2014. május 13. SZTE ÁOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoport Felhívás Hallgatóknak Tisztelt Hallgató! Szte áok évfolyaminformációk. Ha Ön magas szintű szakmai angol nyelvtudásra vágyik, és erről másoddiplomát is szerezne, akkor szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi két szakirányú továbbképzési szakunkat: - Orvos- és egészségtudományi szakfordító-tolmács szakirányú továbbképzési szak - Angol egészségtudományi szaknyelvi kommunikátor szakirányú továbbképzési szak Letölthető tájékoztató honlap: Janik Gabriella tanügyigazgatási munkatárs SZTE ÁOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoport
Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 64. Központi telefonszám: (+36-62) 545-283 Központi fax: (+36-62) 545-282 © 2010 Szegedi Tudományegyetem. Minden jog fenntartva.
Az alábbi tartalmak egy már lezárult felvételi eljárás archivált információit tartalmazzák. Egyetemek, főiskolák ›› SZTE ›› SZTE-ÁOK 2020. szeptemberi képzések Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Intézmény elérhetősége Az intézmény további 2020 szeptemberében induló képzéseket meghirdető kara(i) Meghirdetett képzések 2020 szeptemberi kezdéssel Alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben meghirdetett képzések AZ ELEKTRONIKUS JELENTKEZÉS ÉS A DOKUMENTUMOK ELEKTRONIKUS FELTÖLTÉSÉNEK HATÁRIDEJE: 2020. FEBRUÁR 15. ( A dokumentumok - szükség esetén - postai úton is beküldhetők a következő címre: "2020. évi általános felsőoktatási felvételi jelentkezés" Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. ) Nappali képzések ALAPKÉPZÉSBEN, OSZTATLAN KÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK Figyelem! Az egyes szakok felvételi követelményeként meghatározott emelt szintű érettségi követelményeit a felvételi tájékoztató 1. sz. Szte áok évfolyam información legal. táblázatában találhatja meg. A szakokhoz kapcsolódó részletes információk a szak nevére kattintva olvashatók.
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar H-6724 Szeged, Mars tér 7. Központi telefonszám: +36-62-546-000
02{@} Hodos-Adamik Dóra Megbízási ügyintéző (+36-62)54-5634 Mészáros Zsuzsanna vegh. zsuzsanna{@} (+36-62)54-6956 Varga Melinda linda{@} (+36-62)54-4453 Halász-Szabóné Sziráki Éva (+36-62)54-4873 Kovács Ilona Ibolya (+36-62)54-5617 Molnár Nikolett kolett{@} Beliczáné Turzó Nóra Anna (+36-62)54-5637 Varga Magdolna gdolna{@} Jéga-Szabó Kitti (+36-62)54-4448 Horváth Nóra Erzsébet (+36-62)54-4888 Orosz Éva (+36-62)54-6489 Bertus Judit Társadalombiztosítási ügyintéző (+36-62)54-4587 Kothencz Tiborné kothencz. tiborne{@} (+36-62)54-5615 Miklósné Bakos Magdolna (+36-62)54-5012 Pálfy Tímea (+36-62)54-5719 Almási Henrietta almasi. Szegedi Tudományegyetem | Órarend. henrietta{@} (+36-62)54-4452 Kissné Bolgár Csilla irattáros Pipicz Ibolya (+36-62)54-5953
(6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 107., 545 976, Titkárság: 544 583) e-mail: Dr. Szabó Anikó megbízott osztályvezető Tel. : 545 976 Fráterné Dr. Nagy Kamilla higiénikus főorvos Oláh Katalin közegészségügyi-járványügyi felügyelő Tel. : 545 690 Dr. Szél Borbála Ph. D. epidemiológus Tel. : 545 036 Kaszonyiné Engi Erika infekciókontroll nővér Tel. : 546 128 Törökné Aszódi Ildikó Tel. Szte áok évfolyam informaciok . : 341 865 Süli Renáta Tel. : 545 936 Magosi Bettina diplomás ápoló Tel. : 545 978 Keresztesné Szigeti Brigitta (tartós távollét) népegészségügyi ellenőr Varjasi Anna titkárságvezető Tel. : 544 584 Némethné Terhes Erika titkárság Tel. : 544 583
elektronhéjat alkotják. A héjakat a magtól való távolság sorrendjében számozzák, vagy K, L, M stb. betűkkel jelölik. A héjak az első kivételével alhéjakra (pályákra) tagolódnak, a pályákat s, p, d és f betűvel jelöljük. Számunkra legfontosabb a külső héj legutolsó pályája, mert az ezen található elektronok száma határozza meg az atom elektromos és vegyi tulajdonságait. A legkülső héj elektronjait valencia vagy vegyérték elektronoknak nevezzük, az atom valencia elektronok nélküli része az atomtörzs. Az atom valencia elektronok nélküli része az atomtörzs. Az elektronburok réteges felépítésű, a magtól közel azonos távolságra keringő elektronok ún. A protonok és neutronok számának összege a tömegszámot adja. A legkülső héj elektronjait valencia vagy vegyérték elektronoknak nevezzük. Az atomot felépítő protont, neutront és elektront elemi részecskének nevezzük. A kölcsönhatás egymásra hatást jelent, és általában erőként nyilvánul meg, amely valamilyen változást okoz.
Slides: 11 Download presentation Az elektronburok szerkezete Elektronhéjak kiépülése 4. N (32 e) 3. M (18 e) 2. L (8 e) 1. K(2 e) Tartózkodási valószínűség ATOMPÁLYA 90% Pályaenergia Kálium Pályaenergia – akkor szab. fel, ha az elektron a magtól igen nagy távolságból az adott atompályára lép. (KJ/mol) Elektronhéj – közel azonos méretű atompályákon mozgó elektronok Alapállapot – atom legstabilabb állapota Gerjesztett állapot – nem stabil, elektronok távolabb ugranak E befektetés miatt Elektronok tulajdonságait kvantumszámokkal írjuk le. Az atom bármely elektronja négy kvantumszámmal jellemezhető • A főkvantumszám (n) értéke 1, 2, 3 (K, L, M, N)stb. pozitív egész szám, megadja, hogy az elektron hányadik héjon van. Héj mérete. • A mellékkvantumszám (ℓ), értéke 0, 1, …, n− 1 lehetséges, tehát az adott héjon (adott n esetén) n-féle különböző mellékkvantumszám lehetséges. A mellékkvantumszám megadja, hogy az elektronhéjon belül melyik alhéjon (s, p, d, f, …) található. • A mágneses kvantumszám (m) értéke egész szám lehet −ℓ-től +ℓ-ig terjedőleg (a 0 -t is beleértve), így (2·ℓ + 1) különböző értéket vehet fel.
Az ionizációs mértékegysége k. J/mol, mérőszáma megegyezik 1 molatom esetében energiaváltozás mérőszámával. (A fenti meghatározás az első leszakítására, az ún. első ionizációs energiára vonatkozik. ) elektron energia mérhető elektron 18 Anionok képződése Azok az atomok, amelyek a periódusok végén vannak, könnyen vesznek fel elektront, mert így n(s 2 p 6), azaz nemesgázokkal azonos, stabil elektronszerkezetűvé válnak. Ekkor az atomban a negatív töltések kerülnek túlsúlyba és anion képződik: klóratom + elektron oxidion DE < 0 DE > 0 kloridion oxigénatom + 2 elektron Az első elektron felvétele mind a klórnál, mind az oxigénnél energiafelszabadulással jár. A második elektron felvétele mindig energiabefektetéssel történhet! A negatív ionok képződésével együtt járó energiát elektronaffinitásnak nevezzük. Mértékegysége k. J/mol. 19 Az elektronegativitás Az elemek kémiai tulajdonságaival kapcsolatos becslésekben sokszor használjuk a kötött állapotú atomok elektronvonzó képességére vonatkozó adatot, az elektronegativitást (EN).
Az elektronfelhő szerkezete - YouTube
Ezt a viszonyszámot különféle energiaváltozásokból először Linus Pauling (1901 -1996) amerikai vegyész határozta meg. Az elektronegativitás: A kémiai kötésben elektronvonzó képességét kifejező szám. 1, 0 részt vevő atomok 4, 0 Az elektronegativitás változása 20 Elektronegativitás - rendszám 21 Az elektronegativitás A legnagyobb elektronegativitású elem a fluor (EN = 4). Az elektronegativitás a főcsoportokban gyakorlatilag az atomsugárral ellentétesen változik: egy periódusban a rendszám növekedésével nő, egy-egy csoportban pedig lefelé csökken. A mellékcsoportokban - mivel ott a legkülső héj gyakorlatilag változatlan - nem ilyen egyértelmű a változás, sőt a legnagyobb elektronegativitású nemes fémek (pl. az arany és a higany) a nagyobb sorszámú periódusokban találhatók. Az elektronegativitás első megállapításának idején még nem ismerték a nemesgázok vegyületeit, így a nemesgázoknak nem értelmezték az elektronegativitását. 22
Nátrium: Na Kálium: K Kén: S Vas: Fe stb. 3 Az atommag Protonokat és neutronokat tartalmaz. A protonok számát rendszámnak nevezzük, jelölése: Z A rendszám meghatározza az atom kémiai minőségét, jelzi helyét a periódusos rendszerben. A neutronok és a protonok együttes számát tömegszámnak nevezzük, jelölése: A A=Z+N Tömegszám jelölése: Rendszám jelölése: Megjegyzés: A tömegszámot és a rendszámot a kémiai reakciókban általában nem kell jelezni. 4 Izotóp atomok Az atommagban lévő protonok száma adott, meghatározza a kémiai minőséget. A neutronok száma változó. Igaz, hogy N ≥ Z. (kiv. H) Egy elem atomjai eltérő számú neutront tartalmazhatnak. Az ilyen atomok kémiai minősége azonos, és a periódusos rendszerben ugyanarra a helyre kerülnek. Ezért ezeket izotóp atomoknak nevezzük. Az izotópok atomok azonos rendszámú, de különböző tömegszámú atomok. Pl. : Az izotópok atomok fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon hasonlóak. Általában nincs külön nevük. A természetben előforduló elemek többsége különböző izotópok keveréke.
5 Az atomtömeg Egy atom tömege rendkívül kicsi. a hidrogénatom tömege ≈1, 7 · 10– 27 kg. Célszerűen csak az atomok egymáshoz viszonyított tömegarányok lényegesek. Ezért megállapodunk (választunk) egységet, amihez a többi atomot viszonyítjuk. A választott egység (megállapodás): izotóp 1/12 -ed része. A relatív atomtömeg kifejezi, hogy elem egy atomjának tömege hányszor nagyobb a 12 -es szénizotóp atomtömegének 12 -ed részénél. Jele: Ar Az atomokból felépülő molekulák tömegét az atomtömeghez hasonlóan értelmezzük. A relatív molekulatömeg kifejezi, hogy egy anyag egy molekulájának tömege hányszor nagyobb a 12 -es szénizotóp atomtömegének 12 -ed részénél. Jele: Mr A relatív atom- és molekulatömegnek nincs mértékegysége. 6 A moláris tömeg Különböző mérésekkel és számítással meghatározták, hogy ha annyi grammot mérünk le valamely elemből, amennyi a relatív atom- vagy molekulatömege, akkor abban bármely anyag esetében 6· 1023 db atom illetve molekula van. Ezt a számot – Amadeo Avogadro itáliai kémikus emlékére – Avogadro-számnak nevezték el.