20 cm magas japán kövérke (Pachysandra terminalis). A földhöz simuló hajtásaival nagy területen takaró, örökzöld levelű, kék virágot hozó kis meténg (Vinca minor) 10-20 cm magasra nő; az árnyékot és a nedves talajt szereti. Napos helyen csodásan illatoznak a szárazságtűrő, 5-7 cm-nél nem magasabb kúszó kakukkfű (Thymus serpyllum) virágai. Telepítés Az egyes fajok növekedési erélyétől függően 6-10 db konténerben jól begyökeresedett tővel számolhatunk négyzetméterenként. A növényeket egyenletes kötésben rendezzük el az előzőleg gyomtalanított és elgereblyézett talajon, majd kicserepezés után ültessük el olyan mélyre, ahogyan a konténerben voltak. Végül a beöntözést követően terítsünk el 5 cm vastagon kéregaprítékot, ami megakadályozza a magról kelő gyomnövények betelepülését és a talaj kiszáradását. Szárazságtűrő dísznövények – Virágvarázsló. Utóbbi azért lényeges, mert az első évben még a szárazságtűrő talajtakaró növények földjét is nedvesen kell tartani. Az eredeti cikket IDE kattintva tekintheti meg. Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
Ágai felfelé törőek, támaszt nem igényelnek. Virága kékeslila, majd ősszel világos lilára változik. Télen is szép, február végén vágjuk vissza a föld felett 5-10 cm-rel. Nádtippan (Calamagrostis epigeios) Kalászait a legkisebb szellő is megmozgatja, dinamikussá téve ezzel az ágyást. Télen is klassz látványt nyújtanak. Dobverő vagy bunkós díszhagyma (Allium sphaerocephalon) Hagymás növény, mely hosszú száron hozza apró fejű virágait. A zöldből lilába változó gömbök ősszel szürkéssé válnak. Csinos Árvalányhaj (Stipa tenuissima) Nagyon kellemes tapintású fű, tavasszal friss hajtásai zöldek, ősszel szép aranysárga. A szárazságtűrő kert titka: 4 ötlet, amitől a kerted rendszeres locsolás nélkül is tündökölni fog. Lágyítja a karakteres növények közötti átmenetet. Télre szintén meghagyom, február végén vagy márciusban vágom vissza. Még több infó a csinos árvalányhajról… Fehér kasvirág (Echinacea purpurea 'Alba') Karakteres növény, robosztus szárain érdes, hegyes, sötétzöld levelek nőnek. Virága közepe kúpalakban emelkedik ki, szúrós érzetet kelt. Sárga színe kapcsolatot teremt a cickafarkokkal és a füvekkel.
Bölcs kertészek mondása szerint akkor lesz sikeres a kert és a kertész, ha a megfelelő növényt a megfelelő időben a megfelelő helyre ültetjük. Kertünk kialakítása során számtalan növénnyel kísérleteztem, sokszor ellentmondva ennek a bölcsességnek és a természet törvényeinek. A saját bőrömön (és a növényeim kárán) kellett megtanulnom, hogy vannak olyan körülmények, amiken a legjobb szándékunk ellenére sem tudunk változtatni. A csapadék és a nyári forróság alapjaiban határozzák meg, hogy mit hova érdemes ültetni. Nálunk Martonvásáron országos viszonylatban is nagyon kevés a csapadék, cserébe viszont rendkívül forró nyaraink vannak. 24 Szárazságtűrő növények ideas | növények, virágok, kert. Az idei nyáron nálunk nyolc héten át egyetlen csepp eső sem hullott. Automata öntöző rendszerrel természetesen az aszályos időszak áthidalható, bár a locsolás soha nem tudja teljesen helyettesíteni a természetes csapadékot. Ha azonban valakinek nincs módja az automatizációra, viszont nem akar minden hajnalban órákon át locsolni, azoknak jól jöhet az alábbi lista azokról a növényekről, melyek minimális locsolás nélkül is remekül átvészelik az aszályos, forró, száraz időszakokat.
Nem mondom, hogy nem értékelnék a locsolást, de annak hiányában is jókedvűen virulnak a többi lekonyuló (vagy elpusztuló) növényhez képest. Később az őszi esőzések hatására ezek a növények szinte új életre kelnek. Lássuk, mit is érdemes ültetni egy locsolásmentes ágyásba (ez mind saját tapasztalaton alapul, nálam ők váltak be): Napos, száraz területre: Lágyszárú évelők Velencei kutyatej (Euphorbia characias subs. Wulfenii) Varjúháj (Sedum sp. ) – pl. a kb. 40 cm magas, rózsaszín virágú, bordó szárú Sedum matrona Fáklyaliliom (Kniphophia sp. ) Bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) Örökzöld zabfű (Helictotrichon sempervirens) Árvalányhaj (Stipa sp. ) Cickafark (Alchemilla sp. ) Gyopáros üröm (Artemisia ludoviciana) pl. az ezüst színű Silver Queen Tisztesfű (Stachys bizantina) Bőrlevél (Bergenia cordifolia) Kokárdavirág (Gaillardia aristata) Bazsarózsák: meglepő módon a kert királynői a száraz, locsolás-mentes kertekben is egész jól teljesítenek. A bazsarózsák virágzási időszaka április-május, amikor éghajlatunkra jellemző a nagyobb csapadék mennyiség.
- - A TippLista! 9 kerti virág, amit napos helyre is ültethetsz és még locsolni sem kell! - - A TippLista! My Flower Landscape Scenery A legnépszerűbb kerti virágok, amelyek hosszú időn át virágzanak, így egész nyáron gyönyörködhetünk bennük! - - A TippLista! Horticulture Beth Chatto Special Flowers Plantation Beautiful Roses Flower Designs Planting Flowers 25 talajtakaró növény, melyekkel gyönyörűvé teheted a kertet! - 25 talajtakaró növény, melyekkel gyönyörűvé teheted a kertet! - Coral Bells Plant Shade Garden Plants Cottage Garden Plants Patio Plants Shade Flowers Pink And Purple Flowers Poisonous Plants Edible Plants 25 talajtakaró növény, melyekkel gyönyörűvé teheted a kertet! - 25 talajtakaró növény, melyekkel gyönyörűvé teheted a kertet! - Geranium Macrorrhizum Rose Pink 25 talajtakaró növény, melyekkel gyönyörűvé teheted a kertet! - 25 talajtakaró növény, melyekkel gyönyörűvé teheted a kertet! - Kew Gardens Camomille Romaine Aloe Vera Furniture Ideas 25 talajtakaró növény, melyekkel gyönyörűvé teheted a kertet!
Csillag alakú fehér virágai május-júniusban fátyolszerűen beborítják a növényt. Sziklakertbe, évelőágyakba ajánlott, de nagyon jó talajtakaró. Ha felkopaszodik, vágjuk vissza. Szereti a tűző napot, szárazságtűrő. Örmény sulyoktáska (Aethionema armenum) 15-20 cm magas, párnát képező évelő. Levelei kékeszöldek. Élénk rózsaszín virágait április-májusban tömegesen bontja. Sziklakertekben, alacsony évelők között mutatós színfolt. Virágzás után vágjuk vissza, ezzel megakadályozhatjuk a felkopaszodást. Tűző napra ültessük, közepes vízigényű növény. Örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) 25-30 cm magas, örökzöld félcserje. Tarackgyökerével terjed. Aranysárga virágait a hajtások végén hozza júliustól szeptemberig. Napfénykedvelő, közepes vízigényű növény. Jó talajtakaró. Pázsitviola (Aubrieta x cultorum) 5-10 cm magas, örökzöld, párnát képező, tömött növény. Jó talajtakaró. Liláskék virágait március-áprilisban hozza tömegesen. Sziklakertbe, kőedénybe, kőfalakra, sírokra ültessük. Szereti a tűző napot, közepes vízigényű.
Karéjos levelei fogazott szélűek, virágzat nélkül is dekoratív. Tűzpiros vagy rózsaszín virágai laza bugákban nyílnak. Kiváló talajtakaró, sziklakertbe vagy évelőágyba ültessük. Levélszíne – fajtától függően – a zöld és a bordó közt változik. Napos vagy félárnyékos helyen is szépen fejlődik, szárazságtűrő növény. Télizöld meténg (Vinca major) 45 cm magas, összefüggő szőnyeget alkotó, legyökerező hajtású növény. Bőrszerű tarka vagy zöld levelei örökzöldek. Lila virágai a levélhónaljakban fejlődnek április-májusban és szeptemberben. Félárnyékos helyet szeret, közepes vízigényű. Árnyékos helyen jó talajtakaró. Télálló. Varjúháj (Sedum ssp. ) Változatos megjelenésű, húsos levelű, pozsgás évelők. Leveleik mérete, színe, alakja változó. Virágaik csillag alakúak, dús virágzatokban fejlődnek, szirmaik hegyesek. Színük legtöbbször sárga, rózsaszín vagy fehér. A nemzetségnek mintegy 500 faja ismert, néhány fajuk vadon is előfordul. Fajtától függően áprilistól októberig nyílhatnak. Teljes vagy legalább részleges napfényt igényelnek.
Székelyföldön cipót sütöttek, melyet Isten lepényének vagy a halottak kenyerének hívtak. Berezvai László – Magyarországon e napon gondját viselték a koldusoknak és a szegényebb embereknek, ételt, alamizsnát osztottak nekik, ezzel is segítve a holt lelkek üdvösségének elérését. Többnyire kenyér és mézzel bevont kalács várt a temető kapujában ácsorgókra. Halottak napja Az első ezredforduló óta emlékezik az egyház az összes elhunyt hívőjére, a családok pedig a szeretteikre. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. A katolikusok november 2-án tartják, ez a Mindenszentek napját követő ünnepnap. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. Halottak napja- Magyar hagyományok Ekkor kezdődnek azok a "tiltások", amik egészen karácsonyig előfordulnak a keresztény kultúrkörben. A halottak napi tiltásokat azért tartották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát.
Az eredetileg az örök életről szóló "reményünnepet" a mediterrán népek ma is fiesztával ünneplik. Szokás volt az is, hogy halottak napja és mindenszentek hetén minden este kisebb gyertyát gyújtottak a házban, mégpedig szám szerint annyit, ahány elhunytról megemlékeztek. Az ima ezek mellett a gyertyák mellett mindaddig eltartott, amíg az utolsó szál is le nem égett. Volt ahol annyi szál gyertyát gyújtottak, ahány ember megemlékezett a házban. Úgy tartották, akinek legelőször leég a gyertyája, az távozik legközelebb az élők sorából. Gyertyagyújtáshoz fűződő hiedelem, hogy a már égő gyertyát nem szabad az egyik sírról a másikra áttenni. Ez ugyanis azt szimbolizálná, mintha az egyik elhunyt életében elkövetett bűnét a másik elhunyt bűneinek listájához tennénk át. Hasonlóképpen, ha valaki virágot lop egy sírról, akkor az elhunyt bűneit is magával viszi, vagy átteszi egy másik elhunythoz. Halottak napján a régi hiedelmek szerint tilos volt kerti munkát végezni, ezzel ugyanis megzavarták volna az eltemetettek nyugalmát.
Az Ipoly menti falvakban, ha valaki nem tud elmenni a temetőbe az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére. Régebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban akié előbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról kereszténység előtti eredetet feltételeznek. Ők azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve, hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket. A temetők jellegzetes virága ebben az időszakban is a krizantém – fotó: Pixabay November 2. Halottak napja A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából - általános felekezetektől független - az elhunytakról való megemlékezés napjává.
A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven, ekkor február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól minden liturgiában megtalálható a Szentmisében. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.