Augusztus 25., kedd 14 óra: Déri Múzeum, Díszterem (Debrecen, Déri tér 1. ) 25 éve együtt a Munkácsy-trilógia 14 óra: Fodor Éva Irén művészettörténész köszönti a jubileumi megemlékezés résztvevőit a Munkácsy Teremben 14. 20: "Munkácsy 25". Fodor Éva Irén művészettörténész vetített képes előadása Munkácsy Mihály Krisztus-képei együttes bemutatásának 25. évfordulója alkalmából 15. 20: Filmvetítés: "Találkozás" – Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (30 perc) Rendhagyó fényjáték a Munkácsy Teremben augusztus 26-ától 30-áig – regisztrációval Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
"Ez egy fontos hír a magyar kultúra kedvelőinek, fontos hír a Munkácsy-rajongóknak", Debrecen és az ország egésze is gazdagodott – mondta a politikus. A Jézus életét megörökítő sorozat darabjait első alkalommal 1995. augusztus 25-én láthatta együtt a közönség. A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét. Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból. A mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került, a képek először 1995-ben a Déri Múzeumban voltak láthatók együtt. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre amerikai állampolgár. A Krisztus Pilátus előtt című alkotást 2015-ben vette meg a magyar állam – a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programja keretében – a kanadai Hamilton Galériától. Noha a vételár miatt évekig ellentétek merültek fel, Pákh Imre nem titkolt szándéka az volt, hogy együtt maradjon a trilógia, és az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus előtt című képek után a Golgota is magyar állami tulajdonba kerüljön.
Munkácsy trilógiájának "élete" legalább olyan izgalmas, mint maguk a képek. A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét. A kormány megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón, Kósa Lajos, Debrecen fideszes országgyűlési képviselője és Papp László debreceni polgármester társaságában. Gulyás Gergely közölte, a festményt 3 milliárd forintért vette meg a kormány Pákh Imrétől. Hozzátette, több szakértői vélemény is készült, a becslések pedig igazolják a vételárat. Így most már a Munkácsy-trilógia mindhárom festményének – a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota – rendezett a tulajdoni viszonya, mindhárom kép magyar állami tulajdonban van, a műalkotásokat pedig hosszú távon is a debreceni Déri Múzeumban helyezik el – fejtette ki a Miniszterelnökség vezetője az Országház Munkácsy-termében tartott bejelentésen.
30 – bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés szombat 11 óra – zenekísérettel egybekötött fényjáték szombat 16 óra – bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés vasárnap 11 óra – bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés vasárnap 16 óra – zenekísérettel egybekötött fényjáték A tárlatvezetés – előzetes egyeztetéssel, minimum tíz résztvevővel – egyedi időpontokban is igénybe vehető (06/52/322-207/139-es mellék). Jegyárak – felnőtteknek: 1800+200 forint, kedvezményes: 900+200 forint; családi: 3500 + minden személy után plusz 200 forint, 70 év felett és 6 év alatt: 200 forint. Forrás: Dérimú; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Öröm-hír Sajtóiroda Fotó: Dérimú Magyar Kurír
Papp László debreceni polgármester arról beszélt, hogy most teljesült az a több mint 100 éves igény, hogy a trilógia – amely debreceni szimbólum – állami tulajdonban legyen.
A Magyar Állam és Debrecen méltó módon emlékezett meg a festő 175. születésnapjáról 2019-ben, amikor a Krisztus-képek sorsát végleg rendezte. A művész mindenkori óhaját teljesítve, több mint száz év után a Trilógia otthona Magyarország lett. A napjainkra városunk emblematikus műveivé vált festmények 25 éve várják a hazai és külföldről érkező látogatókat. Népszerűségük töretlen, egyetemes mondanivalójuk számos korosztályt megérint. A siker okát Bakó Zsuzsanna művészettörténész a következőképpen fogalmazta meg: "A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra. "
Az interjú egy következő részében a kérdező azon felvetésére, hogy "Demeter a tolerancia tekintetében liberálisabb, mint a baloldal", azt felelte: ő a magyar kultúra egészében gondolkodik. Hozzátette: a mi kultúránk attól erős, mert sokszínű. Helye van benne mindenkinek, aki értéket teremt vagy hordoz. Szerinte "a baj inkább az lehet, hogy ő nem kér engedélyt a balliberálisoktól a döntéseihez és cselekedeteihez, sőt, folyamatosan megkérdőjelezi a több évtizedes véleménymonopóliumukat, és azt, hogy ők mondják meg, mi a teljesítmény". Ezek szerint ez főbenjáró bűn – emelte ki. Azzal összefüggésben, hogy egyes baloldali művészek – többek között Bródy János – már közölték, hogy az írása miatt nem mennek többé a PIM-be, Demeter Szilárd - azon kívül, hogy elismerően beszélt Bródy János zenei munkásságáról - a következőket mondta: a PIM nyitott intézmény. Az jön be, aki akar, és az nem jön be, aki nem akar. A következő években lesznek olyanok, akik nem jönnek be. Az ő dolga az, hogy ez ne hiányként vevődjön észre.
A PIM főigazgatója kiemeli, hogy vannak olyanok köztük, akiknek sikerült megkapaszkodniuk, a futottak még kategóriában számon tartják őket nyugati elvtársaik. Véleménye alapján, a legtöbben közülük kelet-európai liberálisként vannak beskatulyázva, akik nyugaton csak a származásuk miatt fontosak. Demeter ezt megérti, hiszen nekik más versenyelőnyük nincs, mivel a világról tulajdonképpen nem gondolnak semmit. Szerinte éppen ezekért a dolgokért kár rájuk közpénzt költeni, mert ez egy meg nem térülő befektetés lenne a magyar kultúra szempontjából. A PIM főigazgatója hangsúlyozza, hogy inkább azokat az írókat érdemes támogatni, akik magyarhírűek akarnak lenni – és amennyiben világhírűekké válnak, akkor is büszke magyarok maradnak. A végén emlékeztet rá, hogy a kozmopolita versus magyar író vitája nem új, majd ennek kapcsán idézi Arany János nak az 1877-ben írt, Kozmopolita kötészet című művét. A témához kapcsolódóan – kiegészítésként - Demeter Szilárd a Látószög nevű blogon részletezte álláspontját, A haladók tízparancsolata cím alatt, szatirikus megfogalmazásban: Szeresd tenmagadat.
Addig érdemben nem tudok válaszolni, mert még folyik a tervezés, számolás és vita". A Petőfi Irodalmi vezetője elárulta azt is, hogy az épület " igényes rockzene, jazz, mesterkurzusok befogadóhelye, Cseh Tamás Archívum, kiállítóhely, irodalom és zene találkahelye stb. " lesz, valamint " a legendás Bem Rockpart megidézése, egyben újragondolása". Azóta több hír is megjelent a Demeter Szilárd irányítása alatt létrehozni tervezett további könnyűzenei intézményekről. A március 31-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat – Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról – szerint az újonnan létrehozott Magyar Kultúráért Alapítvány lesz a tulajdonosa a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. -nek, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. -nek és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. -nek, így az ezekhez kerülő ingatlanoknak is.