SZÉP Kártya: OTP, K&H, MKB Visszaigazolás: 5 óra A szálláshely Szeretettel várjuk Villányban, a Gere Család Diófa Panziójában! Villány központjában, mégis csendes részen található Gere Tamás és Zsolt Pincészete és vendéglátó helye, a Diófa Panzió és Borozó. Diófa Panzió & Bisztró Villány - Szallas.hu. 9db kétágyas, részben pótágyazható, klímás, fürdőszobás (zuhanyzós) szobával állunk Vendégeink rendelkezésére az év minden napján. Helyben borkóstolók, borvacsorák is előrendelhetők. Az igazi borkedvelőknek örömmel mutatjuk meg látvány pincénket és palackozó üzemünket is! A házban WIFI elérhetőség biztosított, a Panzió zárt udvarában parkolási lehetőség és kerthelyiség található. Panziónk szobái néhány éve megújultak, igazi vidéki stílusban és hangulatban, villányi vendégszeretettel és kiváló borokkal várjuk Önöket!
Kiságyra és pótágyakra vonatkozó szabályzatok 0 és 2 év közöttiek Ingyenes A kiegészítő szolgáltatások árát a foglalás teljes összege nem tartalmazza. Ezek díja a szálláson fizetendő. 1 kiságy kérhető. A kiságyak és pótágyak elérhetőség függvényében igényelhetők. Nincs korhatár Életkortól függetlenül bárki megszállhat a szálláson Az ezeket a kártyákat elfogadó Diófa Panzió fenntartja a jogot egy bizonyos összeg zárolására az érkezése előtt. Dohányzás Tilos dohányozni. Házi kedvencek Háziállatok nem szállásolhatók el. Apróbetűs rész Felhívjuk figyelmét, hogy a bejelentkezési idő vásárnap eltérő. Kérjük, hogy a bejelentkezés megszervezése érdekében előzetesen lépjen kapcsolatba a szálláshellyel. Diófa Panzió Gere Tamás és Zsolt Pincészete - Villány szálláshely. Az elérhetőségek a foglalási visszaigazoláson találhatók. Engedély száma: PA19001287
Villány legfontosabb hagyományos kékszőlői a Kékoportó (Portugieser) és a Kékfrankos mellett a világszerte népszerű Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és a Merlot is igen jelentős szerepet játszanak a fajtaválasztékban. A legnagyobb hangsúlyt mégis az őshonos fajták kapják (Hárslevelű, Kadarka), valamint a Villány zászlósborává avanzsált Cabernet Franc. Gere Tamás neve 30 éve jelent egyet a piacon a kiemelkedő minőséggel. Elhelyezés: a felújított panzió 9 szobával és egy 4-6 férőhelyes, tágas családi apartmannal várja a vendégeket. Egy-, két- vagy háromágyas szobák (kb. 12-15m 2): zuhanyzóval, egyénileg szabályozható légkondicionálással, tv-vel felszereltek. (Háromágyas szoba= kétágyas szoba +1 pótágy) Apartman (max. 4+3fő pótágyon): 2db hálóhelyiség franciaággyal, egy társalgó-étkező helyiség (televízióval, kényelmes kanapéval) és egy tágas fürdőszoba (fürdőkáddal). A szobákban egyénileg szabályozható hűtés-fűtés biztosított. Igény szerint a nappaliban található kanapé ággyá alakítható, így további 2 fő elszállásolására is van lehetőség.
Több mint negyed évszázados múltra visszatekintő családi vállalkozás, mely hatalmas elhívatottsággal és alázattal készíti kiváló minőségű borait Magyarország legdélebbi és egyben legnépszerűbb borvidékén, Villányban. A pincészet első saját palackozású bora 1988-ban került forgalomba, mely révén mára már az ország legismertebb pincészeteinek egyikévé vált. Az eltelt 25 év után a folyamatos megújulást és fejlődést, az egyre magasabb minőség elérését tűzte ki célul Gere Zsolt borász, aki a cég vezetője és arca is egyben. Pincészet A hagyományos és nemzetközi fajták egyaránt megtalálhatók a mintegy 35 hektár területű birtokon, melyek a borvidék legjobb adottságú területein helyezkednek el. Villány legfontosabb hagyományos kékszőlői a Kékoportó (Portugieser) és a Kékfrankos mellett a világszerte népszerű Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és a Merlot is igen jelentős szerepet játszanak a fajtaválasztékban. A legnagyobb hangsúlyt mégis az őshonos fajták kapják (Hárslevelű, Kadarka), valamint a Villány zászlósborává avanzsált Cabernet Franc.
Ha ez történelmileg nem is bizonyítható egyértelműen, az közismert, hogy a hegyet már a XIII. században több forrás is hozzá kötötte, és a XV. századtól már találkozhatunk a Gellért-hegy elnevezéssel is, amelynek elterjedését a török hódoltság szakította meg. A XVIII–XIX. Szent gellért püspök halála. századra visszatért a köztudatba a Gellért-hegy elnevezés, bár Döbrentei Gábor javaslatára 1847-ben, a híres dűlőkeresztelő alkalmával a hegy a Kelen-bérc nevet kapta, így "hivatalosan" ma is ez a neve. A Gellért-szobor napjainkban a vízeséssel és a két turulmadárral (Fotó: Both Balázs/) A Gellért-hegyen álló Gellért-szobor egyike a Ferenc József által adományozott tíz szobor egyikének. Eredetileg kisebb méretűre tervezték, de hogy ne olvadjon bele a környezetébe, végül hét méter magas lett a bronzalkotás, amelyet Jankovits Gyula szobrász készített 1904-ben. A Gellért-szobor lábánál látható egy pogány magyar vitéz is, amely Gárdos Aladár alkotása, a szobor kolonádját pedig Francsek Imre építész tervezte. Egy XX. század eleji képeslap, amin látható a pogány katona szobra is Gellért lábánál A Szent Gellért-szobor kompozíciója az épülő Erzsébet híd budai kapuzatáról fotózva 1963-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 26464) Budapesti panoráma a Gellért-hegyről, a püspök szobra mellől (Fotó: Both Balázs/) A Gellért-hegy tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány, de nemcsak a hegyoldalban van Szent Gellértnek emléke, hanem a Citadellához vezető út mellett látható a nemrég felújított Gellért legenda kútja, amelyet Medgyessy Ferenc szobrász alkotott 1943-ban.
Forrás: Wikipedia Ezt követően folytatták útjukat, Gellért – mivel a szolgálat 56 esztendős korára minden erejét felemésztette – egy kocsin vitette magát. A révnél pogányok támadtak rájuk, kövekkel dobálták az Úr szolgáit. Gellért a kereszt jelét vetette támadóira, majd térdre borulva arra kérte Istent, ne rója fel bűnükül, hiszen nem tudják, mit cselekszenek. A Gellért-hegy Gellértnek szörnyű halála volt. Leráncigálták a kocsijáról, taligára rakták és a mélybe taszították az átkelő mellett magasodó Kelen hegyéről. Akiről a Gellért-hegyet elnevezték: 975 éve halt mártírhalált Imre herceg tanítója | PestBuda. Ekkor még mindig lélegzett, ezért a legenda szerint a pogányok mellét dárdával átütötték, majd egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották. A Duna ugyan mindig meg-megáradt, arról a kőről azonban, amelyen Szent Gellért fejét összetörték, hét évig nem tudta a vért lemosni, míg végül a papok a véres követ elvitték. Jövendölése is beteljesült, társai közül egyedül Benéta püspök élte túl a vérengzést, őt András herceg mentette meg. Gellértet Pesten temették el, itt nyugodott hét évig, amikor is testét hazavitték Csanádra, Kelen hegyét pedig ma Gellért-hegynek ismerjük.
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre – Gellért. A szónoklat után – a legenda szerint – Gellért lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanúság koronáját. Istvánnak nagyon tettszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tartotta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. Miután Imre hercegnek tudása legjavát átadta, 1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Szent Gellért püspök legendái | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle.
Gellért 1015-ben indultak útnak két társával Zára (ma Zadar) felé. A tengeri vihar azonban Isztria partjai felé sodorta őket. Ott a Parenzo (ma Poreč) melletti Szent András-sziget kikötőjében vetettek horgonyt, és a sziget bencés monostorában találtak menedéket. A kényszerpihenő közben Gaudentius pannonhalmi apát szerette volna megnyerni Gellértet magyarországi kolostoralapítási és térítői tervének. Szent gellért püspök szobra. Ő azzal a nem titkolt szándékkal engedett unszolásának, hogy Magyarországon keresztül könnyebben eljuthat majd a Szentföldre. 1015. május 3-án érkeztek Pécsre, Mór püspökhöz. Vele és Asztrik pécsváradi apáttal innen Székesfehérvárra, István királyhoz mentek, aki megbízta Gellértet fia nevelésével. Nyolcéves volt ekkor Imre herceg, Gellért hét évig nevelte az esztergomi királyi palotában. Ezután a bakonybéli remeteség évei következtek. "Történt aztán, amikor látta, hogy a boldog Imre erényekben fejlődik, és Krisztus segítségével az emberi nem ellenségét férfiasan legyőzi, a nép között való forgolódástól menekülve remeteségbe igyekezett, amelyet a nép nyelvén Bélnek neveznek, s ott egyfolytában hét esztendeig böjttel, imádsággal és virrasztással töltötte napjait.