JÁTSSZON EZZEL AKINEK KÉT ANYJA VAN! / Layers of Fear #2 - YouTube
"Ezek a méhek nagyon furcsán néznek ki, mivel egyes testrészeik hím bélyegeket hordoznak magukon, míg mások nőstény bélyegeket. " –magyarázta a tanulmány társszerzője, Isobel Ronai, aki szintén a Sydneyi Egyetem végzős hallgatója. "Például a szemeik olyanok, mint a hímeké, jóval nagyobbak a nőstényekénél, míg a teste többi része nőstény. " (lásd a lenti twitter-bejegyzés fotóján) These bees were strange because they are gynandromorphs (sex mosaics): they have bits that look male and bits that look female. For example, male honey bee eyes are much larger than female eyes and this gynandromorph has a male eye on a female body. Akinek két anyja van de. — Dr. Isobel Ronai (@IsobelRonai) 2018. november 28. Azt tudjuk, hogy a günandromorfok egy ritka genetikai mutáció során jönnek létre, az oka azonban nem egyértelmű. Ezért gyűjtött össze Aamidor 11 frissen kikelt, günandromorfnak vélt méhet ugyanabból a kolóniából, és kollégáival felboncolták ezeket, és megvizsgálták a szöveteiket, hogy megállapítsák a nemüket is. Az eredmény igen meglepő volt, mivel a méhek szervei véletlenszerűen voltak hímek vagy nőstények.
Elsőként Lajosomnak, a homokfúvónak gyűlt meg a baja a sok glettel és rozsdával, de mint a szakma éltes mestere, hősiesen megküzdött vele, "kéremkrisztikeezduplamelóvolt", így baromira kellett volna örülnöm, hogy nem duplázta az árat, hanem csak szemtelenül sokat hozzácsapott. Mondjam? Nem örültem. Oszinál a festék folyt volna meg veszettül, ha nem fizetek tízezerrel többet, hajlottam a tanácsra, így szerencsére nem folyt meg, szép a festés. Költöztető Józsit nem bántom, mert szeretem: a kutyájával költöztet, ő általában utólag kalkulál valamilyen árat – kedve szerint – és most olyan jó volt hozzám, hogy ezt a fuvart el sem felejtette, mint a három évvel ezelőtti nagy költözésünket. A gyerekemnek két anyja van - Dívány. Szavam nem volt, ezeket valóban én vállaltam, gondolva, hogy a "lelkes kolléganő" úgyis intéz minden mást. Hozott is egy rakás szakit, akik felmértek, elvonultak, árat mondtak meg időpontokat. Azért, ugye, ezeknél az egyeztetéseknél a "jobb, ha te is ott vagy, mert te értesz hozzá, Krisztike! " felszólítás után ott voltam, végighallgattam a megszokott szövegeket, miszerint "ezígyazértnemolyanegyszerű", de "megoldomsimáncsakkétnap", amiből már akkor tudtam, hogy az első duma az ár felverésére szolgál, a második meg arra, hogy ennek ellenére kizárólag őt kéne választani.
Elfolyó idő – Kortárs magyar művészek reflexiói a vasfüggöny lehullásáról címmel nyílik kiállítás szeptember 10-én a Collegium Hungaricum Róma épületében a Magyar Művészeti Akadémia alkotóinak munkáiból. A koronavírus-járvány miatti, csaknem féléves kényszerű leállást követően a Collegium Hungaricum Róma az Elfolyó idő című kiállítással nyitja meg újra kapuit a nagyközönség előtt. Az idei évad első rendezvénye a rendszerváltozás 30. évfordulójáról emlékezik meg – közölte a Collegium Hungaricum Róma. A közlemény szerint a kiállítás a művészi szabadságon alapulva emlékezik a rendszerváltásra, a határnyitásra és annak értékeire: a közösségépítés és együtt gondolkodás fontosságára, illetve a múlt feldolgozásában való együttes munkálkodásra a művészet teremtő ereje által. A Falconieri-palotában október 8-ig megtekinthető tárlaton 21 magyar művész csaknem negyven műve szerepel. ELFOLYÓ IDŐ – táncszínház - Gyulai Várszínház. A kiállító alkotók: Aknay János, Árendás József, Bakos István, Barabás Márton, Baráth Ferenc, Csáji Attila, Elekes Károly, Farkas Ádám, Gaál József, Jovián György, Kovács Péter, Kulinyi István, Lajta Gábor, M. Novák András, Orosz István, Stefanovits Péter, Szabó Menyhért, Szemadám György, Szőcs Miklós TUI, Szurcsik József és Véssey Gábor.
A figueres-i Dalí Múzeumban nyugszik, amelyben ide kattintva virtuális sétát is tehet. (Forrás: MTVA) Amit Dalí bizonyára elmesélt volna a pszichoanalitikus díványán Dalí édesanyja, Felípa rendkívül engedékeny, családjáért élő asszony volt. Bár később leánygyermeke is született, feltehetően a második Salvador megszületése előtt is erről ábrándozott, ugyanis a gyermek Dalít lányként kezelte, és évekig leányruhába járatta. (A festő később meg is örökítette gyermekkori önmagát ilyen öltözékben. Az elfolyó idf.com. ) Az ebből kialakult nemi bizonytalanságok miatt a művész egész életében erősen vonzódott az androgün testalkatú emberekhez; egy kortárs Dalí-kutató, driguez szerint pedig feleségében, Galában is az "őseredeti androgünitást" vélte felfedezni. Salvador Dalí: La Main Rodriguez e mellett úgy véli, hogy ez a gyermekkori helyzet volt a forrása Dalí identitászavarának, szexuális problémáinak, gyermekkori enuresisének, és az anyja ellen tanúsított későbbi agressziónak a Szent szív (1929) című festményén. Az agresszió úgy kapcsolódik a képhez, hogy később Időnként élvezettel köpök az anyám portréjára címmel vált hírhedtté, és hozzájárult Dalí és apja 1929-es konfliktusához.
Táncolják: Hajszán Kitti, Halász Gábor, Schell Martin, Rubi Anna, Csizmadia Tamás Dramaturg: Cseh Dávid Koreográfus-rendező: Halász Gábor (első rész) Kulcsár Noémi (második rész) A Kulcsár Noémi Tellabor produkciója A Kulcsár Noémi Tellabor darabjának a középpontjában Salvador Dalí, spanyol szürrealista festőművész munkássága áll. A Tellabor évek óta folyamatosan kísérletezik különböző előadó művészeti formákkal és műfajokkal, ez a produkció pedig újabb lépés a kortárs tánc, a balett és a képzőművészet közti kapcsolódási pontok keresésében. Salvador Dalí művészetére azért esett a választás, mert Dalí sajátos módon ragadta meg kora valóságát – ehhez pedig nem csak Einstein relativitás elméletét, hanem számos más korabeli felfedezést, gondolkodásmódot és hangulatot próbált megragadni elképesztően plasztikus, mégis merőben szimbolikus képeiben. Az elfolyó idole. Dalí egy zűrzavaros korban élt, az első világháborút követő években vált egyre tágabb körben ismertté, de a nagy gazdasági világválságot követően terjedő sötétséget, a folyamatosan elbizonytalanodó, relatívvá váló világot ábrázoló szürrealista, gyakran groteszk és humoros képei tették világhírűvé.
Közben pedig nem csak Dalí műveit gondolja tovább, hanem megmutatja a nézőknek azt is, hogy a mi világunk miben különbözik Dalíétól – és miben nem. Az előadás után beszélgetés lesz a táncművészekkel, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt! Az előadás az NKA támogatásával valósul meg.
Közben pedig nem csak Dalí műveit gondolják tovább, hanem megmutatják a nézőknek azt is, hogy a mi világunk miben különbözik Dalíétól – és miben nem.
A tárlatra Stefanovits Péter, az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetője, illetve Alapfy László kurátorok 23, nemzetközileg is kiemelkedő hazai képzőművészt hívtak meg, köztük Aknay Jánost, Csáji Attilát, Jovián Györgyöt, Kovács Pétert, Orosz Istvánt, Szemadám Györgyöt és Szurcsik Józsefet, illetve az akadémián kívülről Szabó Menyhértet, akinek két nagyméretű, gumiból öntött feje a diktatúra szellemi megnyomorítását szimbolizálja. Fotó: – Célunk a jelenkori magyar képzőművészet sokszínűségének megmutatása mellett az volt, hogy az 1989-es történelmi fordulat lényegét érzékeltető műveket hozzuk el Passauba, a Modern Művészetek Múzeumába – mondta a németországi bemutatkozás megnyitóján Stefanovits Péter. – Jelképes a tény, hogy míg legidősebb művészünk Csáji Attila a fényművészet terén tett úttörő lépéseit bemutató, lézer és számítógép segítségével készült munkájával szerepel, addig legfiatalabb kiállítónk, Szabó Menyhért, aki az iskolában tanult erről az időszakról, torzított, heroikus portréival szinte megidézi a korszellemet deformáló hatást.