Persze, ahogy lenni szokott beüt a krach és Dominika útja egyenesen a Verébképzőbe vezet. Innentől aztán olyan szupertitkos szexragadozó ügynököt faragnak belőle, aki kegyelmet és sokat takaró ruhát nem ismerve megindul szeretett fővárosunkba, Budapestre. A küldetés első blikkre egyszerűnek tűnik: amerikai ügynök, Nate Nash (Joel Edgerton) bizalmába kell férkőznie, hogy aztán jól leleplezze az orosz kormány elleni ténykedéseit. Karakterek A legnagyobb dicséretet egyértelműen Budapest érdemli, ugyanis simán ellopta a show-t a színészek elől. Nem, ez nem poén. Budapest szebb, mint valaha és a jól felismerhető utcák és szavak mellett a magyar színészkontingens képviselőinek (Anger Zsolt, Pethő Kincső, Adorjáni Bálint, Árpa Attila és Szabó Simon) látványa is szívmelengető volt. Hajrá Magyarország! Mivel a Vörös veréb elméletileg egy karakterközpontú filmnek készült, ezért evidens a kérdés: Érdekesek annyira a szereplők, hogy lekössék a figyelmünket száznegyven percig? Hát, sajnos nem. Jennifer Lawrence impozáns látvány nyújt a vásznon, de valahogy nagyon nehéz együtt lélegezni az általa játszott karakterrel.
Jó, persze felírtam a megnézendő filmek listájára, de egyáltalán nem követtem a marketinghadjáratot és a megjelenést. Tudtam, hogy Jennifer Lawrence meg Pest és kábé ennyi. Aztán a Vörös veréb jött, látott és győzött? Nem hinném. Végig ott lebegett bennem egy hiányérzet, hogy valami nagyon nincs rendben ezzel a filmmel. Miért érzem azt, hogy nem működik? Ja, meg is van: a Vörös veréb egyszerűen nem érdekes. Nincs mit szépíteni. A sztori, a karakterek és a körítés nem köti le annyira a néző figyelmét, hogy az a film végéig fennmaradjon. És ha egyszer lement az a fránya főcím, örömkönnyek közepette hagyjuk el a mozitermet. A Vörös veréb könyvre azt mondják, hogy klasszis, bár nem olvastam hiszek nekik, ugyanis ott sokkalta jobban ki lehet bontani azokat a filmben éppen csak megkarcolt belső vívódásokat, amelyeket Dominika produkál. Mert, hogy ez kéne adja a mozi gerincét, de nagyon nem jön át. Ezen kívül a rendező sincs a helyzet magaslatán, ugyanis nem képes feszültséget teremteni, ami hát egy kémthrillernek a lételeme kéne legyen.
Úgy néz ki, hogy ezen a hétvégén magyar napokat tartunk, ugyanis előbb a Budapesten forgatott Vörös veréb kerül terítékre, majd az Oscar-gála kapcsán kivesézzük a Testről és lélekről című, a legjobb idegen nyelvű film kategóriában jelölt alkotásunkat is. A Vörös veréb, azon kívül, hogy fővárosunkban játszódik nem reformálja meg a kémfilmes műfajt, de amiben meg újítana azt eléggé visszafogottan adagolja. Nézzük, hogyan teljesített nálunk a Vörös veréb! (Spoilermentes kritikánk következik. ) Külcsín A kémfilmek mindig is nagy sikernek örvendtek, és bár régen finomabban csepegtették a kémes sztorikat, manapság minden második alkotás a titkos ügynökök életére helyezi a hangsúlyt. Olyan, mintha a régi vágású James Bondokon felnőtt generáció a mozikon keresztül akarná megvalósítani gyerekkori álmát, hogy kém legyen. Hogy én erre eddig miért nem gondoltam? Tehát kémek, kémek mindenhol... és ebbe a forgatagba érkezett a Vörös veréb (angolul a nagyon badass, Red Sparrow), amely Jason Matthews 2013-ban kiadott azonos című regényén alapszik.
Mondom, a Vörös veréb korrekt kémfilm, az akciójeleneteket látványosan kerülő, emberibb megközelítéssel, de mint film, könnyen felejthető. A szexjeleneteknél bőven mutogatják Jennifer Lawrence-t, hadd örüljön a nép, de itt most ez sem volt elég. Pedig, pedig... nem erről volt szó. 10/6 - Csak szex, más semmi
Szó se róla, Lawrence kisasszony hozza a tőle megszokott erős játékot, ám tényleg csak ennyi. Semmi olyan extrát nem hoz, amivel kicsit közelebb hozná a nézőt a filmhez. Jennifer Lawrence bármennyire is szexi, a karakteréről nem jön le, hogy bárhol bárkit simán elcsábítana. Semmi játékosság, semmi spontaneitás vagy valami nőies megmozdulás, amit kábé bármelyik filmjében megszokhattunk tőle. Jó, szex az van dögivel, de mégis hiányzik az a bombázó-faktor, ami hitelessé tenné. Száz szónak is egy a vége: nem ez Miss Lawrence legjobb szerepe. A többiekről meg inkább ne is beszéljünk. Például Joel Edgerton karakterét egyáltalán nem értem. Hogyan kerülhetett a C. kötelékébe egy ilyen érzelmi időzített bomba? Edgerton játéka mérföldkövekkel jobb, mint pár évvel ezelőtti filmjeiben, de nem a Vörös veréb lesz, ami után emlékezni fogunk rá. Ja, meg amúgy itt van Jeremy Irons is, akit most vettem észre a hivatalos színészlistán. Ennyit erről. Összegzés Megmondom őszintén, hogy elöljáróban, még ha Budapesten forgatták is a jelenetek nagy részét, nem nagyon vártam a Vörös veréb debütálását.
Egy évtizede vonult nyugdíjba, ekkor lépett olyan nagy írók nyomába, mint John le Carré vagy Charles McCarry. A Vörös veréb 2013-ban jelent meg. A hidegháborús történet középpontjában Nathaniel Nash CIA-tiszt és az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova áll. A könyvből Budapesten forgattak azonos című filmet Jennifer Lawrence főszereplésével 2018-ban. Még két Vörös veréb -regény jelent meg, a második Az árulás palotája, a harmadik A Kreml jelöltje címmel. A CIA-hoz Matthews egy rokonán keresztül került, mivel éppen egy görögül beszélő munkatársat kerestek. Munkájáról nem szívesen árult el részleteket, de utalt arra, hogy veszélyes műveletekben vett részt, felkerült például a terroristák kiiktatandó személyeket tartalmazó listájára a Közel-Keleten, az 1990-es években pedig a koszovói háború alatt menekülnie kellett az amerikai nagykövetségről. Munkájáért más elismerések mellett megkapta a CIA Becsület Érdemérmét is.
Összefoglaló Nagyszabású kémregény John le Carré stílusában egy nyugalmazott CIA tiszt tollából - hamarosan a mozikban is! A Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova keservesen próbálja kiismerni és túlélni a posztszovjet hírszerzés veszedelmes dzsungelét. Épp csak kikerült a Verébiskoláról ahol hírszerzési célokat szolgáló csábításra képezik ki a hallgatókat, és egyből Nathaniel Nash CIA-tisztre állítják rá. Ő a kapcsolattartója az amerikaiak egyik legértékesebb kémének, akit valaha sikerült beépíteniük az oroszok közé. A lélegzetelállító sebességgel pörgő cselekmény Oroszországból indulva Finnországon, Görögországon és Olaszországon keresztül az Egyesült Államokba vezet minket. Jegorova és Nash halálos össztűzben találják magukat, amely már nem csak az ő életüket, hanem másokét is veszélybe sodorja. Titkos hűségeskük köttetnek és szegődnek meg, miközben minden hírszerző ügynökség veszélybe kerül Moszkvától egészen Washingtonig. A Vörös veréb a nyugalmazott CIA tiszt Jason Matthews első regénye; letehetetlen stílusával és emlékezetes szereplőivel nem csupán irodalmi bravúr, hanem szakmai szempontból is jelentős teljesítmény.
Az inspirációt a Földközi-tenger mediterrán örökzöldjei, és különleges növényeiről, valamint az angol parkok világából szerezte. Kezdetekben 1500 külföldi fajjal indított, majd az arborétumhoz az ideális helyet Kámnál találta meg. A történelem viharai a botanikus kertet sem hagyták érintetlenül, állami tulajdonba került, és az 1950-es évek végére egy 70 hektáros arborétummá fejlesztették. A kitartó és gondos munkában Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődjei vettek részt, amelynek napjainkban végeredménye a változatos örökzöld és lombhullató cserje fajok, valamint a különféle ritka fenyők jelenléte. Ezenkívül gyöktörzses növényfajok, valamint lágyszárú gumósok és hagymások is telepítésre kerültek. Természet: Jeli Arborétum, Hét-forrás (kép). A Kaponyás-patak mentén mesterséges tavat hoztak létre, amelyek nélkülözhetetlen párás levegőt biztosítja az arborétum környezetében. A Jeli Arborétum fejlesztései Az arborétum fejlesztése folyamatos, népszerűsége is visszaigazolja a ráfordítások eredményességét: sétányok, pihenő padok találhatók és jelölőtáblák segítik a tájékozódást és az információ szerzést.
Hazánkban számos gyönyörű arborétum található, amelyek tavasszal a virágzások idején kitűnő családi programot kínálnak. A legszebbek közé a Jeli, a Vácrátóti, a Szarvasi és az Alcsúti Arborétumok tartoznak. A Jeli Arborétum a rododendronok virágzása idején az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhelynek számított, 2019-ben 43 ezer látogatójuk volt. A Vas megyei Kám községben található botanikus kertben a különleges növények mellett, a térség jellegzetes állatfajai is megfigyelhetők. A Varázskert ékkövének az örökzöld rododendronok számítanak, emellett számos olyan fa, egzotikus örökzöld fenyő csodálható meg, amely hazánkban a szabad természetben nem találhatóak meg. Hét forrás (Jeli arborétum II. rész) - YouTube. Az arborétum felügyelete és kezelése a Szombathelyi Erdészeti Zrt. alá tartozik. A Jeli Arborétum Az arborétum dr. Ambrózy-Migazzi István gróf tevékenységének köszönhető, aki 1922-ben kezdte meg az építését. A gróf a kor egyik legnevesebb botanikusának számított, akinek tevékenységét külföldi utazásainak tapasztalata befolyásolta: lenyűgözték az angliai parkok világa, és a Földközi-tenger mediterrán növényei és örökzöldjei.
Április végén a legnagyobb szenzáció a rododendron-virágzás. A Varázskert számos sétaútvonallal rendelkezik. Nyugalom Ösvénye Az útvonalon haladva megtekinthető a Varázskert legjava. Az 1 kilométeres kellemes séta alatt a rododendronok és óriásfenyők mellett az alapító emlékházát, és végső nyughelyét is meg lehet tekinteni. Családi Csodatúra A vadregényes két kilométeres séta az erdei fenyvesek és a rododendronok mellett az arborétum játszóterét is útba ejti. Az ösvény ajánlható kisgyerekes családoknak, és babakocsival érkezőknek egyaránt. Kalandkedvelők túrája A négy kilométer hosszú túraútvonal érinti a vadregényes Hétforrás szurdokot, az Egzotikus tájak világát, és az Óriások erdejét. A túra során különleges külhoni növényeket lehet megcsodálni, és természetesen a virágzó rododendronokat is. A Varázskertben táblák segítik a tájékozódást, és pihenésre padok vannak kihelyezve. Lombkorona- sétány A 2019-ben átadott sétány 130 méter hosszú, az Óriások erdejében található. A Sziklás-hegység fenyőritkaságai tekinthetőek meg, az óriás jegenyefenyők, és mamutfenyők.
A Gróf Ambrózy-Migazzi István nevét viselő kilátót 2015-ben avatták fel, a harangláb alakú faszerkezet 20 m magas. A népszerű lombkorona ösvényt pedig 2019-ben adták át, és csak ebben az évben 43 ezer látogató érkezett a Jeli Varázskertbe. A Jeli Varázskert sétaútvonalai, és a Lombkorona-sétány A Nyugalom Ösvénye 1 km hosszú, a rododendronok és az óriásfenyők mentén halad, és érinti az alapító emlékházát és végső nyughelyét. A Családi Csodatúra 2 km hosszú sétány, különösen a babakocsival és kisgyerekkel érkezők számára ajánlható, az arborétum játszóterét is érinti a rododendronok és az óriásfenyők mellett. A Kalandkedvelők túrája 4 km hosszú, érinti a vadregényes Hétforrás szurdokot, az Egzotikus tájak világát, és az Óriások erdejét. A rododendronok mellett különleges külhoni növények látványát kínálja. A Lombkorona-sétány az Óriások erdejében található. A hossza 130 méter, 2019-ben került átadásra, része egy akadálymentesített völgyhíd is. A sétányról Sziklás-hegység olyan fenyőritkaságok láthatók, mint, az óriás jegenyefenyők, és mamutfenyők.
Az élmények közé a Vasi-hegyhát madárvilága is tartozik, így a madármegfigyelés kedvelői például karvalyt, búbos cinegét, fekete harkályt és a sárgafejű királykát pillanthatják meg. A bokrok tövében a mogyorós pele, a lombkoronában a nyuszt, vagy a téli álomból felébredő rézsikló is látható. Megközelítése Autóval érkezők a 8-as főútról Kám irányába kell haladni, majd egy 3, 6 kilométer hosszú út vezet az arborétumig. Kutyát bevinni szigorúan tilos! Aktuális információk A Varázskert Arborétum április 1-től tart nyitva, augusztus 31-ig minden nap, majd szeptember 30-ig hétvégén látogatható. 2020-ban az enyhe tél miatt a rododendron virágzásra korábban, már április végétől május közepéig lehet számítani. Az idei húsvét alatt lesz a legszebb a kert. A koreai havasszépe és a japán babérhanga virágzása április folyamán történik. Nyitvatartás hétköznap 08:00-15:00-ig, hétvégén 08:00-17:00-ig, húsvéti ünnepek alatt (2020. 04. 10-04. 13. ) szintén 17-óráig látogatható. május 1. -május 31. között minden nap 08:00-17:00-ig június 1.