Az Etele Plaza tetejét zöldfelületek színesítik, ahol változatos növények ékesítik az étteremi szint teraszkapcsolatát, emellett a fitnesz részleg fákkal, cserjével és fűfélékkel beültetett kerttel is kiegészül majd. Sajtóközlemény
A Kossuth Rádió Trend-idők című műsora izgalmas betekintést nyújt Budapest legújabb plázájának, az Etele Plazának innovatív építészeti megoldásaiba. Az interjúban a Paulinyi & Partners elnök-vezérigazgatóját, az Etele Plaza vezető építészét, Dr. Okos plaza budapest. Paulinyi Gergelyt és társtervezőjét, Vámossy Istvánt kérdezték a hazai pláza evolúcióról és az okos plázák jelenségéről. A teljes interjú a Kossuth Rádió oldalán elérhető.
1-6 éves korig a felnőtt adag harmada, 7-14 éves korig a fele, 15 éves kortól a felnőtt adag. Átlagos tápérték 100 g termékben: Energia: 965 kJ/230 kcal, zsír: 1, 3 g -amelyből telített zsírsavak: 0, 3 g, szénhidrát: 34, 5 g -amelyből cukrok: 34, 5 g, élelmi rost: 20, 4 g, fehérje: 7, 8 g, só: 0, 2 g.
A Futureal "Stay Safe" kezdeményezésének megfelelően a belső terek – ahol csak lehetséges – szinte teljesen érintésmentesek – gondoljunk például a mosdók csapjaira. A légtechnikai rendszer UV-lámpás csírátlanító szűrőegységei fertőtlenítő vegyszer használata nélkül, másodpercek alatt pusztítják el a levegőben lévő vírusok és baktériumok közel 100 százalékát. A legforgalmasabb területeken és a mosdókban fertőtlenítési pontok állnak rendelkezésre. A mozgólépcsők gumiszalagjait folyamatosan, mozgás közben, egy beépített készülék fertőtleníti a minél nagyobb biztonság érdekében. Már egy hónapja élvezhetik a fővárosiak az okos pláza megoldásait. A bútorok antibakteriális, vírusölő felületet kaptak, és a mosdókat is érintés nélkül lehet használni. Az épület fejlesztője, a Futureal, amely a kelet-közép-európai régió egyik vezető ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoportja, Európa 10 legnagyobb ingatlanfejlesztője között tartják számon. Alapítása óta a Futureal-csoport portfóliója több mint 180, összesen 3 millió négyzetméter bruttó alapterületű ingatlanfejlesztési projekttel bővült, több mint 5 milliárd euró értékben.
- 2020. április 11. 19:42 - 401 megtekintés Töltsd le, olvasd máskor is! legtöbb ünnephez kötődnek szokások. Ezek a szokások teszik különlegessé az ünnepeket. A Húsvéti ünnepekhez is nagyon sokféle szokás kötődik. Magyarországon nagyon sokféleképpen ünneplik a Húsvétot. Az ország különböző részein különbözőképp ünnepelnek az emberek. Ahány család, annyi szokás. Mégis sok olyan szokásunk van, amiket nagyon sokan ismernek. Nézzük meg ezeket! Húsvéti ételek Először is az ünnepeknél nagyon fontos, hogy mi kerül az ünnepi asztalra. Húsvétkor a legtöbben: – Húsvéti sonkát – tojást – kalácsot – tormát – friss zöldségeket – bárányt esznek. Sokan tartják a Húsvét előtti böjtöt. Húsvéti szokások és hagyományok | Környe község. Ilyenkor Húsvét előtt bizonyos napokon nem esznek húst és más ételekből is kevesebbet esznek. Sokan szeretnek finom italokat és sütiket is fogyasztani a Húsvéti ételek mellé. Ezeknek az ételeknek és italoknak az elkészítése is a Húsvéti szokások része. Ti is készítsetek közösen Húsvéti finomságokat! Itt van egy videó, ahol meg lehet nézni, hogy kell kalácsot készíteni: Kalácskészítés videó Ezen a linken pedig sok Húsvéti süti receptet találsz.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, például a századfordulón a göcseji iskolás fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában. A tavasz, a természet megújhodása az embert is a környezete megtisztítására készteti. Ezek a részint praktikus, részint mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek. A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A nagyhét egyházi és laikus vallásos hagyományairól kötet más fejezetei bővebben szólnak. Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. Húsvéti szokások - Hobby rádió – a Hang-adó. A seprési tilalomnak a Tápió mentén azt a magyarázatot adták, hogy így elsepernék a locsolókat. Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem.
Locsolás előtt nem maradhatott el a vers, majd a tojásosztást követően a vendégeket asztalhoz invitálták megkínálva őket a templomban megszentelt étellel, itallal. ( Híradó)
A régi hagyományok szerint a megszentelt ételek maradéka közül a pászkamorzsát és a tojáshéjat elégették, a sonkacsontot pedig a következő évi szentelésig a padláson tárolták, mert óvó-védő funkciót tulajdonítottak neki. Egy évvel később pedig elásták a krumpliföldbe, bízva abban, hogy bő termést hoz. A régi hagyományokhoz tartozott a barkaszentelés is. A gyenge füzér virágzat megszentelése után ezzel csapdosták meg a gyermekeket, hogy egészségesek és jók legyenek egész évben. A tojás, a húsvét szimbóluma Sok kárpátaljai településen hagyomány a kézzel hímzett tojás készítése. Salánk például a viasszal író technikáról híres. A régebbi motívumok: a kakastaréjos, gereblyés, karácsonyfás mellett elterjedtek az újabb virágmotívumokat ábrázoló minták is: labdarózsás, szegfűs, violás, tulipános. Hungarikumok :: Hagyományok és ünnepek :: Húsvéti népszokások. A speciális íróeszközzel, a kiccével (üreges farúd, melybe rézdrótot helyeznek, ennek kiálló vége szolgál a tojás megfestésére) a megfőtt langyos tojásra felviszik a mintákat, és kétféleképpen színezik.
A Felföldön és a szlovák-magyar lakta területeken ehhez hasonló szokás a suprikálás is, csakhogy itt a korbácsolást a lányok végzik a locsolkodó fiúkon. Mi került egy húsvéti komatálba? Húsvét hétfőn és egy héttel később, az úgynevezett fehérvasárnap volt szokás a komatálküldés. Ez a hagyomány komálás és mátkálás néven is futott. Az Ipoly mentén a lányok küldtek tojással és mindenféle finomsággal töltött tálat azoknak a fiúknak, akik farsangkor megtáncoltatták őket. Az ajándékot személyesen, vagy küldött útján is el lehetett juttatni a lehetséges jövendőbelinek, rendszerint pedig egy kis versikével is kiegészítették. A Nagyböjt végét és a tavasz hivatalos beköszöntét világszerte különböző játékokkal és mulatságokkal ünneplik. Ezek közül nagy népszerűségnek örvendenek a tojásjátékok, például a vadászat és a gurítás. Utóbbi határozottan szabadtéri elfoglaltság és annál jobb, minél többen játsszák. Lényege, hogy egy dombtetőről gurítunk le hímes tojásokat, amiket a lent összegyűltek elkapkodnak, és az nyer, aki a legtöbbet gyűjti.
A versmondással egybekötött locsolkodás után a locsolók díszített hímes tojásokat, süteményeket, a felnőttek pedig általában valamilyen házi készítésű alkoholos italt kapnak. Ez után irány a következő háztartás, a többi locsolnivaló virágszállal. A vízzel történő öntözés és az ajándékba adott húsvéti tojások a kereszténység előtti időkből származó termékenységi szimbólumok, így a húsvétnál is jóval öregebbek. A húsvéti tojások Habár a tojások a kereszténység megjelenése előtt is a termékenység szimbólumai voltak, díszesre festésük nagyjából csak ezer évre nyúlik vissza. A piros szín Krisztus vérét jelképezi, a tojás maga pedig az örök életet. Más színeket csak nagyjából három évszázaddal ezelőtt kezdtek el használni a tojások díszítésére. A magyar húsvéti tojásokat általában népművészeti motívumok (többnyire virágok), vagy egyszerű alakzatok, rajzok díszítik. Időnként feltűnik egy-két ősi szimbólum (például a nap) is. A következő oldalon még több érdekesség vár, megéri lapozni egyet!