0 (amerikai dokumentumfilm, 1998) 1995 Sabrina (amerikai romantikus vígjáték, 122 perc, 1995) 1993 A cég 8. 4 rendező, producer (amerikai akcióthriller, 148 perc, 1993) 1992 Országúti amazonok 6. 3 (amerikai vígjáték, 110 perc, 1992) 1991 Meghalsz újra 8. 7 (amerikai thriller, 103 perc, 1991) 1990 Havanna (amerikai filmdráma, 140 perc, 1990) 1989 1987 Biography (amerikai dokumentumfilm sorozat, 60 perc, 1987) 1985 Távol Afrikától 9. 2 (amerikai romantikus dráma, 155 perc, 1985) American Masters (amerikai dokumentumfilm, 90 perc, 1985) 1984 Dalszerző 6. 0 (amerikai zenés dráma, 94 perc, 1984) 1982 Aranyoskám 8. 9 (amerikai vígjáték, 116 perc, 1982) 1981 A szenzáció áldozatai (amerikai romantikus dráma, 116 perc, 1981) 1980 Country Texasban (amerikai filmdráma, 119 perc, 1980) 1979 A Las Vegas-i lovas (amerikai romantikus vígjáték, 120 perc, 1979) 1977 Bobby Deerfield 8. A szenzáció áldozata - ISzDb. 3 (amerikai romantikus dráma, 124 perc, 1977) 1975 Jakuzák 8. 2 (amerikai-japán krimi, 108 perc, 1975) 1973 Ilyenek voltunk (amerikai zenés dráma, 118 perc, 1973) 1972 Jeremiah Johnson (amerikai kalandfilm, 107 perc, 1972) 1969 Castle Keep (amerikai romantikus dráma, 105 perc, 1969) 1968 Skalpvadászok (amerikai western-vígjáték, 102 perc, 1968) Az úszó ember 9.
A napjaink médiajelenségeivel kapcsolatos szubjektív írásokat tartalmazó Tollhegy sorozatunkban ezúttal Martin Ferenc írta le gondolatait Kertész Imre Nobel-díjának hazai médiafogadtatásáról. Némi meglepetést és zavart okozott a médiában Kertész Imre Nobel-díja. Kolléganőm meséli, hogy a díj odaítélése előtt interjút készített a kitűnő íróval. A kitüntetés után felhívta az egyik tévécsatornát, érdekli-e őket az anyag. Ott még azt sem tudták, milyen típusú hírként kezeljék Kertész elismerését. Egy író pedig arról számol be, hogy vonatútja során a nevezetes napon három rádióadó szerkesztőségéből hívták fel, árulja már el, ki ez a Kertész Imre és mit írt, mert másfél óra múlva adásban lesznek és valamit mondaniuk kell a kitüntetettről. Talán ennyi is elég jelenkori médiairányítóink felkészültségéről, kulturális tájékozottságáról. De nézzük az esemény képi tálalását. Kertész egy csapásra ismert, mi több, világhírű író lett. A szerkesztők és riporterek rögtön felkeresték kiadóját, életművének ismerőit, hogy szóljanak pár szót a szerzőről.
Mirage Enterprises | Columbia Pictures | Dráma | Romantikus | Thriller | 6. 7 IMDb Teljes film tartalma A rendőrség hiába keres egy eltűnt szakszervezeti vezetőt: ekkor Rosen FBI-ügynök hamis információkkal lát el egy újságírónőt egy bűntény lehetséges gyanúsítottjáról. A riporternő élete nagy lehetőségét látja a sztori felgöngyölítésében, s ezáltal gazdasági és társadalmi csődbe sodor egy teljesen ártatlan üzletembert, s még egy öngyilkosságnak is előidézője lesz.
William Shakespeare (1564-1616) korában, I. Erzsébet uralkodása idején Anglia a tengeri kereskedelem egyik központja volt, a polgárosodó köznemesség kulturális igényeit a reneszánsz művészet elégítette ki. Anglia elszakadt a katolikus Európától, a háttérben hatalmi harcok folytak, ezért az angol reneszánsz szemlélete nem harmonikus. Shakespeare a történelem feszültségeit és ellentmondásait is megjeleníti drámáiban. A Rómeó és Júlia Egyik legismertebb tragédiáját, a Rómeó és Júliát fiatal korában írta, valószínűleg 1596 körül. A szerelem, a szerelmi szenvedély, az érzelmek szabadságának hirdetése igazi reneszánsz téma. Rómeó és Júlia musical üzenete rég volt ennyire aktuális „Szerelem a gyűlölet ellen!”. A mű tragikumát az adja, hogy az igazi értékeket – tisztaságot, őszinte érzelmeket, szabadságvágyat – magukban hordozó főhősöket kíméletlenül elpusztítják a régi, megkövült feudális erkölcsök és a gyűlölködés. Szerkezet: Shakespeare műveire jellemző, hogy nem tartja be a klasszikus dráma alapelveit, ez a műve mégis szigorú szerkesztésű. A hármas egység elve csak az idő tekintetében nem érvényesül (kb.
A reneszánsz Itáliában bontakozott ki a XII. századtól, társadalmi háttere a megerősődő polgárság volt. A polgárság a feudálistól eltérő gondolkodásmódot és művészetet alakított ki, a művészetek szerepe rendkívüli módon megnőtt. A reneszánsz művészet a XIV. századtól kezdve egész Európában elterjedt. A reneszánsz szó jelentése: "újjászületés". Ez egyrészt az antik kultúra újjáélesztését jelenti, (tudatos szembehelyezkedés is a középkorral), másrészt a sajátos nemzeti jellegek előtérbe helyezését az egyetemes középkorral ellentétben. Rómeó és júlia teljes film magyarul. A középkorral szemben a világi témák kerültek előtérbe, az irodalomban megjelent az életöröm, a szerelem, a haza – a vallásos témák szerepe csökkent. Jellemző a természet kultusza: a természettel harmóniában élő ember ideálja, a képzőművészetben megjelenik a természeti háttér, az irodalomban a tájvers első formái. A reneszánsz gondolati háttere a humanizmus: a reneszánsz kultúra "főszereplője" az ember: minden ember-méretű. Képviselők a képzőművészetben: Boticelli, Tiziano, Michelangelo, Leonardo, Raffaello, Dürer; A zenében Antonio Vivaldi.
A reneszánsz értékek: a szépség, ifjúság, szabadság, szerelem a két fiatal személyében jelenik meg, a másik oldalon a szülői önkény, családi viszályok. Júlia pillanatok alatt válik a reneszánsz nőideáljává: szülei házassági tervébe előbb engedelmesen beleegyezik, a bál után önmagát megvalósítani akaró, az érzelmek szabadságáért küzdő öntudatos feleség lesz, szüleivel dacosan szembeszáll. Rómeó hasonlóképpen: az említett Rozáliával való viszonyát még a középkor erkölcse határozza meg: a nő megközelíthetetlen és elutasító, Júliával viszont egyetlen napon belül összeházasodnak. Alapjában véve egyik sem hőstípus, a körülmények és hirtelen fellobbanó – a halálnál is erősebb – szenvedélyük teszi őket szinte mitikus hősökké, Az egyik legizgalmasabb jellem Mercutio, intelligenciája cinizmussal párosul, s a legbravúrosabb nyelvi játékokat az ő szájába adja Shakespeare (és a fordító). A herceg hasonló szerepet tölt be, mint a görög drámák deus ex machiná -ja: megjelenésére helyreáll a rend. Rómeó és júlia elemzés. A reneszánszra jellemző az, hogy az ember, az egyéni boldogság és a világi témák felé fordul, így a témaválasztás jellegzetesen reneszánsznak mondható.