Ha az a cél, hogy a közpénzből fenntartott akadémiai bizottság által előírt érvényes helyesírási szabályok közkinccsé váljanak, akkor a korszerű technikákkal élő ingyenes és korlátlan hozzáférés alapvető elvárás lenne. A szabályzat megjelentetése körüli üzleti érdekeltségekről és anomáliákról a írt.
2014. február. 27. 02:14 Így változhatnak a helyesírási szabályok: meglepő módosítások Még mindig nem lehet tudni, mikor hozzák nyilvánosságra az új helyesírási szabályzatot, néhány változás azonban már most biztosnak tűnik. Összegyűjtöttük, milyen hírek szivárogtak ki az elmúlt hónapokban az új szabályzatról 2013. december. 10. 03:33 Így változnak a helyesírási szabályok: meglepő módosítások is vannak Azt már régóta tudjuk, hogy változik a helyesírási szabályzat, de a módosításokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt sem, hogy mikor jelenik majd meg a jelenlegi szabályzatot felváltó tizenkettedik kiadás. Ennek ellenére néhány dolgot már lehet tudni.
Bár ez mindenképpen szemben áll a helyesírási szabályokkal, a jelenséggel kapcsolatban nem mindig érdemes szigorúnak lenni. Az írásszokás természetes része, hogy bizonyos jelentősnek ítélt vagy erős érzelmi töltettel rendelkező szavakat nagybetűvel írunk. Gyakori ez például az ünnepek vagy történelmi események neveinél: Karácsony, Húsvét, Honfoglalás, Szabadságharc (persze a helyesírás ezt sem engedi meg). Előfordulhat, hogy pl. egy ünnepi írásban valamelyik népnév is erős érzelmi töltetet kap: ha a szöveg alkotója úgy érzi, hogy ezt a nagybetűs írásmóddal tudja érzékeltetni, akkor kár ezért belekötni. Más kérdés, hogy ha valaki következetesen nagybetűvel írja a népneveket. Ha sok népnév fordul elő a szövegben, akkor ez különösen zavaró lehet. Szintén furcsa, ha valaki csak a magyar szót írja nagybetűvel, a többi népnevet kicsivel – az ilyesmi egyszerűen udvariatlanság, és az olvasó jóhiszeműen is arra gyanakszik, hogy az illető túl nagy jelentőséget tulajdonít saját nemzeti hovatartozásának.
Ráadásul minden fiatal számára megnehezíti a biztos helyesírás kialakítását, hogy az interneten rengeteg a pontatlan helyesírású szöveg, így manapság nehezebb "hozzászokni" egyes szavak helyes írásképéhez. Nagy munka vár a pedagógusokra. Ha kíváncsiak vagytok, mi változott a szabályzatban, olvassátok el cikkünket!
A legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük, ez a legkönnyebben tapintható, az orvos is ezt vizsgálja, a légúti fertőzéssel, torokfájással, vagy mandulagyulladás tüneteivel hozzá fordulunk. A nyirokcsomók közül ugyanis mindig az lép működésbe, amelyik a fertőzés helyéhez legközelebb esik. Megnagyobbodott nyirokcsomó: a fertőzés helyét is jelzi A fejtetőt érintő fertőzések esetén a fej hátsó részén található nyirokcsomók mérete nő meg. A karon jelentkező, például bőrfertőzések a hónaljban; a lábak, vagy nemi szervek környékének fertőzései az ágyékban lévő nyirokmirigyek duzzanatát okozzák. Nyaki nyirokcsomó daganat a kutya. Az egész szervezetet érintő megbetegedések, mint például az influenza, mononukleózis, vagy bárányhimlő pedig a test több pontján is megnagyobbodott nyirokcsomókat idézhet elő. A gyógyító szike hatalma: minden daganat operálható? Tudja meg, kattintson! Daganatra is figyelmeztethet Bizonyos esetekben a daganatos sejtek a nyirokerekbe jutva jelezhetik a közelben kialakult rosszindulatú elváltozást is. Ilyenkor a megnagyobbodás sokkal lassabban jön létre, mint fertőzések esetében és rendszerint fájdalommal sem jár.
Cégvilág Egy évtized alatt megduplázódott a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásainak előfordulása. Ez részint azért lehetséges, mert nagyon sokat javult a diagnosztika és több estre derül fény, de sajnos több tumor is alakul ki a szervezetben, mint korábban. 2017. 05. 28 | Szerző: Takács Eszter 2017. 28 | Szerző: Takács Eszter Az elmúlt években nagyon sokat fejlődött a diagnosztika, ennek köszönhetően ma már igen korai stádiumban felfedezhetők a pajzsmirigyet érintő kóros elváltozások – mondta Reismann Péter, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Nyaki nyirokcsomó daganat tulelesi eselyei. Belgyógyászati Klinikájának tanársegédje. A pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásai nem számítanak gyakorinak, az összes rosszindulatú daganat körülbelül 4 százalékát teszik ki. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évtizedben nemzetközi viszonylatban is csaknem megduplázódott a betegség gyakorisága – mondja Reismann Péter, aki szerint a diagnosztika fejlődése mellett is vitathatatlan tény, hogy több új tumor alakul ki a szervben, aminek hátterében ma még kevéssé ismert külső tényezők, valamint erre hajlamosító genetikai variációk állhatnak.