1/4 anonim válasza: Bengáli macska, házi, nem vad. 2013. febr. 3. 15:16 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 Mecse válasza: Nem bengáli hanem savannah, ahogy a videó címe is elmondja. Háziasított macska, illetve generációtól függ a vad vér mennyisége az ereiben, a méretével együtt. Legnagyobb méretű háziasított macskák egyébként. Az F1-es jelölésű generációban 50% a vad vér aránya, tehát egy szervál, és egy házi macska keresztezése eredményezi ezt a cicát. A következő generáció az F2 amiben már csak fele ennyi lesz a vad vér, és így haladnak tovább. A videón a MAGIC nevű F1-es Savannah cicus látható ha nem tévedek:) Itt van egy másik videó róla;.. Együtt lófrál vadmacska és házi macska – videó. 17:24 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 Kovács Pistike01 válasza: Minden macska félig vad, egyiket sem lehet teljes mértékben háziasítottnak venni. Arról nem is beszélve, hogy a macska az egyetlen állat, amit nem az ember háziasított, hanem ő magát-már amennyire... 4. 14:26 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 Kovács Pistike01 válasza: 2013. 14:27 Hasznos számodra ez a válasz?
A tiszta vonalú vadmacskák és a hibridek megkülönböztetésében többféle bélyeg segíthet, persze leginkább a szakavatott szemnek. A mérettel nem mehetünk igazán biztosra, mert bár a vadmacska nagyobbnak tűnik, ez inkább a hosszabb szőrű bundája miatt van. A vadmacskák testtömege 3, 5–5, 5 kg, de a házi macskák között is vannak olyan nagy termetű példányok, amelyek elérik ezt a testtömeget. Terepen a legfontosabb fogódzó a farok mintázata. A vadmacskának tompa, fekete végű farka van, 3–5 élesen elkülönülő, fekete csíkkal. Ha ennél több a csík, illetve azok összeérnek egy sávban a háton, akkor az sajnos a hibridizációra utal. Fotó: "A kedvencként tartott házi macska az elmúlt 50-60 évben vált gyakoribbá, és a hibridizálódás üteme az utóbbi évtizedekben gyorsult fel"—mondja Dr. Lanszki József. "Vannak olyan területek Európában, például Skóciában, ahol az elszigetelődött, kis létszámú vadmacskaállományban a hibridizáció rendkívül jelentős, 60% fölött van. Ahhoz, hogy tudjuk egyáltalán, mi a helyzet a fajjal, több információt kell gyűjtenünk a hibridizáció mértékéről.
Magyar Állatorvosok Lapja - Állatorvosi Lapok Magyar Állatorvosok Lapja, 1979 (34. évfolyam, 1-12. szám) A MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1979. évi, 34. évfolyamának TARTALOMJEGYZÉKE Andá P. dr. : lásd Simonffy Z. 47 Andó P. dr., Szabó J. és Vékony Oy. : Higiéniai tapasztalatok egy ÁTEV-gyáregységben 270 Antal Á. : lásd Nagy B. 585 Antal T. : lásd Losonczy S. 371 Antal T. dr., Szabó I. dr., Sümeghy L., Pethes Gy. és Losonczy S. : Gyors élettani módszer a borjak optimális kolosztrumitatásának nagyüzemi körülmények közötti ellenőrzésére. II. A kolosztrumitatás rendszeres ellenőrzésének hatása a borjak immunglobulin-ellátottságára és a borjúelhullás csökkenésére 379 Babodi A. : lásd Holló I. 407 Bácsiay N. Állatorvosok és jogászok az állatvédelemért. : lásd liomváry A. 479 if). Baintner K. : A báránymeconium és -bólsár proteinázinhibitora. Autoreferátum 645 Balla Éva: lásd Ferencz G. 799 Balogh A. : lásd Bokori J. 33 Bartha A. : lásd Zsák L. 691 Bánfalvi Erzsébet dr. : lásd Kádár I. 542 Bélák S. : lásd Pálfi V. 59, 687 Bélák S. : lásd Tuboly S. 772 Benedek L. : Élelmiszer-higiéniai és vadegészségügyi szakülés 634 Berek G. : A mélyhűtve tárolt koca- és tehénkolosztrum itatásának összehasonlító vizsgálata újszülött malacok mesterséges felnevelésében.
1. A hazai húsmarhaállományok eredményei/267 Klein-Jöbstl, D. Szenci O., Iwersen, M., Bohák Zs., Szelényi Z., Drillic, M., Baumgartner, W. : Borjak hasmenéses megbetegedése. Irodalmi összefoglaló/278 Szabára Á., Ózsvári L. : A BVD-vírus előfordulás, gazdasági kártétele és mentesítési programjai Európában/285 Sertés Szeredi L., Deim Z., Jánosi sz. Balka Gyula: Magyar Állatorvosok Lapja 2013/5. (Magyar Mezőgazdaság Kft., 2013) - antikvarium.hu. : Felmérő vizsgálat a légzőszervi tünetek közötti elhullott sertések tüdejében előforduló kórokozókról és a patológiai elváltozásokról/293 Zsolnai A., Anton I., Szántó-Egész R., Micsinai A., Tóth P., Rátky J. : Mangalicafajták genetikai távolsága, elkülönítésük nukleotidpolimorfizmust mutató DNS-markerekkel/303 Parazitológia Nagy G., Varga Gy., Csivincsik Á., Sugár L. : A Metastrongylus asymmetricus (Noda, 1973) megjelenése Magyarországon/308 Akadémiai beszámolók Az állatorvos-tudományi kutatások 2012-ben, az akadémiai beszámolók tükrében. rész/313-320 Alma mater Hírek, tallózás a szaksajtóban
677 Búza L. : Az ázsiai nagy méhatka (Varroa jacobsoni Oudemans) morfológiája és biológiája 363 Czelleng F. : lásd Sólyom F. 23 Czirják L. és Tanyi J. : Broilerpulykák viselkedésének tanulmányozása és jelentősége 703 Gsernai S. : Lymphoid leucosis ritka esete sertésben. (Levél a szerk. -hez) 127 ősire I. : A lactacidaemia érdekes esete egy növendékbika-állományban 240 Csontos G. 317, 579 Csukás A. : A nagyüzemi szarvasmarha-takarmányozás időszerű kérdései 629 Csukás A. : lásd Pesti L. 742 Darzsvancsigin, C. és Schalkház I. : A csontbiopsziás vizsgálatok jelentősége a szarvasmarhák osteopathiáinak kórhatározásában 154 Dési A. : lásd Sinkó Attiláné dr. 226 Dobos-Kovács M. dr., Kardeván A. Magyar állatorvosok lapja filmek. és Vetési F. : A sertés oesophagealis gyomorfekélyének kórfejlődésére irányuló patomorfológiai vizsgálatok.
években 845 Biró L, dr. : lásd Tanyi J. 453 Bitay Z. dr., Glávits K. és Sellyey Gyuláné: Takarmányozási kísérletek ochratoxin-A, patulin, T-2 toxin és butenolid hatásának tanulmányozására broilercsirkéken 417 Bitay Z. dr., Kovács Gy. dr., Takács Györgyi dr. és Török L. : A kacsák anatipestifer szindrómájának előfordulása Magyarországon 747 B. Kovács A. és Suba I. : Egy sertéstelep évi kocaselejtezésének nagysága, okai, valamint az eredmények növelésének lehetőségei 621 3. : lásd Szilágyi M. 777 B. és Tóth J. : A hízóbikák csülökbetegségének előfordulása és megelőzésének lehetőségei 525 Bokori J. : Kivódhetők-e az intenzív abraketetés káros következményei nagytejű tehénállományokban? (Levél a szerk. -hez) 570 Bokori J. dr., Fekete S. dr., Magyar K. és Balogh A. : Az anyakocák reprodukciós teljesítményére és lábvég-megbetegedéseire ható premix öszszeállítására irányuló vizsgálatok. A kocák energia- és fehérjeellátásának áttekintése. Magyar állatorvosok lapja 2017. Irodalmi összefoglaló 33 Bokori J. : lásd Tamás J.
Főoldal Hírlapok Szakmai lap 9 240 Ft Előfizetési időszak meghatározása Szállítási terület Szállítási szolgáltatás * Külföldi szállítási helyre történő rendelés esetén választható szolgáltatás XKedvezmény Előfizetés kezdete * Az előfizetés kezdete tárgyhónap 21. -ig következó hó elseje lehet Termék leírása Termék tulajdonságai Szakmai lap. Magyar állatorvosok lapja sorozat. Az érintett tudományág, kutatási terület szakembereinek érdeklődésére számot tartó, mértékadó kiadvány. Termék azonosító B053895000600000 Témakör Állat, Mezőgazdaság, Gyógyászat - egészségügy Megjelenési forma Évente 12 Rövid leírás Szakmai lap. Szakembereknek és érdeklődőknek.
-nál a Sertéspestis és Diagnosztikai Osztályának tudományos munkatársa volt. 1940-ben állatorvosdoktorrá avatták. Az állatorvosi tisztivizsgája után (1941) rövid ideig járási állatorvos volt Gyergyótölgyesen. 1941–1944 között a kolozsvári Állategészségügyi Intézet tudományos munkatársa volt. 1944-ben családjával Budapestre költözött. 1944–1946 között a budapesti Országos Állategészségügyi Intézet tudományos munkatársa volt. 1945-ben a Ságvári Poliklinika kisegítő orvosa is volt. 1946–1948 között a Békéscsabai Szérumművek kutató állatorvosa volt. 1948–1950 között a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet Vakcina Osztálya és a BOTE I. sz. Kórbonctani Intézete tudományos munkatársa volt. Magyar Posta Zrt. - Szakmai lap. 1950–1957 között a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvostudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, 1957–1967 között tudományos osztályvezetője, 1967–1975 között igazgatója volt. 1962–1975 között a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Bizottsága tagja volt. 1967–1975 között az Acta Veterinaria nevű szakfolyóirat szerkesztő-bizottságának tagja volt.