Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1. ) író, újságíró. Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író. Élete Molnár Ferenc 1878. január 12-én született, német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt. Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Molnár Ferencz : Boldog Pecador János rövid életrajza 1861. EGER! 1FT!. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár. Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt.
A zenélő angyal - Egy fiatal szerelem regénye (1933) egy velencei szerelmi háromszög története. A második történet talán a legmegrázóbb Molnár Ferenc prózai életművében. A zöld huszár (1937) egy vidékről... A Pál utcai fiúk - A Gittegylet [eKönyv: epub, mobi] Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek... Az éhes város Ha levetjük morális gátlásainkat, valóban könnyűszerrel gazdagok és sikeresek lehetünk? És ennek sosem fizetjük meg az árát? Molnar ferenc rövid életrajza. Erre keresi a választ Molnár Ferenc első, 1901-ben megjelent kisregénye, amely rögtön elismerést és hírnevet hozott szerzőjének. A szatirikus, komoly... Egy pesti leány története - és más kisregények Mi történik, ha egy tizenkilenc éves lány egy hasonló korú fiúval sétál, és meglátja őket egy ismerősük? Manapság semmi. Az 1900-as évek elején azonban a lányt rögtön szájára vette a város, és rásütötték a romlottság bélyegét.
Molnár Ferenc (Bp., 1878. jan. 12. – New York, 1952. ápr. 2. ): író, hírlapíró. Molnár Márta Sárközi Györgyné apja. Jogot hallgatott Bp. en és Genfben. 1896-tól kizárólag hírlapírói és irodalmi tevékenységet folytatott; a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok és a Pesti Hírlap állandó munkatársa. Az I. világháború alatt Az Est harctéri riportere volt. 1901-től a Petőfi Társ., 1917- től a Kistaludy Társ., tagja. 1902-ben játszották első színdarabját (Doktor úr), és attól kezdve évről évre jelentkezett új darabokkal, melyeket nemcsak a hazai, hanem a külföldi színházak is állandóan műsoron tartottak. 1930-ban Svájcba, majd az USA-ba költözött. A külvárosok, valamint a kispolgárság világát rajzoló elbeszélésekkel kezdte pályáját. Korai regényeiben a nagyváros dolgozóinak nehéz életét ábrázolta. Molnár Ferenc műveinek épségét anyatigrisként őrzi a dédunokája : HunNews. Társadalmi darabjait szórakoztatóan, nagy színpadtechnikai érzékkel alkotta. Később kísérletezett a szimbolikus drámával is, de kisebb hatással. Első felesége Vészi Margit, második Fedák Sári s a harmadik Darvas Lili színésznő volt.
Erdődy Edit: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Akkord Kiadó, 2005) - Szerkesztő Kiadó: Akkord Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2005 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 74 oldal Sorozatcím: Talentum műelemzések Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: 963-9429-43-0 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Molnár Ferenc műveit és személyiségét is ellentmondásosnak látták kortársai, s ilyennek látja az utókor is. Életútja, életstílusa bizonyos mozzanataiban tipikusnak mondható; a századelő pesti éjszakai életében, a mulatók és kocsmák asztalainál olyan nagyságok mindennaposak, mint Ady Endre vagy Bródy Sándor. Nem kivételes az újságírókarrier sem, hiszen ez idő tájt írók és költők írták az újságokat. Molnár ferenc életrajza. Példa nélkül való viszont az a nemzetközi karrier, amelyet befutott: korábban egyetlen magyar író sem vált ennyire ismertté külföldön. Tízéves korától a Lónyay utcai református gimnáziumban tanult.
A műveltség rendkívüli igényeiről, Simonchicz Incze életrajza, 1858. Közművelődésünk és nevelésünk kellékei); a Vasárnapi Ujságban (1859. Plank Ferencz régiséggyűjteménye Pesten, 1861. A leleszi konvent, Pestről a középponti Kárpátok felé és vissza, Szent Imre szobra Zirczen, A csopaki kastély, A veszprémi Gizella kápolna, Selmecz); az Idők Tanujában (1865. 251. és köv. sz., Dunántúli tollrajzok, 1866., 70., 72., 73. Naplótöredékek); az Uj Korszakban (1865. Művelődésünk akadályai s gyógyszerei, folytatása a Tanodai Lapok 1866. 46-48. sz. és 1867. 3., 14., 15. ); a Győri tört. Füzetekben (IV. 1865-68. Molnár Ferenc élete – Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Csallóköz és egy kis böngészete Somorja levéltárában); a veszprémi gymnasium Értesítőjében (1871. Egy veszprémmegyei muzeum-egylet tervrajza); a Századokban (1872. Keve vármegye emléke, A magyar államczímer); a sátoralja-ujhelyi gymnasium Értesítőjében (1873. Sátoralja-Ujhely közművelődési s emberbaráti tekintetben, 1876. Egy pár őszinte szó, 1877. Mozzanatok a s. -a. -ujhelyi nagygymn. történetéből 1873-76.
Szellemi hagyatéka nem egyszerűen vállalható, hanem azt is ismernie és vállalnia kell mindenkinek, aki szabad, független, demokratikus, az értékeket tisztelő, Európa szerves részét alkotó országban akar élni. Hiszen Deák gondolkodó, előre tekintő, ízig-vérig modern politikus volt. E nagyívű életpálya első számú mozgatója mindenkor a magyar nemzet és az ország területén élő nemzetiségek kiemelése... Tovább Tartalom Hiller István: Előszó 7 Molnár András: Deák Ferenc életrajza 9 Velkey Ferenc: "Deák kell, hogy a centrumunk legyen. " Széchenyi István és Deák Ferenc az 1840-es évek közéletében 25 Fazekas Csaba: Deák egyházpolitikája a reformkorban 42 Hermann Róbert: Deák és Görgei 55 Deák Ágnes: Deák és a passzív rezisztencia 71 Gerő András: Deák és a politikai etika 84 Körmöczi Katalin: Deák, a pesti polgár 96 Estók János: A kiegyezés mérlege 114 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Az egyikben eleinte büfé üzemelt, a másikban pedig később, az 1980-as évek közepétől az ott kiépült Zugligeti Niche Camping recepciója. A villamos-végállomás pár évvel a vonal lezárása után (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Az egykori végállomás már mint kemping az 1990-es években (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Az egyik 1000-es villamos az 1980-as években (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) A villamos-végállomást egy vállalkozó mentette meg az enyészettől, és 58-as kisvendéglő néven működtette tovább egészen 2021-ig. Ekkor el kellett hagynia az ingatlant, mivel, ahogy már megírtuk, a Normafa Park Program keretében teljesen felújítják az egykori végállomást. Ha a villamos előreláthatóan már nem is fog járni errefelé, az mindenféleképpen dicsérendő, hogy mindkét ikonikus végállomás megmenekül az egykori legendás zugligeti vonalon. Nyitókép: A zugligeti régi végállomása. Buda i peszt legenda korry. Fényképezte: Klösz György, 1896 után (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább az maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre ("a farsang farka") – vonatkoznak, amely télbúcsúztató is. Buda i peszt legendra.com. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat.
A számozás előtti régi jelzések. Zugligetbe a sárga-fehér félkörű és a sárga-fehér váltakozó körnegyedű villamosok jártak (Forrás: Budapest Krónikája) A Lánchídfőtől induló, Zugligetbe közlekedő járat a sárga-fehér váltakozó körnegyedekkel az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A vonalat azért hosszabbították meg végül 1903-ban, mert 1900. június 4-én történt egy szörnyű baleset, amely több halálos áldozatot is követelt, miután a kioldódott fék miatt egy emberekkel teli villamosszerelvény visszagurult és felborult. A baleset olyan nagy port kavart, hogy a budapesti rendőrfőkapitány még azt is kilátásba helyezte, hogy az egész villamosközlekedést beszüntetni a fővárosban. Erre azonban szerencsére nem került végül sor, de az akkori végállomás épülete elvesztette a végállomásszerepét, miután a Tündér-szikla lábáig meghosszabbították a vonalat, ahol új villamos-végállomás épült. A zugligeti balesetről készült egyik korabeli grafika Az új végállomás még az 1907-es bővítés előtt (Forrás: Zempléni Múzeum/Hungaricana) Az új, háromvágányos végállomást 1903. május 1-jétől vették igénybe a zugligeti villamosok.
A vízkereszt második evangéliumi története értelmében, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ezt követően kezdett tanítani. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. A harmadik evangéliumi jelenet szerint Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve. Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirályjárás. A három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a legfőbb kellék a csillag, amely a három királynak megmutatta az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár).
A pályahibák miatt a villamos csak egy vágányon járt. Az 58-as villamos az 1960-as években (Fotó: BKV Archívum) A villamos-végállomás az 1960-as években az 58-as villamossal (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Törőcsik Mari az 58-as villamoson "A Szerelem" című filmben 1971-ben (Fotó: Mafilm Studio/Ajay/Collection Christophel) A felújítás helyett új trolibuszhálózatot terveztek Zugligetbe, így 1977. január 16-án járt utoljára a legendás 58-as villamos. Eleinte 58V néven pótlóbuszt indítottak helyette, de a troliberuházásra szánt összeg folyamatosan csökkent, így a pótlóbusz állandósult, amit 1980. március 3-án végül átneveztek 158-as autóbuszra, amely 2008. szeptember 9-e óta a most járó 291-es autóbusz. Az 58-as népszerűségét mutatja az is, hogy a járatról több helyen is megemlékeznek, így a Remiz étteremben is (Forrás: Új Magyar Építőművészet, 2000. 2. szám) A vonal megszűnése után a villamos-végállomás teljesen leromlott, lábainál 1983-ban helyezték el a legendás 1000-es villamostípus két egykori kocsiját.