De a gépek már festenek és verseket is írnak. Stuart J. Russel elmondta, a mesterséges intelligencia ma már képes tartalmakat szelektálni a Facebook vagy éppen a Youtube algoritmusa alapján. "Ez pedig nagyobb hatást képes gyakorolni, mint Hitler és Sztálin együttesen. Az algoritmusok bizonyos irányokba képesek terelni az embereket, néha akár extrém irányokba is" – fogalmazott. "Folytathatjuk ezt jövőre Budapesten? Még soha sem voltam a magyar fővárosban" – vetette fel Neil deGrasse Tyson a Future Talks powered by online MVM talk show lezárásakor. A mindannyiunk életét befolyásoló mesterséges intelligencia egy olyan téma, amelyről nem lehet eleget beszélni. A sztártudósok talk show-jával a szervezők célja az volt, hogy mindenki számára érthetően bemutassák a technológiát, amely a hétköznapok mellett minden iparágban, így az energetikában is gyökeres változásokat hoz. Neil deGrasse Tyson felvetése egybevág az MVM céljaival is. Így abban mind a résztvevők, mind a szervezők egyetértettek, hogy érdemes megvizsgálni annak lehetőségét, hogy 2021-ben ismét találkozzanak.
Nem véletlen, hogy a legnagyobb IT óriáscégek, a Google, az IBM, a Microsoft, az Apple, a Cloudera foglakoznak a mesterséges intelligencia fejlesztésével. Az általuk fejlesztett MI chipek már a személyes eszközeinkbe is be vannak építve. Ezért tudunk például a telefonunkkal olyan szép fotókat készíteni, mert a beépített MI automatikusan korrigálja a fotózás közben elkövetett összes hibánkat. Mennyire fogja a technológia felforgatni az életünket? Az MI jelentősége az elektromossághoz fogható. Amikor felfedezték és először kezdték használni az elektromosságot, aligha gondolta volna bárki, mennyire létfontosságúvá válik napjainkra. Az MI-ről is csak 5-6 éve érezni, milyen felforgató technológia, de ma még nem tudjuk pontosan, hogyan fogja átformálni az életünket. Egy biztos: a segítségével olyan eredményeket érhetünk el, amilyenekre emberként képtelenek lennénk. A világ legnagyobb vállalkozásai már most ebből élnek. A Google vagy a Facebook intelligens algoritmusai szinte mindent tudnak több milliárd felhasználójukról.
Mára ezeknek az algoritmusoknak a zöme irányítja a Google legtöbb szolgáltatását: ott fut a Google Fotók vagy a Google Fordító hátterében, irányítja a Waymo önvezető autóit, betegségeket diagnosztizál, új bolygókat fedez fel. A szakember szerint ugyanakkor több kérdés is felmerül a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: van, aki a sci-fikben látott kimeneteltől fél, mások az önvezető autók elterjedését várják tőle. Brin szerint az Alphabet minden ilyen problémát figyelembe vesz, beleértve az algoritmusok munkaerőpiacra és az álhírek terjedésére gyakorolt hatását is. Érdekes ugyanakkor, hogy Brin nem tett említést az egyik "legnyilvánvalóbb" területről, a mesterséges intelligencia katonai felhasználásról. Ez azért is érdekes, mert az Alphabet nemrég a Pentagonnak segített olyan gépi tanulási eszközökkel, amelyek a drónfelvételek elemzését végzik el. Bár a cég határozottan kijelentette, a fejlesztést kizárólag "nem támadó jellegű" feladatra használják fel, a Google alkalmazottai mégis azt követelték, a cég szálljon ki a katonai projektből.
A mesterséges intelligencia áldásai és veszélyei - science - YouTube
AZ ASI a távoli jövő. Ez tulajdonképpen egy elképzelhetetlenül gyors, hálózatba kötött számítógépes processzorok milliárdjaiból álló szuperintelligencia, amely minden területen okosabb az embernél. Hogyan működik a technológia? Meglepő lehet, de az MI alapját jelentő neurális hálózatokat már a 60-as évektől kezdve kutatják. A mindennapokban használható mesterséges intelligencia kifejlesztéséhez azonban hiányzott a megfelelő erősségű számítási kapacitás. Az elmúlt években azonban az információtechnológia olyan komoly fejlődésen ment keresztül, hogy a hálózatba kötött számítógépek képesek valós időben felfoghatatlan mennyiségű adatot feldolgozni és elemezni. Ennek köszönhetően tudnak a gépek tanulni. Például, ha egy ilyen hálózatnak megmutatunk mondjuk 100 ezer macskás képet, akkor utána már magától fel fogja ismerni az állatok közül a macskát. Egy macskafelismerő programot megírni, vagy egy neurális hálózatot felépíteni nem ördöngösség. De mondjuk egy autógyárnak írni egy, a hagyományos operációs rendszerhez hasonló speciális szoftvert, amely képes befogadni, feldolgozni, majd értelmezni a gyártás során termelődő rendkívüli mennyiségű adatot, nos, az tényleg komoly kihívás.
Teljesen védtelenné válunk? A katonai fejlesztések többnyire titokban zajlanak, így azt sem tudhatjuk biztosan, mire lesznek képesek a ma fejlesztett katonai robotok – de az biztos, hogy rossz kezekbe kerülve komoly fenyegetést jelentenének. Az intelligensnek mondott, automatizált döntéshozatali rendszerekkel ellátott fegyverek működése ugyanakkor megzavarható. Az ilyen fegyverek "okos-vezérlése" egyébként sem minden esetben biztonságos, ha egyáltalán a fegyverek kapcsán van értelme olyat mondani, hogy biztonságos; történt már olyan, hogy a meghibásodott vezérlőegység miatt a fegyver a használói ellen fordult. A jövőben elterjedhetnek a betörőrobotok, amelyek méretükből adódóan szűkebb réseken (például levélnyíláson, macskaajtón) is bejuttathatók egy házba, ahonnan információt szolgáltathatnak a bűnözőknek arról, hogy otthon vannak-e éppen a háziak, és elmelehető értékek. Illetve ha arról van szó, ezek a robotok akár be is engedhetik gazdájukat. Ennek a veszélye jelenleg még csekély, hiszen túlzottan nagy értékű robot kellene a bizonytalan, gyakran kis hasznot hajtó bűncselekményhez.
A következő görbék közül kettőt a makói mentőktől Farkas László küldte a Cardioblognak. Próbáljuk kitalálni, hogy az alábbi négy regisztrátum közül vajon melyik a kakukktojás! Értelemszerűen a másik három között van valamilyenfajta kapcsolat. A) B) C) D) A retrográd vezetésről Az AV-junkciónak több feladata is van: Összeköt: levezeti a supraventricularis ingerületet a kamrákra. Elválaszt: nem engedi, hogy a supraventricularis impulzusok túl gyorsan terjedjenek a kamrákra. Képez: ha felülről nem jön időben impulzus, saját maga hoz létre ingerületet, azaz mondhatjuk, hogy a leginkább fiziológiás pacemaker. Természetesen minden funkciójában bekövetkezhetnek hibák, amiket gyógyszerrel, ablációval vagy pacemaker beültetéssel próbálhatunk korrigálni. Kérdéses azonban, hogy vajon mi lehet az élettani szerepe annak, hogy az ingerületet nemcsak felülről lefele, hanem egyeseknél alulról felfelé is átengedi. A retrográd P morfológiája nem egyszerűen a sinus P tükörképe, hiszen a pitvarokra való ingerület-terjedés sem pontosan fordítva zajlik, mind sinusritmusban.
a(z) 10000+ eredmények "4 osztály melyik a kakukktojás" Gyümölcsök (Melyik a kakukktojás? ) Egyező párok szerző: Aranyikt 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály memória Melyik a kakukktojás? Kvíz szerző: Gykrisztina23 Általános iskola Nyelvtan Doboznyitó szerző: Agnecscallisz szerző: Babsz Melyik a kakukktojás? (tárgyak) szerző: Tolditanoda Óvoda Bekezdésformázás - Melyik a kakukktojás? szerző: Mathnek 6. osztály Informatika Kezdőhangok. Melyik a kakukktojás? szerző: Bendicsko SNI 1-2. Olvasás Melyik a kakukktojás? (fonológiai tudatosság, kezdőhang) 1. osztály szerző: Bauerne szerző: Mazso3 szerző: Csnikoletta Logopédia szerző: Pannaaltmar Melyik a kakukktojás? Miért? szerző: Hutzler szerző: Prjevaranebogla Melyik a kakukktojás? (fonológiai tudatosság, kezdőhang) szerző: Dragonydorottya logopédia szerző: Gyorgynelivi Melyik a kakukktojás? ( F. O. E. ) szerző: Efoera Melyik a kakukktojás? - z szerző: Fheni97 Játékos kvíz szerző: Tunde0220 szerző: Muttertiger Melyik a kezdőhang szerinti kakukktojás?