dec. 20:00 Hasznos számodra ez a válasz? 10/10 anonim válasza: dec. 21:39 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt » Elfogadom
Ezeket a hangokat elő- vagy kötőhangzók nak nevezzük, és a toldalékhoz tartozónak vesszük, tehát: ház- ak. Az előhangzó nem morféma, hiszen nincsen jelentése, esetenként jelentésmegkülönböztető szerepe lehet csak: havasok főnév: A nagy havasok között jártunk; havasak – melléknév: A háztetők havasak. Megjelenését elsősorban a hangkörnyezet, a fonetikai jólformáltság indokolja: *kulcst ~ kulcsot. : -n, -t, -tt, -vá, -vé, -l o fokozás: -bb o idő-és módjelek o képzők: pl. Ragok Jelek Képzők - Granit Sincere Jelek. A képzők közös sajátossága az, hogy megtűrnek maguk mellett másik képzőt, vagyis egy szóalakban több is lehet belőlük: zongorá-z-gat-va (a -z igeképző 'valamilyen hangszeren játszik' jelentésben, a -gat gyakorító képző; valamint a -va határozóiigenév-képző). 2. A jel közbülső helyzetű szóelem, azaz állhatnak előtte képzők, utána pedig a rag található. Jelentésmódosító szerepe van, ami azt jelenti, hogy új szótári egységet nem hoz létre, hanem a szó fogalmi jelentését valamilyen nyelvtani jelentésmozzanattal (idő, mód, többség, birtoklás) egészíti ki.
Ha valamelyik – a névutó – főnevet "határoz meg", akkor a főnév után írjuk. Ha a másik elem – az igekötő – valamely igét, akkor két eset lehetséges: az igekötőt az ige előtt egybeírjuk vele, ha az ige után áll, akkor külön. De nem az a perdöntő, hogy egyiket vagy másikat különírjuk-e vagy sem. Ragok. A helyesírás normatív szabály, nem függ össze a nyelv természetes alakulásával, nem befolyásolja azt. Megint felbukkan a "gomb és kabát" dilemmája: a helyesírásnak kell követnie a nyelv fejlődését, nem pedig fordítva.
Ez azonban nem az egész nyelvre jellemző alapvonás, mint például a tisztán flektáló arab nyelv esetében. Mesterséges agglutináló nyelvek [ szerkesztés] A ragozó nyelvekben a szavak sokszor több tőtípusba tartoznak, ezért a nyelvtanulónak minden szóhoz még annak több alakját is ismernie kell ahhoz, hogy helyesen tudja ragozni őket. A magyar igék és főnevek szótári alakjában például 4 alak, a melléknevekében 2 alak szerepel. A agglutináló típusba tartozó mesterséges nyelvek alkotói gyakran próbálkoztak azzal, hogy a toldalékolást egységesítsék, és így annak megtanulását megkönnyítsék. Szavak + képzők, jelek, ragok. Az eszperantó nyelvben például az igéket a jelen időben -as, múlt időben -is, jövő időben -os végződéssel látják el, függetlenül az ige alakjától, ezért a szótárban elég egyetlen alakot megadni. Így nagyon hasonlóvá vált azon nyelvekhez, melyek jelentésmódosító szavai külön állnak, csak itt ezen szavak a szó végére kerülnek. Ez megkönnyíti a nyelvtanulást az izoláló nyelvek beszélői számára, illetve azoknak, akik ilyeneket tudnak könnyen tanulni, mint például az angol [ forrás?
A ház szó birtokosát is jellel, birtokos személyjellel fejezzük ki: házam–házad–házatok. Sokáig – a magam iskoláskorában okvetlenül – a házam "m"-jét, a házad "d"-jét birtokos személyragnak tanultuk… A birtokos személyjel megnevezését újabban a toldaléksorrend szempontját figyelembe véve határozták meg. Vagyis? A hagyományos sorrend az, hogy a szótő után következik egy vagy több képző, utána a jel, és a szóalakot a rag zárja le: tér-ség-ek-ből. Ez a sorrend azonban felborulna, ha egy eddig ragnak mondott toldalék után még egy további toldalék következne: falu-m-ból. De ha az "m" toldalékot nem ragnak, hanem birtokos személyjelnek tekintjük, akkor a szerkezet "tő–rag–rag"-sorrendje "tő–jel–rag"-gá válik, tehát nem sérül a "szabály". És egy megjegyzés: ez a szemlélet a "gombhoz a kabátot" elv alapján működik, egy mesterségesen megalkotott "szabálynak" akar mindenképpen megfelelni – lehet, hogy épp ilyesmikért nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé a nyelvtan? És mit tudnak a régi nevüket most is viselő "igazi" ragok?
Ugye, milyen megtévesztő a kategorizálás? Még a határozószót is pontosabbá tudjuk tenni egy másik határozóraggal: közelben, alulról, sokáig. Sőt, az indulatszó is kaphat ragot: pszt! -ek, jajból. A toldalékok – ahogy érintőleg már esett róla szó – halmozódhatnak. De mi a határ? Kisiskolások kedvenc példája az "elkáposztásítottalanítottátok". De vannak értelmesebb toldalékhalmazó szavak is: "megfellebbezhetetlenek", "jövedelemegyenlőtlenségekből"… Pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai vizsgálatok szerint hét elemig vagyunk képesek követni egy-egy effajta szót. Utána az agy kikapcsol, már nemigen tudja követni az elemhalmazt. Vannak nem ennyire hosszú, de mégis nehezen követhető toldaléksorok is. Például ebben a mondatban: "Ezek a tevék egy ázsiaiéi. " A régebbi nyelvkönyvek előszeretettel kérdezgetik a jobb sorsra érdemes tanulót: "Kiéi ezek a könyvek? " Ami jobb, szebb így: "Kié ez a sok könyv? " Vagy az említett példa esetében: "Ezek a tevék egy ázsiai emberéi", "Ezek egy ázsiai ember tevéi".