A magyar női kézilabda-válogatott spanyol ellen kontrázik - YouTube
Női kézi Eb-sel. : győztek a mieink Spanyolországban Női kézilabda Európa-bajnoki selejtezőn lépett pályára a magyar válogatott Spanyolországban, és a hazai kétgólos vereség után idegenben három góllal legyőzte ellenfelét. Így az összevetésben jobbak vagyunk a spanyoloknál, és pontegyenlőség esetén csoportelsők lehetünk. Szerb győzelem a svédek ellen Csütörtök este Nagybecskereken Szerbia női válogatottja 24:21 arányban legyőzte Svédországot az Eb-selejtező 6. csoportjának 3. Legyőzte a spanyolokat és továbbjuthat a női kézilabda-válogatott | Híradó. fordulójában.
A magyar női kézilabda-válogatott megőrizte esélyét a negyeddöntőbe jutásra a tokiói olimpián, miután három vereség után a csoportkör negyedik fordulójában 29-25-re legyőzte a világbajnoki ezüstérmes Spanyolországot, szombaton. Tomori Zsuzsanna és a spanyol Jennifer Maria Guiterrez Bermejo (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) A mérkőzés Vámos kihagyott hétméteresével indult, majd Szöllősi-Zácsiknak akcióból sikerült bevennie a kaput, a másik oldalon pedig Bíró védett bravúrral. Az ellentámadásból Vámos talált be, aztán Tomori labdaszerzéséből Márton dobott gólt. A spanyolok 0-3 után "ébredtek fel" először, szépítettek is, de Tomori újabb labdaszerzése és gólja, Bíró második bravúrja, aztán Márton találata nyomán meglógott a magyar együttes (5-1), így a rivális kapitánya időt kért. Spanyol női kézilabda válogatott. A spanyolok két Bíró-védés után hétméteresből szereztek gólt, Márton azonban újfent betalált, ezzel megmaradt a négygólos különbség, amelyet Vámos növelt ötre (7-2). Az ellenfél viszonylag gyorsan kétszer is bevette Bíró kapuját, majd a remekül játszó Márton villant ismét, Klujber kapufás góljával pedig ismét "öt volt közte" (9-4).
A hajrában Vámos és Klujber is eredményes volt még, a spanyolok pedig már csak kozmetikázni tudtak az eredményen. Elek Gábor szövetségi kapitány tanítványai a csoportkör hétfői, utolsó fordulójában a B csoportot vezető és már biztosan továbbjutó svédekkel játszanak. Ahhoz, hogy a magyarok negyeddöntősök legyenek, meg kell verniük Svédországot, miközben a spanyoloknak veszíteniük kell az oroszokkal szemben, a francia-brazil összecsapás pedig nem végződhet döntetlenre.
A magyar női kézilabda-válogatott megőrizte esélyét a negyeddöntőbe jutásra a tokiói olimpián, miután három vereség után a csoportkör negyedik fordulójában 29-25-re legyőzte a világbajnoki ezüstérmes Spanyolországot, szombaton. Elek Gábor szövetségi kapitány tanítványai a csoportkör hétfői, utolsó fordulójában a B csoportot vezető és már biztosan továbbjutó svédekkel játszanak. Ahhoz, hogy a magyarok negyeddöntősök legyenek, meg kell verniük Svédországot, miközben a spanyoloknak veszíteniük kell az oroszokkal szemben, a francia-brazil összecsapás pedig nem végződhet döntetlenre.
2014. június 27. 16:22 MTI Hatszázhuszonöt éve, 1389. június 28-án (a Julianus naptár szerint június 15-én, Szent Vitus napján) zajlott le a "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata, amelyben az oszmán török hadak döntő győzelmet arattak a szerbek vezette keresztény csapatok fölött. Rigómezei csata (1448) – Wikipédia. Az ütközet évszázadokra megszabta Szerbia és vele együtt a Balkán sorsát, egyben a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet fontos része. Az első szerb fejedelemségek Koszovó területén alakultak ki, és itt volt az első szerb királyság szíve is. A középkori Szerbia Dusán István uralkodása (1331-1355) idején élte virágkorát, Dusán halála után azonban egymással marakodó részekre hullott, ami megkönnyítette a Balkánon előrenyomuló törökök térhódítását. Az Oszmán Birodalom 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (ma: Edirne), ahová székhelyét is áthelyezte. 1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is.
A szerb fejedelmek sorra hódoltak be a töröknek, területeik fél évszázadra idegen uralom alá kerültek, Magyarország pedig közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal. A vesztes csata a szerb hagyomány és nemzeti identitás meghatározó eleme lett, egyfajta mitikus jelleget öltve egyszerre jelképezi a bukást és a reményt, az újjászületést. Első rigómezei csata. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, s ezek döntő szerepet játszottak abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást. A szerb történelem számos eseménye kapcsolódik Szent Vitus napjához: 1876-ban ezen a napon kezdődött a török elleni függetlenségi háború, 1914-ben Gavrilo Princip ezen a napon gyilkolta meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst, kirobbantva az első világháborút, 1921-ben ezen a napon hirdették ki az újonnan létrejött délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első alkotmányát, 1948-ban Jugoszláviát ezen a napon zárták ki a Kominternből, amivel véglegessé vált szakítása a Szovjetunióval.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Például a Szerbián át menekülő Hunyadit Brankovics elfogatta, s csak a magyar országnagyok erélyes fellépése miatt nem adta ki Murád szultánnak. Hatásai [ szerkesztés] Ezután Rigómező oly mértékben meg volt pestissel fertőzve, hogy évekig nem lehetett élni az amúgy igen termékeny területen. A későbbiekben Koszovó területét szerb lakossága elhagyta, helyükre rengeteg albán települt be (ezzel egyidejűleg Makedónia északi felébe is), akik ma is ott élnek. Bár a második rigómezei csatában a szerbek nem vettek részt, valószínűleg ez a csata szintén hozzájárult a Rigómezővel kapcsolatos szerb nemzeti legenda kialakulásához. Források [ szerkesztés] Stephen R. A koszovói herceg féltékenysége vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Turnbull, The Ottoman Empire 1326–1699, Osprey Publishing, 2003 Jean W. Sedlar, East Central Europe in the Middle Ages, 1000–1500, University of Washington Press, 1994 Matthew Bennett, The Hutchinson Dictionary of Ancient & Medieval Warfare, Taylor & Francis, 1998
1989-ben, a csata 600. évfordulóján tartott ünnepségen Slobodan Milošević szerb elnök egymillió ember előtt mondta el híres-hírhedt beszédét, meghirdetve minden szerb egy államba egyesítését, megelőlegezve a délszláv háborúkat - őt pedig bukása után, 2001-ben ezen a napon adták ki a hágai törvényszéknek.
A száznapos uralmára visszatérő Napóleon úgy vélte, hogy az egyetlen esélye, ha még erőik összpontosítása előtt, Brüsszel közelében megtámadja az ellene szövetkező európai hatalmak csapatait. Waterloo-nál 72 ezer francia nézett szembe 118 ezer angol és porosz katonával a három napig húzódó ütközetben, amelyben végül 18-án hajnalban Napóleon megindította a végső támadást. Ezt kivédtek Wellington csapatai, majd a poroszok támogatásával sikerült győzedelmeskedniük. William Sadler: A waterloo-i csata A vereség végleg véget vetett Napóleon uralmának, a császár megadta magát a briteknek, és végül Szent Ilona szigetén halt meg száműzetésben 1821-ben. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Nyomtatás. A későbbi Szent Szövetség alapítói visszaállították a monarchiát Franciaországban, amelynek élére XVIII. Lajos került. Az emlékművekben és múzeumokban is felidézett waterloo-i csata azóta is emlékezetes a franciáknak, a letört nagyhatalmi törekvések pedig hozzájárulhattak néhány évtizeddel később III. Napóleon felemelkedéséhez, és a második császárság kikiáltásához.
Amikor röviddel Rigómező után Zsigmond magyar király megtámadta a meggyengült Szerbiát, hogy gyepűt teremtsen a magyar határ és a törökök között, a támadást a szerbek már török segítséggel verték vissza. Rigómező a szerb nemzeti öntudat szimbolikus pontja lett, nem csak azért, mert ez a vidék a szerb nemzet bölcsője, hanem azért is, mert a szerbség első állama is itt bukott el. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, és ez is szerepet játszott abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást. A független Szerbia 1878-as létrejötte után nemzedékek nőttek fel a rigómezei csata, és az egykor létezett nagyszerb állam helyreállításának bűvöletében. 1989-ben egymillió ember vett részt a csata 600. évfordulóján tartott nagyszabású ünnepségen, Slobodan Milosevic szerb politikus ekkor elhangzott beszéde pedig már a délszláv háborúkat előlegezte meg. Érdekes egybeesés, hogy a rigómezei csata 525. évfordulóján, 1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban a szerb nacionalista merénylő, Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, casus bellit teremtve az első világháború kirobbantásához.