Az Mfor azt írja, az új igazgatósági elnök és vezérigazgató határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándor (Európa-jogi szakjogász, tavaly év végéig az MFB igazgatóságának tagja volt). A kormánybiztos emellett az Igazgatóság tagjaként Hutiray Gyula Árpádot (korábbi erzsébetvárosi fideszes önkormányzati képviselő, volt önkormányzati főtanácsadó), Vass Viktóriát, Jakab Lászlót és Mancsiczky Lászlót (ügyvéd, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Itthon: Lemondott a közműszolgáltatásokért felelős államtitkár | hvg.hu. felügyelőbizottságának tagja, Kósa Lajost is ő képviselte a sajtóperekben) nevezte ki. Borítókép: Juhász Edit államtitkár / Varga János, MTI /
Már a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok is alkalmazták, 1996-tól az Igazságügyi Minisztériumban tölt be különböző pozíciókat, fogalmazóként, osztályvezetőként, főosztályvezető-helyettesként, 2006 és 2010 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese volt. "Túléli" a fülkeforradalmat: 2010 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban lépked a ranglétrán, 2014 és 2016 között pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezetfejlesztési- és Közigazgatási Stratégiai Főosztályán főosztályvezető. Megvan a távozó államtitkár új feladata - Infostart.hu. 2016-ban kerül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkári székébe, majd 2018-ban következik az államtitkári poszt. Meglepő lett volna, ha a tapasztalt és régóta foglalkoztatott Juhász Editet Orbán Viktor valóban kirúgja, de nem is ez történt. A Magyar Közlönyben hivatkozott kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján ugyanis az államtitkár lemondásával maga kezdeményezte távozását a posztról. Ezt végül a kormánysajtó kétnapos késéssel, október 7-én igyekezett is egyértelműsíteni.
Az államtitkár kiemelte, a magyar állam mint tulajdonos részéről elvárás, hogy a minőségi szolgáltatásnyújtás folyamatosan megvalósuljon, emellett azt is kérik, hogy szenteljen figyelmet a környezetére, annak védelmére, és lehetőségeihez képest vállaljon szerepet a helyi közösségek életében. Az államtitkár úgy véli, az a park, mely Debrecen városa és az igazgatóság közös munkájával jött létre, figyelemre méltó példája egy ilyen együttműködésnek. Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója | Fotó: Kiss Annamarie Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója felidézte, az önálló, független Magyar Posta több mint 150 éves történelmében a debreceni postaigazgatóság egyike a legrégebbi régiós központoknak. Megalakulása a 1920-as trianoni békeszerződéshez kapcsolódik, 1920. április 17-én jelölték ki a feladatra, akkor még csak ideiglenesen, majd pár hónap múlva véglegesedett ez a státusz. HAON - Nem csak színeiben zöld a posta: száz fát ültettek a Tóciban. Tudatta, a debreceni postaigazgatóság mára – Kelet-magyarországi Területi Igazgatóságként – az ország keleti részén 9 megye 1253 településének 1175 postáját irányítja.
Kitért arra is, a posta nemcsak jelképrendszerében és színében zöld, hanem gondolkodásmódjában, a mindennapokban is. Papp László elmondta, közgyűlés úgy döntött, ezt a közterületet Postás liget névvel illeti. Szőllősi Béla, a Magyar Posta Zrt. kelet-magyarországi igazgatója | Fotó: Kiss Annamarie Szőllősi Béla, a Magyar Posta Zrt. kelet-magyarországi igazgatója úgy fogalmazott, a liget szép jelképe a területi igazgatóság stabilitásának, szervezettségének, megújulásának, az előremutató munkájának. Elmondta, hogy a Postás liget elnevezését tartalmazó tábla lábazata a postai nosztalgia levélszekrényeket tartó lábak mása, ezzel is utalva a Magyar Postára, a biztonságra, időtállóságra. Fotó: Kiss Annamarie Az ünnepségen leleplezték a liget nevét hirdető táblát, újabb két fát is elültettek a megjelentek, majd postagalambok repültek a magasba. KD Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
1848. március 15. Szerző: Tarján M. Tamás 1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének. A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom "akcióterve": a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét. Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott.
Az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását is. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz. A pesti események után a bécsi udvar és V. Ferdinánd jobbnak látta nem visszautasítani a feliratot, ezenfelül miniszterelnöknek nevezték ki gróf Batthyány Lajost, aki március 23-án megalakította az első felelős kormányt. A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése (április 11. ), amellyel megszűnt egy elavult, rendiségen alapuló politikai rendszer, az ország pedig lehetőséget kapott a polgári fejlődésre és a gazdasági megerősödésre. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep és egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848. március 15. napján nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
apján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített. A nemzeti ünnepen Magyarország lobogójának felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Nemzeti Múzeumnál, a budai várban) emlékeznek meg a forradalomról. 2022. március 15-én ezeken a helyszíneken, illetve Budapest hídjain elhelyezett zászlókról készítettünk fotókat: 1 / 19 Magyarország lobogója FOTÓ: Csodálatos Magyarország