Persze nyilván rengeteget számított, hogy elkezdtek zuhogni rá a díjak, és az is, amikor Gaiman még 2001-ben, az akkor szerzők között úttörő módon blogot indított, amiből aztán hatalmas látogatottságú oldal lett az eltelt évek során. Itthon is tapasztalod ezt? Bevallom, nem tudom, nálunk mi számít kultuszkönyvnek. Az biztos, hogy évek óta meglepően sok helyen látok idézeteket a regényből. Úgy láttam, mintha szépen, fokozatosan, szájhagyomány útján terjedt volna a híre, majd egyszer végleg eltűnt az antikváriumokból is – mint azt saját magam is tapasztaltam – és ez valóban a kultuszkönyvekre jellemző. A szerzővel találkoztál valaha személyesen? Amerika istene konyv u. Igen, még 2007-ben, amikor meglátogatta a nálunk forgatott Hellboy 2 stábját, és pár napot civilben Budapesten töltött. Megbeszéltünk egy találkozót, hogy adhassak neki egy példányt a magyar fordításból, mert az eredetileg postázott kötet sohasem érkezett meg hozzá. Akkoriban éppen a Graveyard Bookot írta [magyarul A temető könyve – a szerk. ], és nagyon lelkesen sztorizott arról, hol tart benne.
csöppen a régi és új istenek között dúló háború közepébe. Rajta kívül van még néhány karakter – elsősorban Szerda és a gyakrabban szerepeltetett régi istenségek, illetve földi halandók –, akik igen markáns nyomot hagynak a történetben. Ezzel szemben az új istenek, a fejlett világ és civilizáció jelképei (a pénz, a televízió, az autó, az internet stb. ) kevésbé tűnnek kidolgozottnak, igaz, a rájuk osztott szerep is kisebb a cselekmény során. Gaiman regénye számomra egy nagy szimbólum, amibe bele van sűrítve Amerika és az amerikai szellemiség, illetve annak időbeli fejlődése. Amerika istene konyv ne. A regényben felvonultatott régi istenek mind egy-egy kultúra megtestesítői, akik évszázadokkal ezelőtt nagy reményekkel érkeztek az újvilágba, de ahhoz, hogy otthonra lelhessenek, fel kellett olvadniuk az olvasztótégelyben, fel kellett adniuk magukkal hozott identitásuk egy részét – ki többet, ki kevesebbet – és el kellett fogadniuk a mindezzel párhuzamosan jelentkező és rohamosan felfele ívelő technikai és civilizációs fejlődés vívmányait, és az ezekből táplálkozó új isteneket.
9 cikk 1/1 oldal Amerikai vita a határfal miatt 2018. december 12. szerda 07:27 Donald Trump amerikai elnök kedden heves vitába keveredett Chuck Schumerrel, a szenátus és Nancy Pelosival, a képviselőház demokrata frakciójának vezetőjével az amerikai-mexikói határon építendő fal ügyében. Donald Trump a mexikói határ lezárását helyezte kilátásba 2018. október 18. csütörtök 19:36 Donald Trump amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy lezárja az Egyesült Államok déli határát, és a határhoz vezényli a katonaságot, ha Mexikó nem állítja meg az Egyesült Államok felé tartó menekülteket Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból. Kalifornia beperli a Trump-kormányt 2017. szeptember 21. csütörtök 08:58 Kalifornia állam főügyésze keresetet nyújtott be szerdán az amerikai szövetségi kormány ellen a mexikói határra tervezett határkerítés miatt, újabb akadályt gördítve Donald Trump elnök egyik legfőbb kampányígéretének megvalósítás elé. 1/1 oldal
Erőszakba torkollott a lassan egy hónapja tartó demonstráció Mexikó déli határán. Több tucat migráns csapott össze a mexikói rendőrséggel kedden - írja a Reuters. A tüntetések "teljesen szabályozhatatlanná váltak, mert az emberek nagyon kétségbeesettek" - mondta Irieno Mujica, emberjogi aktivista, majd hozzátette "Sokan hónapok óta várnak", hogy elhagyhassák a várost. A mexikói Migrációs Intézet elítélte az épületei előtt tartott erőszakos tüntetéseket. A Dél-Amerikából és Afrikából érkező migránsok hónapokat kell várniuk Tapachula városában, a dél-mexikói határnál, hogy megkaphassák az engedélyt az átkelésre. Sokuknak nincs elég pénzük ennyi ideig a városban maradni, így kénytelenek az utcákon aludni. Ételhez is sokszor csak helyi önkénteseknek köszönhetően jutnak. Az elmúlt hetekben még békés demonstrációk folytak. Múlt héten a tüntetők tűvel és cérnával varrták össze az ajkukat, ezzel jelezve a hatóságoknak: elfogadhatatlanok a 3-4 hónappal későbbre kiadott időpontok.
Ezek a számok nagyjából azt jelentik, hogy amíg az Egyesült Államokban egy buszsofőr kb. 19. 000 dollárt keres évente, a határon túl alig 4700 dollárt, viszont a megélhetési költségek az USA-ban csak két és félszer nagyobbak, mint Mexikóban. Jogos a kérdés, ha Mexikó összvagyona olyan nagy, miért olyan kicsik a bérek? Erre a kérdésre talán a korrupciós rátát vizsgáló felmérések adják meg a választ: Mexikó a 130. a listán 29-es értékkel, míg Dánia és Új-Zéland az elsők, vagyis a legkevésbé korruptak 87-es értékkel. Ugyanezen a listán az USA a 23. 69-es pontszámmal, Románia és Magyaroszág a 70. 44-es pontszámmal, Mexikó viszont olyan országokat is alulmúl, mint Kolumbia, Albánia, Moldova és Ukrajna. Tehát egyértelmű a diagnózis: Mexikó nagyon gazdag ország, kimeríthetetlennek tűnő természeti kincsekkel és gazdasági lehetőségekkel, amelynek az elszomorítóan magas korrupció töri össze fejlődési esélyeit. A lassan reménytelenné váló helyzet az, ami "átkergeti" a határon a mexikóiakat. Jóllehet rengetegen a legális bevándorlást választják, a határőrök sem maradnak munka nélkül.
Ennek ellenére az emberek szegényes ruhái, az ütött-kopott autók, az épületek omladozó állapota és a gazdag lakótelepek magas kerítéssel való elválasztása a szegényebb negyedektől mind arra utalnak, hogy nem egy átlagos, félmillió lakosú európai várossal állunk szemben. Még azt is elárulom, hogy nincs semmiféle három, öt vagy tíz méteres fal a két ország között, csak a Rio Grande. Ahhoz, hogy teljesen megértsük, miért szeretnének az emberek Amerikába jutni bármi áron, miért kísérelnek meg százak és százak napnyugta után átszökni, behatóan kell ismernünk a kulturális és pénzügyi különbségeket. Ha rákeresünk a világ országainak összvagyonát feltüntető toplistára, Mexikó a 19. helyen szerepel, míg az USA az elsőn. Ennek ellenére a havi felmérések 2700 dolláros (11. 800 lej) különbséget találtak havi átlagbérek közt: az Amerikai Egyesült Államokban a havi bér 3212 dollár (14. 080 lej) körüli, Mexikóban viszont 503 dollár (2205 lej). Az átlagos megélhetési költségeket összevető lista is rávilágít a gazdasági különbségekre: az USA a huszadik, Mexikó a 97. helyen szerepel.
A nyárfák ritkán nőnek magról. A beporzódást akadályozza az a tény, hogy a nagy kolóniák vagy női- vagy hímnemű egyedekből állnak, ugyanis genetikailag az egyes fák azonosak. Az esetleges beporzódás estén a magok csak rövid ideig életképesek, mert nincs tápanyagraktáruk és védőburkuk. Az amerikai rezgőnyár természetes módon a következő fajokkal hibridizálódik: Populus alba: (Populus x heimburgeri Boivin) Populus angustifolia: (Populus x senni Boivin) Populus balsamifera: (Populus x dutillyi Lepage) Populus balsamifera: x Populus deltoides (P x polygonifolia Barnard) Populus deltoides: (Populus x bernardii Boivin) Populus grandidentata: (Populus x smithii Boivin, Populus x barnesii W. H. Wagner) Lásd még: Gyógyhatása Magyar Wikipédia: Amerikai rezgőnyár