Gyermek háziorvosi rendelők 12. kerület Böszörményi út 20. 1126 Budapest, Böszörményi út 20. fszt. (balra) Dr. Erlaky Hajna Rita +36 1-356-33-96 Egészséges tanácsadás: K: 17-19, Cs: 9-11 Dr. Németh Anita +36 1-355-30-02 Egészséges tanácsadás: H: 15. 30-17. 30, P: 10-12 Dr. Dr rona piroska boszormenyi. Zováth Erzsébet Egészséges tanácsadás: K: 10-12, Cs: 13-15 Dr. Róna Piroska Egészséges tanácsadás: H: 9-11, P: 13-15 Védőnői szolgálat +36 1-355-32-12 +36 1-356-24-46 Németh Zoltánné vezető védőnő Önálló védőnői tanácsadás: Cs: 11-13 Várandós tanácsadás: 8-10 Cséki Katalin Egészséges tanácsadás: K: 10-12 Önálló védőnői tanácsadás: K: 12-14 Várandós tanácsadás: K: 8-10 Endersné Petrovics Erika Egészséges tanácsadás: H: 15. 30 Önálló védőnői tanácsadás: Sze: 10-12 Várandós tanácsadás: Sze: 8-10 Őri Zsófia Egészséges tanácsadás: H: 9-11 Önálló védőnői tanácsadás: H: 11-13 Várandós tanácsadás: Cs: 15-17 Tóth Liliána Egészséges tanácsadás: P: 10-12 Várandós tanácsadás: H: 13-15 Ludányiné Stefán Julianna Egészséges tanácsadás: Cs: 13-15 Önálló védőnői tanácsadás: K: 11-13 Várandós tanácsadás: K: 13-15 Galavits Petra Egészséges tanácsadás: P: 13-15 Önálló védőnői tanácsadás: Sze: 11-13 Várandós tanácsadás: Sze: 13-15
Kiadványok és egyéb anyagok Örvényesi Kincsestár- fókuszban települési értékeink (Örvényes község Önkormányzata, 2019. ) A hungarikum pályázat keretében létrehozott, települési értékeket bemutató kiadvány munkálataiban működtem közre. Szövegek megírása, fotók készítése, szerkesztés. Salföldi Műhely Népfőiskola Egyesület, Értéktárak a Balaton-felvidéken (2018. Hiába könyörgött az orvosoknak, elküldték őket: élet-halál között lebegő kisfiáért harcol Julianna - Blikk. ) A 2014-ben megjelent, Hagyományok, Magyar értékek és hungarikumok Veszprém megyében című kötet keretein belül lehetőségem nyílt önálló fejezetként a szőlőhegyi értékek mélyre hatóbb bemutatására, Présházak és pincék a Balaton-felvidéken címmel. A 2015-ben életre hívott, és az ezt követő évben illetve 2018-ban is megjelent Balaton Felvidék Neked Magazin tartalmához cikkekkel és fotókkal járultam hozzá. Településképi arculati kézikönyvek, 2017.
A húsvéti nyúl (német eredetiben Osterhase) elsőként az orvosi szakirodalomban jelent meg 1682-ban, vagyis immár minimum 336 éves. A húsvéti nyúl eredete | doksi.net. Történt ugyanis, hogy egy Georg Franck von Franckenau (1943-1704; lásd a képen) nevű német orvos és természettudós szerkesztésében megjelent az évben a Satyriae Medicae című orvosi tanulmánykötet, és ebben az egyik, a " De ovis paschalibus " ( =a Húsvéti tojásról) említi Elzász, Rajna-Pfalz és Westfalia tartományban a parasztoknak azt a húsvéti hagyományát, hogy színes tojásokat rejtenek el és a gyerekeknek az mondják, menjenek és keressék meg ezeket nyúltojásokat. Ezt a traktátust egyébként nem Franck, hanem egy Johannes Richier nevű fiatal orvos írta, akinek az édesapja egy Frankfurtban élő francia református egyházfi volt. Hogy miért éppen a nyulat nézték ki a német parasztok erre a feladatra, arról Richier nem tesz említést. Állítólag a nyúl is a termékenység szimbóluma volt, csakúgy, mint a tojás, és talán a nyúlbogyó is ihletadó volt, közli a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a húsvét dátuma. Kereszténység: A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezünk meg. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. | Magyar Tudat Húsvét ünnepünk eredete. A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyven napos nagyböjttel kezdődik (Jézus negyvennapos böjtjének emlékére), amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában "húshagyó" táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja. A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát (bárányhúst), főtt tojást, kalácsot, tormát és bort már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
E rendelkezésnek azonban a 8. századig nem mindenhol vetették magukat alá a keresztények. A 4. századtól kezdve általános lett az a szokás, hogy a húsvéti nagy ünnepekre negyven napos böjttel készültek a keresztények. A nagyhét a keresztény húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Első napja a virágvasárnap. A virágvasárnap nyomai már a 4. században megvannak, általánosan pedig a 8. században terjedt el. Lényege: szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tartanak Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére. A nagyhét kiemelkedő időszaka a "három szent nap" (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtököt a 4-5. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére. Húsvét eredete, húsvéti szokások, szimbólumok. - Mosthallottam.hu. Ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az olajszentelés (azoknak az olajoknak a megszentelése, amelyeket a szentségek kiszolgáltatásánál egész éven át használnak), a 6. századtól a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus megmosta e napon apostolainak a lábát.
Valószínűleg senkinek sem okozunk meglepetést: a nyúl és a tojás jelképe a kereszténység előtti időkből gyökerezik. Kevés olyan keresztény kultúrkörben mozgó ember van, akinek a húsvétról ne jutna eszébe a nyúl és a tojás. Bár a húsvét a kereszténység ünnepe, mind időpontja, mind szimbólumrendszere pogány eredetű. Napjainkban is világszerte több vallásban tartanak ünnepet a tavaszi napéjegyenlőség környékén, és ez a távoli múltban sem volt másként. Ezen periódus a természet ébredése és a megnyúló napok miatt az emberek számára az újjászületés és a fény ünnepeinek időszakát jelenti. A kereszténység terjedését megelőzően Európában is éltek efféle pogány ünnepek, melyek utóbb, az új vallás térnyerésével sem tűntek el nyom nélkül. Mivel Jézus feltámadásának története egybeesett a pogány újjászületéssel kapcsolatos szokásokkal, a korábbi vallási elemek beépültek a keresztény ünnepbe. Az angol Easter és a német Ostern szavak is pogány eredetűek, és az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak.
Számunkra a tojásfestés a magyar népi hagyományokat, a falusi élet és a természet szeretetét jelképezi. Néhány tojásfestési technika: Hímes tojás: A legikonikusabb húsvéti tojás. Írókával - hobbiboltban is kapható fémcső - és megolvasztott viasszal mintát rajzolunk a tojásra, és festékbe mártjuk. A viaszon nem fog megragadni a festék, így ha lekaparjuk máris láthatóvá válik művünk. Berzselés: Ezt a régmúltú technikát már az oviban is tanultuk. A tojásokhoz kis leveleket kötünk, úgy hogy eres oldaluk legyen kívül. A bekötözött tojásokat pár órára festékbe tesszük. Márvány tojás: Egyszerű, ámde annál látványosabb. Reszeljünk pasztellkrétát egy üveg forró vízbe. Mikor elkezd olvadni tegyük hozzá a kifújt tojásokat. Kanállal keverjük az üveget, míg mintázatokat nem látunk a tojáson. Figyeljünk oda, hogy mind keverésnél, mind kivételnél óvatosan járjunk el! A csipkés díszítés gyönyörű, letisztult, ünnepi külsőt kölcsönöz a tojásnak. Fotó / 123RF Színátmenetes tojás: Állítsuk a tojás alját 15-20 percre festékbe.
Istárnak megfelelő isten több más mitológiában is megjelent: a kánaánitáknál ő volt Astarte, a görögöknél és a rómaiaknál pedig Aphrodité, illetve Vénusz. Az Istár-kapu a berlini Pergamon Múzeumban Forrás: Wikimedia Commons Talán véletlen egybeesés, talán nem, hogy amikor a 4. században a keresztények Jézus sírját keresték, egy olyan helyet választottak, ahol Aphrodité temploma állt. Ennek helyén épült a ma is álló Szent Sír Templom Jeruzsálemben. Hasonló meghaló és feltámadó istenek persze más vallásokban is megjelentek, amelyek szintén hatottak a kereszténységre. Ilyen volt például Mitrász, vagy az egyiptomi Hórusz is. Ami mindegyik mítosznál közös: a feltámadást a termékenységgel, a fénnyel, vagyis a tavasszal kapcsolták össze. A húsvét mai változatának kialakulására egy európai ünnep is hathatott: Eostre / Ostara, az angolszász tavaszistennő ünnepe (nem nehéz észrevenni a szó hasonlóságát az angol Easter, vagy a német Ostern szóhoz). Ezt a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották, és Jacob Grimm Német Mitológiája szerint ez is termékenységünnep volt.
Németül ezt a fácánfélét Haselhuhn-nak - rövidítve Hasel-nek - nevezik, a nyúl Hase. Valóban könnyen félre lehet hallani a kettőt, főleg ha az ember nem német. Más források egy szegény asszonyról beszélnek, aki színes tojásokkal akarta meglepni gyerekeit. A tojásokat bokorba rejtette, amiből a lelkesen keresgélő gyerkőcök kiugrasztottak egy nyulat. Fontos azt is megjegyezni, hogy a középkorban nem üregi, hanem mezei nyulakat ábrázoltak. A mezei nyúl társaival ellentétben fészekszerű vacokban lakik, ami képzettársítás szintjén már kicsit közelebb áll a madárfészekhez. Miért festünk tojásokat? A tojásdíszítés szintén megelőzi a kereszténységet. Már az ókori egyiptomiak, görögök, perzsák is végezték ezt a tevékenységet. A kereszténység szempontjából a piros tojásnak van kiemelt jelentősége. Jézus Krisztus keresztre feszített testéhez egy asszony látogatott el egy kosár tojással. Miközben siratta a Megváltót, annak vére az egyik tojásra cseppent, majd nyomban vörösre festette. Kezdetben csak a keresztszülők ajándékoztak tojást keresztgyermeküknek.