Négy év leghíresebb parlamenti beszédei; Inter Leones, Bp., 1994 Maczó Ágnes–G. Nagy Ilián: Új magyar alkotmány; Inter Leones, Bp., 1995 Isten, haza, Torgyán család; Inter Leones, Bp., 1999 A Kisgazdapárt jövője; Inter Leones, Üröm, 2001 Maczó Ágnes–G. Nagy Ilián: A kirekesztett nemzet; Inter Leones, Bp., 2010 Jegyzetek Források MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2008, 385-386. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes : ügyvéd Üröm - ugyved.hu. old., ISSN 1787-288X Szabadon választott – Parlamenti almanach 1990, Idegenforgalmi Propaganda- és Kiadó Vállalat, Budapest, 1990, ISBN 963-316-285-8 Maczó Ágnes 1996-os országgyűlési adatlapja Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 121386720 OSZK: 000000004397 NEKTÁR: 188045 LCCN: no94002586 ISNI: 0000 0000 8013 5933 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Az 1998-as országgyűlési választáson új pártja országos listáját vezette, de a párt nem érte el az 5%-os bejutási küszöböt, ezért nem szerzett mandátumot. 1999 -ben, egy időközi önkormányzati választáson megválasztották Üröm polgármesterévé. [1] [2] 2001 -ben az FKGP visszavette a pártba, újra a párt alelnöke lett. Polgármesteri és pártalelnöki pozícióját is rehabilitálva 2002 -ig viselte. Azóta ügyvédi irodát vezet Ürömön. Családja Házas, férje G. Nagy Ilián költő, akivel közösen több könyvet adtak ki. Négy leány- és egy fiúgyermek édesanyja. G. Nagyné Maczó Ágnes azt állítja, ő nem vett át semmiféle pénzt. Kötetei A nép kalodája. Parlamenti beszédek, előadások, riportok; Püski, Bp., 1991 Maczó Ágnes–G. Nagy Ilián: A hazugok országa. Az új nemzedéknek; Inter Leones, Boldogkőváralja, 1992 Maczó Ágnes–G. Nagy Ilián: Hogyan mentsük meg Magyarországot? Az új nemzedéknek; Inter Leones, Bp., 1993 Maczó Ágnes–G. Nagy Ilián: A fertő. Politika Magyarországon; Inter Leones, Bp., 1993 Maczó Ágnes–G. Nagy Ilián: Abaúj élni akar; Inter Leones, Bp., 1993 Jogot a népnek.
Ugyanebben az évben megkapta az MTA és a Soros-alapítvány ösztöndíját, ezalatt könyvet írt a tokaji közállapotokról. Országosan ismertté vált a róla készült egyórás tv-riport és a Magyar Nemzet -ben közzétett elítélő cikkek után. Az 1990-es országgyűlési választáson független jelöltként, a Magyar Demokrata Fórum támogatásával indult az Encs központú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 9-es számú egyéni választókerületben, amit meg is nyert. 1991 -ben lépett ki az MDF-frakcióból. 1993 -ban belépett a Független Kisgazdapártba. Az 1994-es országgyűlési választást követően megválasztották az Országgyűlés alelnökévé. A ciklus alatt a Torgyán József által képviselt politika ellen fordult és a Horn Gyula által beterjesztett földtörvény miatt 1997 szeptemberében földvédő tüntetést szervezett. Országos útlezárásokkal bénították a forgalmat, több tízezer tüntetőt mozgatott meg a Földvédő Bizottság vezetőjeként. Mire Kiskőrösről, a tüntetés központjából visszaérkezett Budapestre, már le is váltották közjogi méltóságából, kizárták a Kisgazda Pártból.
a látszatkoalícióban a Kormány a keresztény pártot jelvénynek használja, de már ők is, érezvén a problémákat, belső ellenzéknek nevezik magukat. A másik ellenzéki koalíciós partner kimenekült a koalícióból, az ultimátumokkal szétzilált Kisgazdapártot ugyanolyan helyzetbe juttatták, mint a Rákosi-időkben. Tehát kaptunk a nemzetinek indult mozgalomtól egy liberális kormányt, a Kormánynak van egy belső és egy elmenekült koalíciós partnere, egy liberális paktumszövetségese, és a fiatal demokraták egy adott jelre már jobban fasisztáznak, mint egykor Marosán György. (Zaj, derültség a jobb oldalon. ) És mindent elkövetnek, hogy amit ebben a politikai boszorkánykonyhában kifőztek, az ellenzékbe szorult nép egye meg. Ez lenne a zseniális politika? És ha a békés nép nem akarja mindezt lenyelni, akkor indulatokat, feszültségeket keltenek és gondoskodnak róla, hogy tendenciaként az menjen ki a világba, hogy hatalmukat minden áron megőrizhessék. Egykor széncsata volt, most médiaháborút rendeznek. Így aztán nem is csodálkozhatunk azon, hogy a Kormány a Parlamentet szolgájává alázta.
Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6. ), József Attila-díjas (1954) költő, műfordító. Verseiből német, angol, francia, szlovák, román és lengyel nyelven jelentek meg fordítások, verseinek román nyelvű önálló kötetei: Muzica toamnei (Petre Şaitiş fordításai, Láng Gusztáv előszavával, Kolozsvár, 1978); Prinţul Tristeţe (Corneliu Bala fordításai, 1979). Ő maga a világirodalom egész sor remekét tolmácsolta a magyar olvasónak. egművészibbek és mennyiségileg is legszámottevőbbek német, orosz és román fordításai, de fordított angol, francia, latin és kínai költőktől is; Puskin Anyegin-jének, Turgenyev lírai hangulatú prózájának, Lermontov, Nyekraszov és Gogol több írásának, Ibsen Peer Gynt-jének, Schiller Wallensteinjének, Eminescu Az Esticsillag című poémájának fordítása a magyar műfordításirodalom remekei közé tartozik. A román költészetnek egyik legihletettebb tolmácsolója. Lucian Blagával, Şt. O. Áprily lajos március műfaj. Iosiffal és Eminescuval kezdi, majd – élete utolsó tíz esztendejében – Arghezi, Macedonski, Coşbuc, Pillat verseivel bővül a névsor, e műveiből adott válogatást a Tavaszi tüzek (Domokos Sámuel bevezetőjével, 1969).
Brassóban született 1887-ben, iskoláit Parajdon, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott végezte, majd Nagyenyeden lett tanár. Jékely Zoltán költő apja, 1967-ben halt meg Budapesten. Sokak szerint mindmáig a legnagyobb erdélyi magyar költő, nemcsak életműve egésze, hanem Erdélyben született versei alapján is. Németh László olyan költőnek tartotta őt 1927-ben, aki vigyáz a lírára annak bomlása idején. Amikor átköltözött Magyarországra, Reményik Sándor (1890-1941), a költőtárs valósággal elsiratta Elmégy című versében. Várjuk a tavaszt, pedig tél se volt. Ezért ajánljuk most – vidám daktilusaival - Áprily Lajos talán leghíresebb versét, a Márciust. Gazdag formakultúrája, verseinek fogalmon túli sejtelmekkel játszó zeneisége, impresszionista-szimbolista vonásai a költőt az első Nyugat-nemzedék hagyományához kapcsolják. Mint műfordító is nagyon jelentős volt, világirodalmi halhatatlanokat ültetett át magyarra, s lefordította – kitűnően! Áprily Lajos: Március ⋆ Óperencia. - az Anyegint. (erdei) A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
215 Endre Károly Tessitori Nórához. Temesvár, 1932. 216 Kosztolányi Dezső Tessitori Nórához. Budapest, 1934. december 6. 217 Tompa László Tessitori Nórához. Székelyudvarhely, 1935. január 23. 217 I. Szemlér Ferenc Tessitori Nórához. Brassó 1936. szeptember 10. 218 Molter Károly Tessitori Nórához. Marosvásárhely, 1937. február 20. 219 Babits Mihályék Tessitori Nórához. Budapest, 1938. december 30. 220 Nagy Albert Tessitori Nórához. Budapest, 1939. 221 Hevesi Sándor Tessitori Nórához. március 10. 221 Nagy Emma Tessitori Nórához. Gödöllő, 1939. március 15. 222 Nagy Emma Tessitori Nórához. 224 Babits Mihály Tessitori Nórához. március 21. 224 Bartalis János Tessitori Nórához. Kiskőrös, 1939. 225 Cs. Szabó László Tessitori Nórához. április 3. Áprily Lajos: Március - diakszogalanta.qwqw.hu. 226 Szép Ernő Tessitori Nórához Budapest. 1939. március 14. 226 Márai Sándor Tessitori Nórához. május 30. 227 Tompa László Tessitori Nórához. Székelyudvarhely, 1941. 227 Jékely Zoltán és Szabédi László Tessitori Nórához. Kolozsvár, 1942. szeptember 29. 228 Tessitori Nóra a nagybányai Állami Színház színészeihez.