Élénkítse a napjait pasztellszínekkel, és adjon színes játékosságot a hajának. A pasztell hajfesték számtalan színárnyalatot kínál, és nem csak nyáron mutat jól! Próbálja ki a közkedvelt pasztell rózsaszín hajfestéket, ami bármilyen szőke hajat ragyogóvá tesz. Vagy élénkítse a haját kék, lila vagy zöld színnel. A Maria Nila, L'Oréal Paris, Wella Professionals és további márkák pasztellszínei tökéletes eredményt garantálnak! A pasztell hajszínt pár napig, de akár hetekig is élvezheti. Csak a megfelelő készítményt kell hozzá kiválasztania. Egy estére, esetleg nyaralásra szeretne valami átmeneti változást? Akkor válassza a kimosható, pasztell hajfestéket, hajszínező spray -t vagy tápláló hajpakolást. Nem csupán gyönyörű színt adnak a hajának, de selymes tapintásúvá is teszik. Pár nap után pedig visszatérhet az eredeti hajszínéhez. Tartós változást szeretne, és biztos benne, hogy kifejezetten illik önnek a pasztellszín? Válasszon olyan, tartós hajfestéket, ami sokkal tovább tart majd, mint a tápláló hajpakolások.
A Garnier első hajfestéke intenzív színpigmentekkel és virágolajjal az érzéki színekért! Az intenzív pigmentek elősegítik az akár teljes őszhajfedést, kiemelkedően jó színeredménnyel. A gyöngyházzal gazdagított utóápoló balzsam táplálja és körülöleli a hajszálakat. Használata: Vegye fel a kesztyűket! Öntse a színelőhívó tej flakon és a hajfesték krém tubus tartalmát egy nem fém tálkába! Keverje össze a festéket és a színelőhívót egy hajfestő ecset segítségével, míg teljesen jól elkeveredik! Azonnal kezdje meg a felvitelt a száraz, nem megmosott hajra!
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Első kiállításuk 1874-ben volt, ahol bemutatták Monet Impresszió, a felkelő nap című képét. Az elsőnél is nagyobb vihart kavart az 1876-ban rendezett második kiállításuk, a közvélemény pedig csak a 80-as évek második felétől kezdett megbékélni az impresszionistákkal, amikor már újabb - náluk is vadabb - csoportok megjelenése borzolta a kedélyeket. A másik, ami az impresszionizmus diadalát gyorsította, a fotográfia fejlődése. Az impresszionisták saját elveik igazolását látták a technikában. A magyar impresszionista: Ferenczy Károly emlékezete | Mandiner. Hasonló dolgok foglalkoztatták őket: a pillanatfelvétel lehetősége, a dekompozíció, a dolgok újszerű rögzítése, így munkájukat rokonnak érezték. Mi sem mutatja jobban ezt, hogy a párizsi Guerbois-kávéházban, ahol összejöveteleiket tartották, a festő Manet, Monet, Pissarro, Degas mellett rendszeres vendég volt Nadar, a híres fényképész is. Impresszionizmus a magyar festészetben A legismertebb impresszionistákhoz közeli művészünk Szinyei Merse Pál. Ecsetkezelése, témái erős impresszionista hatásról árulkodnak.
Ilyen gondolatokat ébresztett egy érző magyar lelkében a kiállítás, melyet Ferenczy Károly rendezett nemrégiben gyermekeivel együtt. Azóta a valóságban be is fejeződött a képzelt regény kedves alakjaira vonatkozó rész. Az élet, amelyet igen kitűnő regényírónak szokás általában tartani, itt nagyon kontárnak bizonyult. Létezik-e magyar impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról. Hirtelen elbánt, gonosz betegséggel végezett valakivel, aki nemrégiben még rugalmas volt nemcsak testében, de lelkében is, akit sokan szerettek, kitől sokat vártak, ki nem mondhatta el mindazt, ami a szívén feküdt. Március harmadik hetében csöndesen meghalt Ferenczy Károly egy pesti klinikán. Az érző magyar pedig keserű szívvel két kis keresztet rajzolt a művészről szóló jegyzetei fölé. Az egyik szól a nobilis férfinak, a másik a nemes alkotónak.
A német kultúra modern fellegvára lett a szülője a magyar impresszionizmusnak, legalábbis egyes személyeken keresztül. Ferenczy Károly: A Bertalan-kert Az 1824-ben alapított Képzőművészeti Akadémia padjait sok magyar koptatta. Sőt, akadt magyar professzor az intézményben: Benczúr Gyula. 1886-ban Hollósy Simon magánakadémiát alapított Münchenben. A magyar impresszionista – kultúra.hu. Itt tanult egy Freud Károly nevű festő, aki később magyarosította nevét Ferenczyre. A bánáti német családból származó ifjú előbb a magyaróvári akadémián tanult mezőgazdászatot. Ám a fiatalember jobban szerette rajzolni a természetet, mintsem – a szó szoros és átvitt értelmében – igába hajtani. Így jött az ötlet, hogy festészetet tanuljon. Mint minden festőtanoncnak a korban, az útja az "Isar-parti Athénba" vezetett. Az ugyancsak a bajor fővárosban tanuló Réti István Bohémek karácsonya című 1893-as festménye hűen visszaadja az idegenbe szakadt magyar művészek összetartását. 1896-ban hat festő – Ferenczy, Hollósy, Réti, Thorma János, Csók István és Iványi-Grünwald Béla – együttes döntésével művésztelep alakult Nagybányán.
Első képei a múzeum faláról nyugodt szépségükben intenek felénk színeik derűjével, utóbbi művei a nemesen elmélyülő festő küzdelmének benyomását ébresztik. A kolorit üdítő változatai után megkezdi birkózását a színek egyszerűsítésével, a monumentális kompozícióval, a stilizálással, a természet szakadatlan tanulmányozásával, a mozgás és stílus problémáival. Ferenczy esztétikusa bizonnyal megkíséreli majd ennek a folytonos munkásságnak korszakokra való osztását. Nagybányai tájait, villogó cigányképeit, bibliai jeleneteit, monumentális Levétel a keresztről című vásznát, csendéleteit, akttanulmányait valóban sok külsőség választja el egymástól, de az átmenet alig észrevehető, időben pedig nem is határolható, mert a művész még legutóbb is festett tájakat, hol régebbi szerelméhez közeledik, viszont ugyanekkor alkotta új keresésektől teli aktjait is. Pályafutása minden küzdelme, szenvedése, sok munkában és tépelődésben eltöltött napja mellett is egységes, mint egy nagy regény. Nem irodalmi hasonlat ez, nem is való e sorok cifrázására, hanem tiszta igazság, őszinte vélemény.
A múlt héten meghallgattam egy előadást az impresszionizmusról. Ez része egy ingyenesen látogatható előadássorozatnak, amit a Magyar Nemzeti Galéria szervezett a még két hétig tartó "MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI" kiállítás apropójából. Az előadó, dr. Bellák Gábor, arra a kérdésre szeretett volna válaszolni, hogy létezik-e magyar impresszionizmus. Az előadás az irányzat fő stílusjegyeinek az ismertetésével kezdődött, anélkül viszont, hogy túlzottan belement volna a részletekbe, ugyanis ez a következő rész témája. Természetesen Claude Monet neve már mindjárt az elején felmerült, és egészen végig velünk is maradt az impresszionizmus szülőatyjának a szelleme: az ő festményei adták az előadás vezérfonalát és az abszolút viszonyítási alapot. Még mielőtt magával az impresszionizumussal foglalkoztunk volna, megnéztük, kik voltak az előfutárok mind a külföldi festészetben, mind a magyarban. Bellák Gábor egy nagyon lényeges dologra hívta fel a figyelmünket: impresszionisztikus elemek már az előző korszakokban is felfedezhetők a festészetben, akár a témákat, akár a technikát vesszük figyelembe.