LEADER 01043nga a2200289 ir4500 001 389799 005 20001110092117. 0 008 991014p19991990hu 0 hun d 040 |a OSZK |b hun |c OSZK 041 0 |a hun 245 |a Bethlen Gábor halála, 1629 300 |a 6. részdok. (02:10:24-02:30:24) 490 1 |a (Történelmünk útja |v B-36. ) 500 |a Adásidő: 1990. 1629. november 15. | Bethlen Gábor halála - altmarius. 10. 07. 534 |a Ered. kiadása: München: SZER, 1990 600 4 |a Bethlen Gábor |c (Erdély: fejedelem) |d (1580-1629) 650 7 |a ismeretterjesztés |2 oszk |a 17. század 651 |a Erdély 700 |a Juhász László |d (1933-2008) |4 szerk |a Held József |d (1930-) |4 közrem 773 |t Bethlen Gábor Magyarország egyesítéséért. |d Budapest OSZK München SZER 1999 |w 388853 830 |a Történelmünk útja 850 |a B1 886 2 |2 hunmarc |a 761 |b 1 |t Történelmünk útja. |d München SZER 1984-1991 |w 354557 |a 900 |b 11 |a Erdős |j László |d 1933-2008 |a Held, |j Joseph
"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. " (Bethlen Gábor) 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor, Erdély fejedelme (ur. 1613–1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített kis állam történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres "aranykorába". A köznemesi és – anyai ágon – székely lófő felmenőkkel rendelkező iktári Bethlen Gábor 1580-ban Marosillye várában látta meg a napvilágot. Már kamaszként bekapcsolódott a tizenöt éves háború küzdelmeibe, harcolt például Bocskai 1595. évi havasalföldi hadjáratában, majd a hadiszerencse elpártolása után a "törökös" párt híve lett. Nap képe: Késő ősz a Bethlen Gábor Gimnáziumnál : hirok. Bethlen Székely Mózes (ur. 1603) támogatójaként a Basta elleni küzdelemben is aktívan részt vett, az ő bukása után pedig török területre bujdosott, ahol magához ragadta az erdélyi politika és diplomácia szálait.
Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Bethlen gábor halála. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.
Mátyás (ur. 1608-1619) a kezdetekkor komoly energiát áldozott arra, hogy – Homonnai Drugeth György trónkövetelő támogatásával – megdöntse uralmát. Az 1615-ös nagyszombati egyezség ebben a konfliktusban sok szempontból kompromisszumot teremtett, ráadásul hamarosan kirobbant a harmincéves háború, mely Bethlen javára változtatta meg az erőviszonyokat. 1618 során ugyanis a protestáns cseh rendek fellázadtak a buzgó katolikus II. Ferdinánd (ur. Bethlen, az "országgyarapító" - Cultura.hu. 1619-1637) öröklése ellen, a Német-Római Birodalmat lángba borító konfliktusba pedig idővel Erdély is belépett. Bethlen – protestáns szövetségesként – a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette – Pozsonyban ráadásul a Szent Koronát is megszerezte –, az 1620 novemberében vívott sorsdöntő fehérhegyi csatából azonban seregei elkéstek. Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszumra kényszerült, vagyis az 1620-as besztercebányai országgyűlésen hiába vette fel a választott királyi címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II.
A fejedelem helyzetét tovább súlyosbította, hogy a királyi Magyarország eközben a Partiumban terjeszkedett Erdély kárára, egyúttal a Habsburgok – felkarolva Homonnai Drugeth György trónigényét – Bethlen-ellenes hangulatot keltettek Európában. Ebből a kedvezőtlen helyzetből kiindulva alkotta meg aztán életművét – a "tündérkertet" – a 16 esztendőn át regnáló fejedelem. Az uralkodó első és legfontosabb teendője természetesen a gazdaság felvirágoztatása és a kincstár feltöltése volt, amit többek között a merkantilista szemlélet átvételével és a Nyugat-Európában üldözött protestánsok betelepítésével alapozott meg. Bethlen a szász tiltakozás dacára komoly hangsúlyt fektetett a magyar kézműipar fejlesztésére, külföldi szakembereket hívott az erdélyi bányakincsek kiaknázására, és fellendítette a kereskedelmet is. A fejedelem gazdaságpolitikája sikeresnek bizonyult, a konjunktúra pedig idővel más területeken is megmutatkozott: amellett, hogy Bethlen bőkezű mecénásként kezdettől finanszírozta a külföldi egyetemekre kijutott erdélyi diákok tanulmányait, idővel Gyulafehérváron főiskolát is alapított, európai uralkodóhoz illően reprezentált udvara pedig az ország tudományos és művészeti életének fellegvára lett.
Apja, Dr. Fredrik Ruys ma már nem ismert eljárással feltöltötte a halott csecsemőket, felöltöztette, és múzeumában csinosan elrendezte őket. "A mai napon a virágcsendélet festészetről lesz szó, amely a tárgyfestészet, azaz a csendélet egyik alműfaja, a klasszikus és a modern festészet egyik kimeríthetetlen témája, melyet általánosan a 19. századi nyugat-európai akadémiák legalacsonyabb rangú műfajnak tekintettek. Holott a csendélet ábrázolásoknak már a 17. századtól elsősorban holland területeken nagy divatja volt, illetve maga a tárgyak ábrázolásán keresztül indult el a modernizmus, például Cézanne festészetében is. Célunk, hogy ezután az előadás után, mindenkihez közelebb hozzuk a műfajt és megcáfoljuk a vele kapcsolatos ellenérzéseket. " Nagy Zsófia Nóra Művészettörténész Bodó Galéria és Aukciósház Vitrineiben 18-19. 19 századi festők listája. századi bécsi és meisseni porcelánok, üvegtárgyak láthatók. A nappali szoba érdekes bútordarabja a gömbalakú, zenélő empire varrószekrényke és a 19. századi pipatórium.
Az eseményen Marton Tímea, a fenntartó Dobó István Vármúzeum üzemeltetési igazgatóhelyettese elmondta: az infrastrukturális és funkcióbővítő felújítást követően az épület nem csupán kiállítóhelyként működik tovább. 19 századi festők a szabadban. Szándékaik szerint ugyanis a jövőben a kultúra terén működő helyi civil közösségek megerősödésének egy fontos helyszínévé válhat. Szólt arról is, hogy a projektre az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből 84 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek, míg a csaknem 150 millió forintos összértékű beruházás további forrásait a 2019-es és 2020-as Kubinyi Ágoston-pályázatból, valamint 38 millió forint erejéig intézményi önerőből biztosították. SORSOKBAN ELBESZÉLVE | SZÉCHÉNYI-ÖSSZMŰVÉSZETI FESZTIVÁL A pokol bugyrai… "Málenkij robot" – Kényszermunka a Szovjetunióban – sorsokban elbeszélve című kiállítás megnyitója A regisztráció lezárult Vas fiai – Interaktív vaskori társasjáték | Régészet napja Az első szakaszban a játékosok megismerkednek a vaskor Kárpát-medencében élő népeivel és tárgyi kultúrájával.
A magán–nonprofit múzeum alapítói: Wilhelmina Cole Holladay és Wallace Holladay. Már az ötvenes években elkezdték gyűjteni azokat az alkotásokat, amelyek később az állandó kiállítás alapdarabjai közé kerültek, de a gondolat, hogy létrehozzanak egy múzeumot, ahol csak nők alkotásai tekinthetők meg, a hatvanas években fogalmazódott meg bennük. Európában jártak, és elbűvölték őket Clara Peeters csendéletei. A művészettörténész feleség kutatni kezdett a festőnő életrajza és további képei után, de nem talált semmit. Ez volt az az időszak, amikor a társadalomtudósok világszerte először fogalmazták meg, hogy a nők alulreprezentáltak a művészettörténetben. Holladay-ék a nyolcvanas évek elején vásárolták meg azt az épületet, amelyet átalakítottak a gyűjteményük számára. 19 századi festők művei. Pusztai Tünde beszélgetőtársa a mostani túra során Mörk Leonóra író, újságíró volt, aki németalföldi festőnők életútjáról ír életrajzi kötetet. A szeptemberben induló aukciós idényt a kényszerű leállást követően kivételes várakozás előzte meg.