Főoldal Zöld híd telefonszám változás Az ügyfélszolgálati telefonszáma megváltozott Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a "Zöld Híd B. I. G. Gödöllő zöld hidup. " Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyfélszolgálati telefonszáma megváltozott: 06 (28) 561-200 Gödöllő Ügyfélszolgálat: Gödöllő, Dózsa György út 69. (Vüszi Irodaház) Hétfő: 7-19 Csütörtök: 8-16 Levelezési cím: 2101 Gödöllő, Pf. :75 2661 Balassagyarmat, Pf. :101 Központi faxszám: 06 (28) 561-201 Veresegyház Ügyfélszolgálat: Veresegyház, Fő út 35. Szerda: 8-20 Péntek: 8-12 Ügyfélszolgálati e-mail:
A hat emelet magasságú műteremben négyezer tonna földet szórtak szét a marsi jelenetek miatt, de ott vették fel az űrhajóban, illetve Matt Damon marsi szállásán játszódó jeleneteket is. Valódi krumplitermesztés is folyt, hogy rögzíteni tudják a növény fejlődésének minden stációját. A stúdió mind a 4 falára zöld hátteret szereltek fel – a világon a legnagyobbat –, így volt elég hely ahhoz is, hogy a marsjáró normál sebességgel tudjon közlekedni. A Korda Stúdió bejárata a filmben mint a NASA központjának kapuja jelenik meg. A NASA belső irodáinak jeleneteit a Bálnában vették, fel és a NASA vezérlőtermét is itt építették meg a 1100 négyzetméteres rendezvényteremben. Gödöllő zöld hidden. A rivális Kínai Nemzeti Űrügynökség központja mindössze pár villamosmegállóra, a Művészetek Palotájában volt. Ezekben a külső jelenetekben a Rákóczi híd és a Zikkurat is felvillan, és a csepeli HÉV is látható. Matt Damon a Margit-szigeten és a budaörsi városháza tanácstermében is felbukkan. Előbbi helyszínen egy padon üldögél a hazatérése után, utóbbiban az űrutazás rejtelmeibe vezeti be a fiatal kadétokat.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Hegedűs csaba építész kamara. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
A díj alkotópáros és egyéni alkotó kategóriában adományozható, de idén csapat kategóriában is kiosztották. Az 1988-ban alapított kitüntetés az építész- és tartószerkezet-tervezők együttműködését hivatott elismerni. Azok kaphatják, akik alkotópárként magas színvonalú építészeti alkotást hoztak létre, továbbá az, aki oktató és/vagy tudományos munkájával jelentősen és igazolhatóan járult hozz a fent említett, alapvető cél eléréséhez. 2020-ban Csonka Pál-érem kitüntetést vehettek át az UIA Építészet Világnapján, 2020. október 5-én: A DVTK Stadion (Diósgyőr) alkotópárosa – Pottyondi Péter és Hegedűs Péter Oktatási tevékenységének elismerésül – dr. Hegedűs csaba építész pince. habil Stocker György, a BME Építőmérnöki Karának docense A Puskás Aréna, (Budapest) tervezőcsapata – Skardelli György, Becker Ádám, Gurubi Imre, Kocsis András, Lódri Csaba Forrás: Magyar Építész Kamara A szerző legújabb cikkei
A régi mozi épületet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte 1930-ban. Eredetileg a zsidó hitközség kultúrháza volt; az utcai szárnyában ma is működik az imaterem. Az U alakú épület nagyobb, hátsó traktusát az 50-es évek végén filmszínházzá alakították. tervezők: Álmosdi Árpád, Csendes Mónika - Ártér Építész Műterem Kft. belsőépítész: Kovács József Gábor tervezés/építés éve: 2004/2004-2005 fotó: © Álmosdi Árpád, © Illyés Csaba A régi mozi nemcsak fizikailag szorult felújításra, hanem a környezetével való kapcsolata is kérdéssé vált. Egyik oldalról a mór-eklektikus zsinagóga, másik oldalról a romantikus stílusú plébánia, illetve a 60-as években épült iskola határolják. A funkció rendhagyósága a szomszédos épületektől teljesen eltérő építészeti magatartást kívánt. Nagyobb térképre váltás A hozzáépítés tárgyként ékelődik a meglévő tömegek közé. Városi bíróság bővítése és átalakítása, Keszthely. A tervezési program egy új előcsarnokra és két mozi teremre, illetve a szomszédos plébánia építészeti identitásának tisztázására terjedt ki. A funkció kibővítésével a vetítők rendszerét és a közlekedést is át kellett alakítani.
Egyedi bútoraimért 1993-ban Budapesten az Országos Bútor-szakvásáron a nemzetközi zsűri I. díját kaptam, 1994-ben a nemzetközi zsűri III. díját. A Hegedűs Péter építész vezető tervezővel és Hefkó Mihály belsőépítész vezető tervezőkkel közösen megvalósított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Épületének Rekonstrukciójáért (2001) a tervező csapat hazai és külföldi elismerésekben részesült: Budapest Építészeti Nívódíja 2001, Figyelő Építészeti Díj, Építőipari Nívódíj 2002, FIABCI Nívódíj, Kulturális épületek I. díja, Europa Nostra Díj, Pro Architectura Díj és Az év belsőépítésze díj. A pályázaton elnyert megbízás alapján 1998-2005 között megvalósult Aggteleki Nemzeti Park Vörös-tói Bejáratának Látogatóközpontja 2006-ban Építőipari Nívódíjat kapott, elismert hazai és külföldi szakmai fórumok publikálták, egyben művészeti doktori dolgozatom mesterműve is volt. Hegedűs csaba építész stúdió. 2011-ben Bp. XV. ker. Önkormányzatának nyílt-országos anonim emlékmű-pályázatán nyerte el Harmath István szobrászművésszel a LOBOGÁS.
Rangos hazai és külföldi szakmai konferenciákon tartottam előadásokat belsőépítészet, iskolabútorok tervezése, könyvtár- és munkahely-tervezés témákban. Kutatással főiskolai tanulmányaim alatt kezdtem foglalkozni. Elsőként szülőfalum - Farkaslaka - helytörténetét kutattam, építész-szemmel, a Magyar Építészek Kamarájának és Szövetségének támogatásával. Ennek eredményeképpen különböző publikációim jelentek meg (könyvek, cikkek, filmek, stb. ) 1995-ban megjelent az "Egy fiatal falu monográfiája, a farkaslaki tárgyak világa" című Márton László Attilával közös munkám A Magyar Iparművészet folyóiratban, 1996-ban a Farkaslaki kalauz, az Emke füzetek sorozatban, majd 2000-ben a "Farkaslaka múltja és jelene" a Tamási Áron Alapítvány Kuratóriuma, Erdélyi Múzeum Egyesület és Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatásával. 2002-ben az Élet Farkaslakán szintén Márton László Attilával a Hét-fő Bt. (Budapest) és a Pro-Print Könyvkiadó (Csíkszereda) kiadásában. Április 15-ig lehet pályázni az OSSKÁR-díjra - Magyar Építéstechnika Szaklap. Később a Székelyföld kortárs építészetét kutattam, és dolgoztam fel a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával, melynek eredményeit kéziratban foglaltam össze.