozásai arra vonatkozóan, hogy megtiltsa a kő tiszteletét, sikertelennek bizonyultak, ezért nagyon okosan úgy döntött, beépíti azt az új vallásba.
A McKinsey megvizsgálta a lehetséges hatásokat: egy évtizedes távlatban évi átlagban 1, 2 százalékkal növeli a világ GDP-jét, de ennek ára is lesz. Modellezte a McKinsey, hogy milyen hatása lehet a világra a mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) elterjedésének. A gazdasági és a társadalmi hatásokat is vizsgálták. BME VIK - Mesterséges intelligencia. A jó hír az, hogy a következő évtizedben évente átlagosan 1, 2 százalékkal növelheti a világ GDP-jét, ugyanakkor komoly és nem feltétlenül csak pozitív társadalmi változásokat is generál. Az AI 2030-ig mintegy 13 ezer milliárd dollár hozzáadott értéket hoz létre. A modellben hét elemet vizsgáltak, de a kutatás hangsúlyozza, ezek az elemek a jövőben bővülhetnek. Három elem a vállalatok belső működéséhez kötődik. A belső működés változásánál a kiterjesztést – amikor az AI a munkaerő és a tőke hatékonyabb felhasználását segíti –, a helyettesítést – amikor technológia leváltja a hagyományos termelési tényezőket, mert azoknál sokkal hatékonyabb –, valamint a termékek és szolgáltatások innovációját és kiterjesztését vizsgálták.
Anyádék nem tanítottak meg viselkedni? – förmedt rá Megatron egy illetlenkedő, a középső ujját mutató látogatóra a pekingi Universal vidámparkban. Történt ugyanis, hogy egy fiatal turista a nemzetközi kézjelet mutatta a Michael Bay-féle Transformers főgonoszát ábrázoló robotnak, aki nem várt válasszal reagált a modortalanságra. Általában a park mesterséges intelligencia vezérelte robotjai, amelyek a park népszerű attrakciói, és sorokban várják az emberek, hogy fotózkodhassanak velük, automatizált válaszlehetőségekből válogatva kommunikálnak a látogatókkal, így fokozva az autentikusság élményét. Megatronnal senki sem viselkedhet így! Forrás: Haokan Ezúttal azonban a park dolgozói által homok került a gépezetbe, és hagyták, hogy Megatron szót emeljen a goromba kézmozdulat ellen. A gesztusod túlságosan otromba. Anyádék nem tanítottak meg viselkedni? Ostoba bolond, mocskos ember! Menj innen, nem akarok fényképet veled! – mondta a felháborodott robot. A videót az esetről itt lehet megnézni.
A külső tényezőknél a globális áramlás növekedéséből elérhető gazdasági hasznot, a vagyonképződést és annak újra történő befektetését, az átmenet és az implementáció költségeit, valamint a felmerülő negatív külső hatásokat vették figyelembe. A vállalatok jelentős része használja majd A tanácsadó cég tanulmánya a gőzgép okozta változásokhoz hasonlítja a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatását. Ráadásul ez a változás viszonylag gyorsan lezajlik majd. 2030-ra ugyanis a cégek 70 százaléka használ legalább egy mesterséges intelligenciára épülő megoldást, de a nagyvállalatok többsége a technológia teljes skáláját alkalmazza majd. A siker azonban azon is múlik, hogy melyik vállalat mikor száll be a versenybe. A nemzetgazdaságokat vizsgálva a McKinsey arra jutott, hogy az AI terén vezető országok – jellemzően a fejlett gazdaságok – a jelenlegi szinthez képest 20-25 százalékkal több gazdasági haszonra tehetnek szert. Ma elsősorban az Egyesült Államok és Kína között folyik a verseny, mindkét nagyhatalom hatalmas összegeket fordít a kutatásokra.