Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Menü Kezdőlap Képgaléria Látnivalók A "jó palócokról" "A kedvenc falu 2016" Kezdőlap » Képgaléria » Régmúlt idők képeslapokon » Károlyi kastély kápolnája Régmúlt idők képeslapokon Károlyi kastély kápolnája « » ← Előző Következő → Vissza a mappához Profilkép PARÁD-PARÁDFÜRDŐ Palócház (Parád, Sziget u. 10. Mátrainfo :: Települések >> Parádsasvár. ) Tájház (Parád, Kossuth u. 53. ) Utolsó kép Elérhetőség Keresés Archívum Naptár << Augusztus / 2019 >> RSS Forrás megtekintése Statisztika Most: 1 Összes: 30702 30 nap: 573 24 óra: 21, 2007-2018 © Minden jog fenntartva. | RSS
Turizmus [ szerkesztés] Kastélyhotel Sasvár ( Károlyi-kastély) Parádsasvári üvegmanufaktúra [13] Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. ) ↑ Parádsasvár története a KSH online helységnévtárában ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. március 25. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. Károlyi kastély parádsasvár. október 3.
A dualizmus kora a parádi üveggyártás számára is fellendülést hozott. Károlyi Mihály 1890-ben vette át apjától az uradalmat, s vele a gyárat. Az úgynevezett csevicés üvegek adták a gyár forgalmának nagy részét. 1923-ban a gyár nagy része leégett, ám még abban az évben hozzákezdtek az újjáépítéséhez. Az új kemencék beállításával a parádi gyár állította elő a hazai gyógyszeres üvegek 90 százalékát. Károlyi kastély parade. 1945 után élte legválságosabb időszakát a gyár, az 1948-as államosításkor felmerült a bezárás lehetősége is. 1949-54 között szünetelt a termelés. A drága szállítási költségek miatt az akkori kommunista vezetés inkább szövőgyárat látott volna szívesen az üveggyár helyén. Így előbb szövőüzem működött, később karácsonyfadíszeket készítettek itt. 1954-ben azonban megindult a rekonstrukció, alig három évvel később már lényegesen bővítették is az üzemet. Egy évtized alatt a termelés megötszöröződött, a termékek mintegy 40 százalékát exportálták. Az 1960-as évek második felében jelentős kivitelt bonyolított a gyár Kanadába, az Egyesült Államokba és több európai országba is.
A kilencvenes évek elején a ház állapota annyira leromlott, hogy az üdülőt bezárták, s a több mint száz éves kastély évekig tetszhalott állapotban várta sorsának jobbrafordulását. A változás 1996-ban jött el, amikor a düledező, teljesen kibelezett, ablakaitól, ajtóitól, díszeitől megfosztott épületet felújították, majd két év kitartó munka után 1998 decemberében tárta ki kapuit ötcsillagos szállodaként. A restaurálás során a kastély belsejében a legmodernebb technikákat alkalmazták, de megtartották az eredeti neobarokk stílusjegyeket, a fényképek és a régi leírások alapján végzett felújítás tökéletesen visszaadja a XIX. Történet - Kastélyhotel Sasvár Resort. századi hangulatot. A bejárat hatalmas fa ajtaja mögött két lépcső vezet a recepcióhoz, ahol az eredeti kő oszlopok állnak őrt. A főépület adja a legtöbb látnivalót. Az előtérből az emeletre vezető lépcső tövében áll az a fa oltár, amelyet az egri érsek szentelt fel. Ha itt balra fordulunk, a Monarchia terembe érkezünk: a 117 négyzetméteres, táncos, zenés mulatságokhoz is ideális helyiség jellegzetessége a gránitpadló közepén lefektetett, s az Osztrák-Magyar Monarchia területét kirajzoló márványlap.
Az üveggyártásban egyébként nem ismeretlen az üzemek vándorlása, 50-60 éves működés után lebontották és néhány kilométerrel távolabb ismét felépítették az üzemet, ahol volt elegendő faanyag. A Parádóhutáról átköltözött üzem neve hosszú időn keresztül Újhuta volt. 1776-1824 között az Orczy család bérelte az uradalmat, ezt követően Kaán Sámuel. Új korszak kezdődött a parádi gyár történetében, amikor a 19. század közepén Károlyi György vette bérbe a debrői uradalmat és vele az üveghutát is. 1846-ban iparmű-kiállításon a gyár díjat nyert, s még ugyanebben az évben Károlyi György Pesten üzletet nyitott a parádi termékeknek. Károlyi kastély parádfürdő. Két évvel később már szenet is használnak a kemencék fűtésénél, ami akkoriban igen ritka volt. Szintén Parádon használtak először szódát a sokkal drágább hamuzsír helyett. Az 1800-as évek második felében többször is bővítették az üzemet, 1867 után már évente 3, 6 millió palack hagyta el az üzemet. A nagytömegű palackgyártást az országos hírűvé vált parádi gyógyvíz, más néven csevice forgalmazása tette szükségessé.
A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. 26 kapcsolatok: Barokk, Belváros (Kecskemét), Copf stílus, Ferences rend, Gótika, Katolikus egyház (egyértelműsítő lap), Kálvinizmus, Kápolna, Középkor, Kecskemét, Kereszténység, Lourdes, Oltár, Reformáció, Szent Anna, Szent Miklós, 13. század, 1475, 1647, 1678, 1777, 1784, 1799, 1931, 1933, 1974. Barokk Barokk templombelső (Wschowa) A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. Új!! : Szent Miklós-templom (Kecskemét) és Barokk · Többet látni » Belváros (Kecskemét) Volt ferences kolostor (Kodály Zoltán Intézet) A kecskeméti Belváros a város történelmi városközpontja a körút (Koháry István körút – Csányi J. u. – Hornyik körút – Dobó István körút – Horváth Döme körút – Bajcsy Zs. E. krt. ) által határolt területen. Új!! : Szent Miklós-templom (Kecskemét) és Belváros (Kecskemét) · Többet látni » Copf stílus empire szellemében épült, de a copf stílus jegyeit is magán hordozza Nagyigmándi katolikus templom (részlet), építette Fellner Jakab Tatán, építette Fellner Jakab és Grossmann József Egri líceum homlokzata copf stílusban, építette Fellner Jakab Szatmárnémeti, Láncos templom A copf stílus (vagy egyszerűen csak copf, illetve klasszicizáló késő barokk) művészeti stílus volt Közép-Európában a 18. század utolsó évtizedeiben.
Leírás Kecskemét legrégebbi építészeti emléke 14. században épült, a ferencesek után Barátok templomaként emlegetik. Ez volt a város első kőtemploma, máshol nem jellemző módon 1564-ig katolikusok és protestánsok közösen használtak. Az első középkori templom egyszerű, döngölt agyagpadlós, famennyezetes épület lehetett, mely többszöri átépítés után a 18. század végén nyerte el mai, barokk-copf formáját. A templom az 1640-es években került a ferencesekhez. Az elmúlt évszázadokban több bővítésen is átesett, az eredeti gótikus épületnek már csak néhány elem lelhető fel. A harmincas évek legelején években épült az udvaron a lourdes-i sziklakápolna, mely igazi kultuszhellyé vált. Szálláshelyek << Vissza
(Az ország jelentős részében elpusztult ekkor a szőlőállomány a filoxéliavész miatt, ám az itteni, homokos talajon a fertőzés veszélytelennek bizonyult. ) A fejlődésnek az 1929-33-as nagy gazdasági világválság szabott gátat, ám a szocializmus idején újra rohamos fejlődést figyelhetünk meg Kecskemét tekintetében. Érdekességek, látnivalók: • Kiemelkedő építmény a copf stílusú Öregtemplom, más néven Nagytemplom, vagy hivatalos nevén Urunk mennybemenetele társszékesegyház, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Ez Kecskemét város és a Kiskunság legnagyobb temploma. • A város legrégebbi, ma is álló épülete a 13. századi, eredetileg gótikus stílusú Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences temploma a katolikus hitközösség fontos színtere. Az idő során számos bővítésre, újjáépítésre is sor került, jelenlegi formáját 1974-ben nyerte el. • A Városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült el 1893 és 1897 között, szecessziós stílusban. A stílussal kapcsolatban azonban nem egyeznek teljes mértékben a szakértői vélemények.
6000 Kecskemét, Irinyi út 62 Széchenyivárosi Szentcsalád Plébánia információk Kecskemét városának legfiatalabb egyházközössége és temploma az Széchenyivárosi lakótelep közelében álló Szentcsalád Plébánia, melyet 1994. szeptember 1-én alapított Dankó László érsek. A közel 40. 000 lélekszámú Széchenyiváros számára épített templomot és közösségi házat 2006. február 26-án szentelte föl Dr. Bábel Balázs érsek, de építésük csak 2007 derekán fejeződött be teljesen. A végleges átadás és a házszentelő ünnepség 2007. augusztus 26-án zajlott le. A Szentcsalád épületegyüttes tagjai a templo m és közösségi háza, a kápolna, a papi lakások, az urnatemető és egy 400 fő befogadására alkalmas nagyterem. A Szentcsalád Baba-Mama Klub Szentcsalád Plébánia Baba-Mama Klubját a közösség családjai alapították 1994-ben, ahol szeretettel várnak minden gyermeket és anyukát csütörtök délelőttönként közös játékokra, éneklésre, kikapcsolódásra. Plébi Klub A plébánia ünnepélyes keretek között 2009 március 3-án megnyitotta a Plébi Klubot, mely az ifjúság számára nyújt kulturált szórakozási és szabadidős lehetőségeket.