A nemzeti önazonosságot jelentő anyanyelv alapvető fontosságú műve a Magyar Tudományos Akadémia által kidolgozott, jóváhagyott és kanonizált magyar helyesírási szabályok gyűjteménye. Az 1832-es első kiadást eddig tíz további követte. A tizenegyedik 1984-ben jelent meg. Mta sztaki helyesírás 7. Az új szabályzatot az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság gondozza. A nemzeti kultúra és nyelv e becses kincsének új, 12. kiadása ősz elején kerül a könyvesboltokba. "Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem" – írta Magyarság című röpiratában Bessenyei György. A nyelvújító törekvések egyik meghatározó alakjának gondolatait több mint fél évszázaddal később követte az a kiadvány, amelyet a Széchenyi István által a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére 1825-ben alapított Tudós Társaság jelentetett meg 1832-ben. Ekkor már nagy szükség volt a gazdag kifejezőkészségű és immár gazdag irodalmat is felmutató magyar nyelv írásának egységesítésére, mert egyszerre több, csupán a szokásjog által szentesített kánon volt érvényben.
Gmail magyar Helyes blog Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések Érdekességek Mi fán terem a partikula? 2014. augusztus 6. 10:00 A partikula talán az egyik legrejtélyesebb szófaj a magyarban. De miért is olyan érdekes, és egyáltalán: mi az? Nehézségek a magyar nyelvben: a birtokos személyjel 2014. július 30. 12:00 Pohar a, de: csészé je. Toll a, de: ceruzá ja. Mitől is függ tehát, hogy -a/-e vagy -ja/-je a birtokos személyel? Előnyös elvonás 2014. július 16. 11:00 Gondoltuk volna, hogy a sétál szóból keletkezett a séta? Szóalkotás "fordított logikával", azaz a szóelvonás mibenléte. Melyik Somló a Somló? 2014. május 30. 14:00 Előfordul, hogy egy tulajdonnév és egy, valamilyen földrajzi fogalmat jelölő főnév kapcsolata többféleképpen írható, ettől függően pedig mást-mást jelent. A szaknyelvi helyesírások mint alrendszerek 2014. Tolmácskesztyű | dsd.sztaki.hu. május 13. 11:00 A közönségszolgálathoz, illetve a portálhoz érkezett olvasói levelek között gyakran találkozunk olyan kérdésekkel, amelyek bizonyos szakterületek speciális fogalmainak helyesírására vonatkoznak.
Betegségek után járó adókedvezmény (személyi kedvezmény) (Jogszabályi háttér: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv. ) 40. §, adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. § (3) bekezdés) Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót. A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából. Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély 2015. január 1-jétől jogosult a személyi kedvezmény igénybevételére. Személyi adókedvezmény – kinek jár, hogyan igényelhető? - MGI-BPO. A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
A súlyos fogyatékosság miatt igénybe vehető kedvezmény havi összege 2009-2015. években Év Minimálbér (Ft) Személyi kedvezmény havi összege (Ft) 2009. 71 500 3 575 2010. 73 500 3 675 2011. 78 000 3 900 2012. 93 000 4 650 2013. 98 000 4 900 2014. 101 500 5 075 2015. 105 000 5 250 FORRÁS: a NAV weboldala ( IDE kattintva elérhető) Főbb adóváltozások 2016-ban A magánszemélyeket érintő változás, hogy 2016-tól a személyi jövedelemadó általános mértéke 16%-ról 15%-ra csökken. Milyen betegségek után érvényesíthető személyi kedvezmény?. A kedvezőbb adómérték főszabályként a 2015. december 31-e után megszerzett jövedelmekre alkalmazható, függetlenül attól, hogy a kifizetés, juttatás melyik évre vonatkozik. Ettől eltérően azonban pl. a 2015. december hónapra járó munkabér még a 16%-os adómértékkel adózik, amennyiben a kifizetésére 2016. január 10-ig sor kerül. A kétgyermekes családokat érintő változás, hogy 2016-tól a kedvezményezett eltartottak után havonta érvényesíthető családi kedvezmény 25%-kal emelkedik. Ennek eredményeként 2016-ban kedvezményezett eltartottanként, havonta már 12 500 forinttal csökkentheti az arra jogosult magánszemély az adófizetési kötelezettségét.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben emelkedik jövőre 6 930 forintról 7 050 forintra. A feketekereskedelem visszaszorítása és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők segítése érdekében 27%-ról 5%-ra csökken a 0203 vámtarifaszám alá tartozó sertéshús értékesítéséhez kapcsolódóan felszámított általános forgalmi adó mértéke 2016. Tájékoztató a betegségek után járó kedvezményről és a főbb adóváltozásokról 2016-ban | Autisták Országos Szövetsége. január 1-től. 2016. évtől (már a 2015-ös adóévre vonatkozóan is) bevallási nyilatkozat megtételével is teljesíthető a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettség, ha a magánszemély az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet és a törvényben foglalt további feltételeknek is megfelel. Így bevallási nyilatkozatot nem tehet az a magánszemély, aki adóalap vagy adókedvezményt (pl. családi kedvezmény, súlyos fogyatékossághoz kapcsolódó személyi kedvezmény) érvényesít vagy az adóelőleg megállapítása során érvényesített, aki önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot ad.
Ahogy már említettük, ez az adókedvezmény nem csak a most kialakult betegségekre igényelhető, hanem abban az esetben is, ha: az állapot orvosi igazolás alapján fennáll, de az adózó eddig nem igényelte a kedvezményt. Ebben az esetben visszamenőleg a szakorvosi igazoláson szerepelő dátumtól, de maximum az 5 éves általános elévülési időn belül jár az adókedvezmény. az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető az adókedvezmény visszamenőlegesen az 5 éves általános elévülési időn belül, ha a betegséget már az előző években diagnosztizálták. Hogyan érvényesíthető a kedvezmény? 2. lépés: az orvosi igazolás/határozat beszerzése a fennálló betegségről. Ugyanis csak ennek megléte mellett indítható el az igénylés. A fogyatékosság minősítése háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál kezdeményezhető. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.
típusú cukorbetegség emlő- és petefészek daganat méhnyakrák endometriózis here- és prosztatarák. A betegségek pontos listáját a már említett kormányrendelet melléklete tartalmazza, ami ide kattintva érhető el. Hogyan lehet igényelni? Amennyiben igényelnénk az adókedvezményt, első sorban orvosi igazolásra lesz szükségünk, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenvedünk az adókedvezményre jogosító betegségben. Visszamenőleges igazolás esetén ennek azt is tartalmaznia kell, hogy a betegség már az előző adóévben is fennállt. Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV). Az adóelőleg megállapításánál, adóelőleg-nyilatkozattal év közben, valamint a személyijövedelemadó-bevalláskor májusban. Az igazolásnak tartalmaznia kell: a kedvezményt igénybe vevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását, valamint az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírását.