Az algoritmusok bizonyos irányokba képesek terelni az embereket, néha akár extrém irányokba is – fogalmazott Stuart J. Russel, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, aki szerint ki fog alakulni a mesterséges általános intelligencia, ami az emberi fejlődés egyik nagy történelmi pillanata lesz. Mesterséges intelligencia veszélyei. Hozzátette: olyan gépeket alkotunk, amelyek automatizálják a céljaink elérésének módjait. Az önvezető autó például eldöntheti, hogyan, milyen úton juttatja el utasát biztonságban a kívánt helyszínre. A közlekedés automatizálása kapcsán Kishonti László, az AImotive alapító-vezérigazgatója elmondta, hogy a mesterséges intelligencia akár már 20 éven belül uralhatja a közlekedést. A gépek gyorsabban gondolkodnak, jobban érzékelik a környezetet, mint az emberek, ezért az önvezető járművek elfogadottsága gyorsabban alakul majd ki, mint az MI más alkalmazási területei iránti bizalom. A mesterséges intelligencia egységes definíciója nem létezik, az azonban biztos, hogy a következő években az élet minden területén egyre több intelligens géppel találkozik majd az emberiség – értettek egyet a Future Talks nevű rendezvénysorozat legutóbbi fordulójának résztvevői.
Több, mint hatvanéves a mesterséges intelligencia kutatás. Veszélyei már most bizonyított tényként értelmezhetők, nem elhanyagolható előnyeiért pedig még rengeteget kell dolgozni, mégis meghatározó paragrafusa a jelennek és még inkább a jövőnek. Dr. George Tilesch, Omar Hatamleh-val közösen jegyzett könyve a Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe a sorsunkat az MI korában egyebek mellett erről is szól. Mesterséges intelligencia és veszélyei – Infovilág. A kötet bátran vállal gondolatébresztő szerepet, miközben nem teszi le voksát amellett, hogy az AI eredendően jó, és amellett sem, hogy nem. A Buksó új epizódjában mindezek mellett kiderül melyek a világ legolvasottabb könyvei, és ajánljuk a közelmúlt tíz legjobb ismertterjesztő olvasmányát is. A mikrofonnál: Nyáry Krisztián. Az epizódban elhangzó szerzők és könyveik: Tilesch György, Omar Hatamleh: Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában 10 tudományos ismeretterjesztő könyv a közelmúltból Karin Bojs: Az én európai családom – 54 000 év genetikai öröksége, Typotex, 2021 Rutger Bregman: Emberiség, HVG, 2020 Bill Bryson: Majdnem minden rövid története, Akkord, (2006) 2021 Alessandro Vespignani: A jóslás algoritmusa – Hogyan befolyásolható a jövő a tudomány segítségével, Libri, 2020 A tudomány keretei (Pál Eszter szerk. )
jelentősen elszaporodtak az álhírek és ezek egy részét is az MI-jelenségnek köszönhetjük, hiszen akár erre is használhatóak. A gépi gondolkodás veszélyei azonban nem csak a digitális felületeken mutatkoznak meg. A világon egyre inkább terjednek az önvezető autók, ezeket is MI-k hajtják, ám ez a rendszer még közel sem tökéletes. Nem telik el például úgy hónap, hogy ne olvashatnánk egy karambolozó Tesláról, egy Uberről, ami nem a megfelelő helyszínre érkezett stb. Ezeket a vállalatok legtöbb esetben azzal magyarázzák, hogy az automata mód minden esetben emberi felügyeletet igényel (a Tesla rendre ezzel mosakszik), ám sokszor még emellett is megtörténik a baj. De valóban elveszik a munkát? Nos, bizonyos szempontból valós a sokat hallatott mantra. Rengeteg gyárban már automatizált rendszer lát el olyan feladatokat egyszerűen, amelyet addig emberekkel végeztettek (bár az tény, hogy ez már az MI-korszak előtt is jellemző volt). Az szinte borítékolható, hogy ez a tendencia nőni és fejlődni fog, ám bizonyos területeken nehezebben ültethető át a gépi megoldás, ugyanis bármennyire is precízek és fáradhatatlanok ezek a programok, szükség van az emberi tapasztalatra.
Eladott Ország Az nem vitatható, hogy mindenkinek eljöhet az életében a nap, amikor megtér, hívő lesz. Az általában egy kissé gyanús, ha ez akkor történik, mikor abból éppen profitálni lehet. Könyv: Magyar szólások és közmondások (O. Nagy Gábor). Gabika is annyira hiteles számomra, mint az összes többi, és egyáltalán nem hinném, hogy ez lenne a követendő példa. A másik pedig az, hogy ha ennyire keresi az útját, és mindenáron megmondóember szeretne lenni, akkor legalább vegye a fáradságot, érettségizzen le, mert még az is lehet, hogy ha a tanulásra fordítana ennyi energiát, mint a hittérítésre, akkor nem beszélne ilyen sok hülyeséget.
O. Nagy Gábor, Otrokocsi Nagy (Debrecen, 1915. jún. 6. – Bp., 1973. máj. 4. ): nyelvész, tanár, a nyelvtudományok kandidátusa (1966). A debreceni egy. m. –német szakán 1937-ben doktorált, középisk. -i tanári oklevelet szerzett (1938). 1939-ben kinevezték a debreceni egy. irodalomtörténeti intézetébe fizetés nélküli tanársegédnek. 1940 tavaszától másfél évig Hódmezővásárhelyen, majd a Debreceni Ref. Kollégium Gimn. -ában tanított. 1952. ápr. -tól haláláig az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, ill. osztályvezetője volt. 1968-ban három hónapig előadásokat tartott a göttingai egy. -en. Ó nagy gábor. Az 1940-es évek végéig irodalmi olvasókönyveket szerk., később lexikológiával és lexikográfiával foglalkozott. Főleg frazeológiai kutatásaival, szólásmagyarázataival, szótörténeti tárgyú cikkeivel, ill. a szótárírás és a jelentéstan, ezen belül a szinonimika elméleti kérdéseit taglaló tanulmányaival szerzett érdemeket. Autóbaleset áldozata lett. – F. A magyar irodalmi gótika problematikájához (Debrecen, 1939); Hozzászólás Országh László A magyar szókészlet szótári feldolgozásának kérdései c. előadásához (MTA I. Oszt.
Szerinte nyilvánvaló, hogy a NATO retorikája oroszellenes. O. Nagy Gábor, Otrokocsi Nagy | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. A külügyminiszter arról is beszélt: szomorúsággal tölti el, hogy Emmanuel Macron francia elnök hazugságnak nevezte az "újnácik előretörését Ukrajnában". Nagy probléma az is, hogy a Nyugat nem ismeri el az orosz anyanyelvűek ellen elkövetett népirtásokat Ukrajnában – zárta gondolatait Szergej Lavrov. (MTI) Nyitókép: Orosz külügyminisztérium / Anadolu Agency / AFP
Összefoglaló O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit. E gyűjtemény az élő stílus elemeinek szinte kimeríthetetlen kincsesbányája, de egyben a múltat idéző és inkább csak történeti értékük miatt becses adatoknak gazdag tárháza is. Lavrov: Adolf Hitler maga alá akarta rendelni Európát, ez az amerikaiaknak most sikerült is | Mandiner. Százával, sőt ezrével akadnak benne rendkívül találó megfigyelésekből és költői erejű, gazdag képzeletből született nyelvi képek, merész és szemléletes hasonlatok, az embereket és a világ dolgait lényegükben megragadó jellemzések, szellemes ötletek, bölcs tanácsok, intelmek és évszázados vagy olykor évezredes múltjuk ellenére is igaz életelvek. Ezeken kívül azonban találhatunk benne a mai ember számára már homályos célzásokat, naiv, olykor gyerekes nyelvi tréfákat, túlságosan is szókimondó gúnyolódásokat, egy ideig divatos, majd elfelejtett bemondásszerű fordulatokat és a társadalmi fejlődés során túlhaladott, időszerűtlenné vált nézeteket, tévesnek bizonyult megállapításokat is.