Három újabb szövetkezeti hitelintézeti vezető csatlakozott az Integrációs Szervezet Elnöki Tanácsadó Testületéhez. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. augusztus 28-án este megtartott igazgatósági és felügyelő bizottsági ülésének résztvevői egyhangúan megválasztották a szövetkezeti hitelintézetek integrációja központi bankjának vezető tisztségviselőit. A Takarékbank Igazgatóságának elnöke Vojnits Tamás kormánybiztos, a Társaság vezérigazgatója Szabó Levente, korábbi vezérigazgató-helyettes lett. A Takarékbank megújult Felügyelő Bizottságának tagjai egyhangúan Lontai Dánielt a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) elnökét nevezték meg vezetőjüknek. Két új vezérhelyettes a Magyar Bankholdingnál - AzÜzlet. Eközben az SZHISZ Elnöki Tanácsadó Testületéhez három újabb, elismert szövetkezeti hitelintézeti vezető csatlakozott - az ő személyes részvételük további garanciát jelent arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetiegyüttműködés rendszerének megújulása a szektor valós érdekei mentén valósuljon meg. Mint már korábban közzétételre került, a Takarékbank 2013. augusztus 27-ei közgyűlésén megújították a társaság vezető testületeit.
Másfél év múlva zárulhat a takarékok integrációja. A következő három-öt évben a megújuló integráció eredményeként a jelenlegi két-háromszorosára emelkedhet a takarékok piaci részesedése, az átalakulási folyamat legfontosabb lépései 2014 végéig megtörténnek - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak a Takarékbank Zrt. vezérigazgatója. Szabó Levente a lap hétfői számában publikált interjúban elmondta: a Takarékbank a szektor központi bankjaként a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kap az integráció folyamatainak kialakításában. "A centralizáltabb működés, az egységes szabályzatok és folyamatok bevezetése természetesen csökkenti a helyi működés szabadságfokát, de összességében növeli a rendszer működésének hatékonyságát és biztonságát. A részjegytulajdonosok is jól járnak, hiszen a hatékonyabb, versenyképesebb, biztonságosabb működés várhatóan nagyobb nyereséggel jár majd" - vélekedett. Legalább dupláznák a részesedésüket A vezérigazgató szerint az átalakítási folyamat első eredményeit már a jövő év első felében látni lehet majd, a jövő év végére kialakulhat az új működési struktúra, 2015-ben pedig várhatóan az üzleti számokban is megmutatkozik ennek pozitív hozadéka.
Ők választották most maguk közül elnöknek Vojnits Tamást. A felügyelő bizottság tagjai Kultné Mátyás Rita a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hartmann Imre a Pannon Takarék Bank Zrt. elnöke, Bede József a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Lontai Dániel a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke, Urbán Zoltán az MFB vezérigazgató-helyettese és a Magyar Postát képviselő Hadházyné Dr. Burucs Magdolna Judit lett. Ezek a tagok jelölték és szavazták meg Lontai Dánielt az fb elnökének. Az SZHISZ elnöki tanácsadói testületébe három szövetkezeti hitelintézeti vezető is bekerült: Kriston Nándor, Bede József és Hartmann Imre - e testület elnöke Kriston Nándor, a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett. Az SZHISZ elnöki tanácsadó testülete július 26-án jött létre hét szövetkezeti hitelintézet vezetője, az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap) ügyvezető igazgatója, a Takarékbank Zrt. vezetője és Vojnits Tamás kormánybiztos részvételével.
A Hivatal felügyeleti tevékenysége kiterjedt a földgáz és a villamos energia, a távhő és a víziközmű-szolgáltatás ágazatain túl a hulladékgazdálkodás területére is, amelyek tevékenysége jelentős hatással van a környezetünkre és a klímaváltozás folyamataira – tette hozzá. Energia hírek - Hírstart. Felelős hatóságként minden szabályozói döntésünk során alaposan mérlegelnünk kell a döntések környezetünkre gyakorolt hatásait is. A célunk a fenntarthatóság, a természeti értékek megóvása, és az, hogy a következő generáció számára is élhető környezetet hagyjunk magunk után – jelentette ki előadásában a MEKH elnöke. Horváth Péter János a MEKH klímavédelemmel kapcsolatos feladatait és eredményeit ismertetve elmondta, hogy a Hivatal támogatja a zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának a növelését, továbbá a környezetbarát közlekedés előmozdítását. Zajlik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése, amelynek lényege ösztönözni a szolgáltatói oldal energiahatékony beruházásait, amivel 2030 végéig évi 7 PJ energiamegtakarítás érhető el a lakossági és vállalati végfelhasználói árak hosszú távú stabilitásának megőrzése mellett – tette hozzá az elnök.
Hírek A veszélyhelyzeti szabályozás energiahatékonyságot érintő könnyítései | 2021. 12. 20. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 671/2021. (XII. 2. ) Korm. ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGI RENDSZER (EKR) – ONLINE TÁJÉKOZTATÓ. rendelet az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése és az energetikai szakreferens igénybevételére vonatkozó kötelezettség kapcsán határoz meg az általánostól eltérő, könnyítő szabályokat. A veszélyhelyzeti szabályozás végrehajtásával kapcsolatban a Hivatal az alábbi tájékoztatást nyújtja. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) A 671/2021. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a kötelezett a 2021. évi energiamegtakarítási kötelezettségét 2022. december 31-ig teljesítheti. A kötelezettség teljesítését érintő határidő kedvezmény végrehajtása érdekében a Hivatal 2022. március 31-ét követően is biztosítja a 2021. évben teljesült beruházásokból származó megtakarítások bejelentését a 2021. évi energiamegtakarítások bejelentésére szolgáló űrlap nyitva tartásával.
Mit várna el az EU az országoktól? Az Európai Bizottság tavaly december 15-én javaslatot tett az épületek energiateljesítményéről szóló új irányelvre - 2021/0426 (COD). Ez az irányelv a Bizottság "Fit for 55" javaslatainak részét képezi, mivel kiegészíti a 2021 júliusában elfogadott csomag egyéb elemeit. A decemberi javaslat a 2050-ig megvalósítandó nulla kibocsátású épületállomány elérésének jövőképét határozza meg és a célja, hogy megkönnyítse az épületállomány felújítását és ösztönözze új, zéró kibocsátású épületek építését. Például azt javasolja, hogy 2030-tól minden új épület zéró kibocsátású legyen (az új középületek 2027-től) és hogy minden tagállam épületállományának legrosszabbul teljesítő 15%-át az energetikai tanúsítvány G fokozatáról legalább F fokozatúra javítsák (2027-re a nem lakóépületek, 2030-ig pedig a lakóépületek esetében). A Bizottság szerint ez a javaslat kulcsfontosságú a 2030-as és 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez: jelenleg az épületek az EU-ban elfogyasztott energia 40%-át és az energiával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-át teszik ki, illetve a fűtés-hűtés és a használati meleg víz a háztartások energiafogyasztásának 80%-áért felelős.
Kép: Németh Dániel Az EKR most még csak a nagyfogyasztókra van hatással, de hamarosan, évek múlva mindenkinél, minden döntés esetében jelen lesz - mondta a Get Energy Solutions Kft. kereskedelmi igazgatója, aki az előadása végeztével át is ült a fórum kerekasztal beszélgetésébe, ahol az EKR eddigi tapasztalatairól beszélt a rendszert még energetikai államtitkárként jegyző Kaderják Péterrel (aki jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium zöldgazdaság fejlesztési miniszteri főtanácsadója), illetve Ifj. Chikán Attilával (aki az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója) és Felsmann Balázzsal (aki a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke) Ifj. Chikán Attila azzal kezdte, hogy az EKR-rel kapcsolatos első tapasztalatuk az, hogy ez is egy lehetőség, hogy az energiahatékonyságra a cégeknél sokak figyelmét felkeltsék. Felsmann Balázs szerint a mechanizmusban egy jó dolog biztosan van: az, hogy az EKR egy piacvezérelt mechanizmus, ami szerinte már ettől eredményesebb lesz, mintha valamilyen elefántcsont toronyból osztanák szét az energiahatékonysági pénzeket.