A játékról írt tesztünket itt olvashatja: Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Szuezi-csatorna déli részének kiszélesítését fontolgatja Egyiptom, ahol beszorult az Ever Given konténerszállító hajó, hat napig eltorlaszolva a forgalmas vízi utat – közölte a Szuezi-csatorna Hatóság (SCA) elnöke. A Reuters hírügynökségnek adott interjújában Oszama Rabi elmondta, hogy különleges daruk beszerzését is tervezik, amelyekkel 52 méteres magasságból is le tudják emelni egy hajó rakományát. Mint mondta, szükség esetén a 250 méter széles részt akár 400 méterre is kiszélesíthetik. A 400 méter hosszú, több mint 200 ezer tonnás Ever Given március 23-án erős szélben átlósan beszorult a csatorna egyik szűk, déli szakaszában, aminek következtében teljesen leállt a forgalom az Európa és Ázsia közötti legrövidebb hajózási útvonalon. Eilat lesz a Szuezi-csatorna alternatívája? – Neokohn. A kiszabadított hajót az SCA vizsgálatának idejére egy tóra vontatták, amely a csatorna két szegmensét választja el. Rabi szerint a hajó adatrögzítőit eltávolították és átadták egy szakértői vizsgálóbizottságnak. Rabi hangsúlyozta, hogy éjjel-nappal dolgoztak a konténerhajó kiszabadításán, amihez 15 vontatóhajót vetettek be.
Keresztbe fordult és beszorult a világ egyik legnagyobb teherhajója kedden a Szuezi csatornában, feltartva az áruforgalmat a kulcsfontosságú kelet-nyugati vízi úton. A hajókövető műholdas szolgáltatók adatainak tanúsága szerint az Ever Given nevű konténerszállító óriás kedd reggel keresztbe fordult és partra futott az Egyiptomot átszelő szűk vízi út déli végének közelében. Vontatóhajók siettek a kiszabadítására. Ever Given baleset - Kiszélesítik a Szuezi-csatornát - AzÜzlet. Egyelőre nem tudni, mi okozta a balesetet, amely miatt a konténerszállító blokkolta a forgalmat, nagy számban feltorlódtak mögötte a hajók. Az Evergreen szerdán azt közölte, hogy hajójuk kedd reggel úszott be a Vörös-tenger felől a Szuezi-csatornába. "Mintegy hat tengeri mérföldre a csatorna déli végétől a hajót feltehetően egy váratlan erős széllökés érte, ez eltérítette a menetirányától, amely így véletlenül partra futott" - pontosította a történteket az Evergreen Marine. A hajókövető alkalmazás adatainak tanúsága szerint a konténerszállító orr-része a csatorna keleti falának szorult, fara pedig beékelődött a nyugati oldalába.
A hajókövető alkalmazás adatainak tanúsága szerint a konténerszállító orrésze a csatorna keleti falának szorult, fara pedig beékelődött a nyugati oldalába. A Földközi-tengert a Vörös-tengerrel és Ázsiával összekötő, 1869-ben elkészült 120 mérföld hosszú csatornán naponta mintegy 50 hajó halad át, amikor zavartalan a forgalom. A tartályhajókat követő TankerTrackers szolgáltató egyik képviselője, Szamír Madani a Financial Times-nak elmondta, hogy a baleset jelenleg mintegy 10 millió hordónyi olajszállítmány célba juttatását hátráltatja.
Ezért a teljes gyorsítási folyamatot olyan elemi, kis lépésekre bontjuk (gondolatban! ), amelyek során a mozgás már nagyon jó közelítésben egyenletesen gyorsulónak tekinthető. Tételezzük fel, hogy a mozgás idejét "n-1" ilyen részre tudjuk felbontani! Az első rész kezdősebessége legyen v1, végsebessége v2! Ez utóbbi sebesség azonban azonos a második rész kezdősebességével. Hasonlóképpen a második rész végsebessége ugyanaz, mint a harmadik rész kezdősebessége stb. Végül az utolsó rész kezdősebessége vn−1, végsebessége vn. Ekkor a rövid gyorsítási szakaszokra alkalmazhatjuk a gyorsítási munkára vonatkozó képletet, a kis munkáknak az összege pedig megadja a teljes munkavégzést. Látható, hogy az összegben "majdnem" minden tag kiesik, csak a kezdősebességet tartalmazó és az utolsó, a végsebességet tartalmazó tagok maradnak meg. Munka, energia, teljesítmény - erettsegik.hu. Ezután általános érvényűnek fogadhatjuk el, hogy a gyorsítási munka független a gyorsítás módjától, a test tömegén kívül csak a kezdeti és a végső mozgásállapottól függ, azaz:, ahol v1 a kezdősebességet, v2 a végsebességet jelöli.
súrlódási együttható: A súrlódási tényező az érintkező felületek anyagminőségétől függő empirikus mennyiség. \mu skalár mennyiség jó: Nem tudnánk nélküle mozogni Rossz: lehetne örökmozgót építeni, ami energiát nem termelne, de ha egyszer elindítjuk, onnantól kezdve nem lenne vele para. Ha húzunk egy szánkót, akkor a súrlódási erő ellenében munkát kell végezni. Ha egy testet vízszintes felületen mozgatunk úgy, hogy a test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor a súrlódási erő nagysága megegyezik a húzóerő nagyságával. A súrlódási erő ellenében végzett munka pozitív, a súrlódási erő munkája negatív előjelű. W = -\mu * F_{nys} Közegellenállás A folyadékban vagy gázban mozgó testre erő hat. Belső energia – Wikipédia. Ezt az erőt két komponensre szokás bontani, a mozgás irányába eső, azt akadályozó, illetve erre merőleges komponensre. A mozgás irányába eső erő a közegellenállás, a rá merőleges erő neve felhajtóerő. Energia Bármely zárt rendszer kölcsönható képességét jellemző skalármennyiség. Jele: E [E] = 1J Az energia legfontosabb jellemzői A testek, mezők elidegeníthetetlen tulajdonsága, amely a kölcsönható képességüket jellemzi.
A gyakorlati életben a folyamatok során szükségszerűen fellépő térfogati munkát általában nem célszerű külön figyelembe venni, hanem érdemesebb a belső energiával együtt kezelni. Ennek eredményeképpen beszélhetünk egy szintén energia-dimenziójú újabb termodinamikai állapotjelzőről, az entalpiáról.
Mivel megfigyelték, hogy e rendezetlen mozgások mértéke összefügg a hőmérséklettel, ezért a részecskék mozgásához kapcsolódó energiát összefoglalóan termikus energiának vagy hőenergiának is nevezzük. A belső energiának a termikus energia része – pl. fizikai kísérletekben – számításokkal pontosan meghatározható. A részecskék azonban más energiákkal is rendelkeznek, amelyek szintén a belső energia részei. Az atomok ugyanis elektronburokból és atommagból állnak, az atommag is további részecskéket tartalmaz. Az elektronok különböző pályákon mozognak, az atommagban pedig a magenergia van tárolva, ami a mag részecskéit együtt tartja. Ezek az energiák képezik a belső energia másik részét. Ennek tényleges, számszerű értékét azonban a gyakorlatban nem tudjuk meghatározni. Elmélet [ szerkesztés] A halmazállapotától függetlenül minden rendszert atomok és/vagy molekulák és/vagy ionok – gyűjtőnevükön részecskék alkotják, amelyek különböző módon mozognak. E mozgások energiája a belső energia egy része (termikus energia, hőenergia).