Belföld 2021. január 22. A mostani feltáráshoz hasonló léptékű régészeti kutatás a várfalak mentén korábban soha nem volt a budai Várban. Kult: Négyméteres Mária-szobor bukkant fel a Budai Váron | hvg.hu. Több értékes római kori, középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben, a legérdekesebb egy nőstény oroszlánt mintázó szobor, amely egykor Erzsébet királyné pihenőházát díszítette. A Budavári Palotanegyed történelmi kertjeinek, parkjainak megújítása mellett megkezdődött a várfalak felújításának következő szakasza. A munkálatok állapotfelméréssel és régészeti feltárással indultak, akkor leltek a Déli nagy rondella környezetében az oroszlánszoborra – közölte a Várkapitányság kommunikációs irodája pénteken az MTI-vel. Feltöltődés és biztonság Mint írták, a Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan újulnak meg a Budavári Palotanegyed balesetveszélyes, lepusztult, szerkezetileg meglazult várfalszakaszai. Kiemelt cél, hogy a várban élők és az oda látogatók rendezett környezetben töltődhessenek fel és a várfalak mentén is biztonságosan járhassák körbe a budai Várat.
A most megtalált, nőstény oroszlánt mintázó dombormű az úgynevezett magyar ház homlokzatát díszítette. A pihenőházat Erzsébet királyné kérésére Hauszmann Alajos építette a századfordulón, a második világháború után lebontották, helyére a ma is látható középkori Zsigmond-tornyot építették vissza. Egyéb kincsek is előkerültek A szakemberek római kori érmére, I. Ferdinánd király uralkodása idején vert ezüst dénárra, tömör vasból készült ágyúgolyókra, csiszolt kővel díszített 17. századi gyűrűre, a 19. század végén népszerű játékzsetonok angyalt ábrázoló darabjára és egy 1918-as, Kassán készült vasúti plombára is leltek. Lézerrel is tisztítják a Lánchíd budai oroszlánjait - VIP. Az eddigi legjelentősebb kutatás zajlik "A mostani feltáráshoz hasonló léptékű régészeti kutatás a várfalak mentén korábban soha nem volt a budai Várban, mintegy száz helyszínen dolgoznak a régészek. A munkálatokat a Várkapitányság a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum szakembereivel közösen végzi" – idézte Fullár Zoltánt, a Várkapitányság régészeti irodavezetőjét a közlemény.
Trükkös egy darab, mert bár a népszerű színész előtt tiszteleg, mégsem egyszerűen csak őt ábrázolja, hanem leghíresebb szerepében mutatja meg. Columbo detektívet hét évadon keresztül, 69 részben alakította a színész, aki természetesen fejét vakargatva, legendás ballonkabátjában és kutyája társaságában álldogál az utca bejáratánál. És hogy miért készült a szobor? 10+1 különleges budapesti szobor, ami mesélni tudna. Mert állítólag Peter Falk – aki orosz és kelet-európai bevándorlók gyermekeként született – dédapja a mi Falk Miksánk, a neve újságíró volt. Ám a szobor felállítását követően Csiffáry Gabriella, a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa nyomozni kezdett, és végül semmilyen kapcsolatot nem talált az amerikai színészlegenda és a legendás magyar újságíró között. Az is kiderült, hogy a Falk név sem innen jött, a színész magyar felmenőit ugyanis Hochhausernek hívták. A titokzatos nőalak 8/11 A Thököly út 61. alatt álló villa egyik emeleti erkélyén áll egy titokzatos női szoboralak, amit nem is feltétlenül vesz észre az arra járó, aki viszont kiszúrja, annak biztos, hogy a földbe gyökerezik a lába a döbbenettől, merthogy a szobor a maga módján azért nem kicsit ijesztő.
A szobor madonnai szépséggel és pózban jeleníti meg az anya alakját, aki két gyermeket ölel magához. A posztamensen levő medalionban látható az orvos domborműves portréja. Heim Pál síremléke madonnai szépséggel és pózban jeleníti meg az anya alakját (A szerző felvétele) Ifjabb Vastagh György még élt, amikor 1945-ben két jelentős szobra is megsemmisült: a II. világháborúban megsérült Csikós-szobrot és a Görgey-emlékművet elbontották. A szobrász 1946-ban, 78 éves korában hunyt el Budapesten. A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben van a Vastagh család háromgenerációs sírja is, amelynek egyszerű dísze egy koszorú. Nyitókép: A Csikós-szobrot 1902-ben avatták fel a Királyi Lovarda előtt. A kép 1915-ben készült (Forrás: Fortepan)
A Szabadság téren találjuk meg a Muppet Show Breki békáját. A Főkukac (Sajdik Ferenc rajzfilmfigurája) a Bem rakparton, a Halász utca közelében vigyorog a Dunára. A kétbalkezes ezermestert, Mekk Eleket a Széll Kálmán téren, a Kockásfülű nyulat pedig a Budavári Sikló végállomása mellett, a Sándor palotához közel találjuk. És van még egy Süsünk is, de arról majd egy következő cikkben teszünk említést.
A keresztény katonák döbbenten néztek felfelé. Az első ámulat hihetetlen erővé változott, halált megvető bátorsággal indultak a falakra, ugyanakkor a várvédők ereje megtört. Egy óra múlva Buda felszabadult. Buda Eliberta! " Mindez szép és jó, és nekem az alkotással sincs semmi bajom. Önmagában nem néz ki rosszul és egy újabb szobor nem oszt, nem szoroz - én nem szoktam felháborodni az utcaátnevezéseken sem különösebben. Viszont a négyméteres méretet - főleg műemléki környezetben - totális aránytévesztésnek érzem. Leginkább ezen a látványterven látszik, hogy átalakítja az összképet az alkotás. Teljesen mindegy mit ábrázol, jó-e vagy sem, katolikusok vagyunk-e vagy protestánsok, egy ekkora szobornak nem itt lenne a helye. Sajnos a vitát egészen biztosan mindenki elsősorban politikai, másodsorban ideológiai vonalon fogja lekardozni. Persze tök jó lenne, ha ez nem itt a poszt alatt zajlana (ez egész biztos hiú ábránd), viszont ha valakinek esztétikai véleménye van pró vagy kontra, akkor írja le bátran!
A Halászbástya, illetve környezetének fényét köztéri szobrok is emelik. A bástya lábainál található a Ferenc József által ajándékozott Hunyadi János szobor és a kolozsvári Szent György szobor másolata. A bástya és a templom közötti téren állították fel 1906-ban Stróbl Alajos szobrászművész Szent István királyt ábrázoló szobrát. A pompásan díszített lovon ülő államalapító uralkodó hatalmas bronzalakját a koronázási-palást fedi, kezében a kettős kereszt, fején a korona, fölötte aranyozott glória. Stróbl készítette a szobor talapzatának domborműveit is, amelyek István uralkodásának kimagasló mozzanatait ábrázolják: koronázását, a törvényhozást, a templomépítést és Bécs hódolatát. A román stílusú, oszlopokkal és oroszlánokkal díszített, mészkőből készült szobortalapzat Schulek Frigyes tervei szerint készült.
Negyven év negyven legjobb magyar filmje A felszabadulás 40. évfordulója alkalmából "Sorsforduló" címmel országos filmrendezvényt szervezett a MOKÉP. 1984. szeptember 23. és 1985. május 9-e között az elmúlt négy évtized eredményeit, változásait bemutató, filmtörténeti értékű alkotások szerepelnek a mozik műsorán. A rendezvény keretében a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége Kritikusi Szakosztályának és a MUOSZ Film- és tévékritikusi tagozatának tagjai szavaztak az elmúlt negyven esztendő negyven legjobb magyar filmjére. Az eredmény – a szavazatok arányában – a következő: 1. Szegénylegények (Jancsó Miklós, 1966) 2. Valahol Európában (Radványi Géza, 1948) 3. Szindbád (Huszárik Zoltán, 1971) 4. Hideg napok (Kovács András, 1966) 5. Napló gyermekeimnek (Mészáros Márta, 1984) 6. Talpalatnyi föld (Bán Frigyes, 1948) 7. Körhinta (Fábri Zoltán, 1956) 8. Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán, 1956) 9. Tízezer nap (Kósa Ferenc, 1967) 10. Szerelem (Makk Károly, 1971) 11. Mephisto (Szabó István, 1981) 12.
53 magyar film – Makk Károly: Szerelem – vendég: Kelecsényi László Makk Károly Déry Tibor elbeszéléséből 1970-ben forgatott filmet. Kelecsényi László filmtörténész a szereplőválogatásról, a film hátteréül szolgáló írásról és a forgatás körülményeiről mesél. + TOVÁBBI ADATOK cím 53 magyar film – Makk Károly: Szerelem – vendég: Kelecsényi László közzététel 2013. 10. 15 copyright Creative Commons készítette Lichter Péter rövid leírás Kelecsényi László filmtörténész Makk Károly klasszikusáról beszél. katalógusszám - kulcsszavak - URL
Jacques Mandelbaum, a Le Monde neves kritikusa Intim elszámolás az önkényuralommal címmel írt méltató cikket a tekintélyes lapban. magyar filmdráma, 85 perc, 1971 Az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet. A költői szépségű film Tóth János, Makk Károly és Déry Tibor egyszeri és megismételhetetlen alkotása. Az élet legfontosabb kérdéseit érinti - szerelemről, halálról, túlélésről szól. Az '56-os korszak abszurditását úgy fokozza, hogy a századforduló biedermeier emlékeit felvillantva egy vállalhatatlan meg egy visszahozhatatlan világot, kétféle lehetetlent szembesít egymással.
Az Online Filmklasszikusok listája Irodalmi adaptációk A beszélő köntös, 1941, rendezte: Radványi Géza, író: Mikszáth Kálmán A kőszívű ember fiai I. rész, II.