A hamvas arcú, bájos nőre azonban szemet vet főnöke, Weiszhaupt úr (a rendezőlegenda, Várkonyi Zoltán) is, de a lány szíve a szegény fiú felé húz. Törőcsik Mari briliánsan testesítette meg a szerelmi háromszögbe keveredett, választás előtt álló, bizonytalan nőt. A filmet akkoriban merésznek számító ágyjelenetei miatt Vaságyként emlegette a köznép. Szerelem (1970) Az 1950-es évek koncepciós pereit idéző, Déry-novellák alapján készült alkotásban Törőcsik Mari a tanárnőként dolgozó fiatal feleséget játszotta el, aki hűségesen várja haza a politikai okokból börtönbe került férjét ( Darvas Iván). Az elítéltet hazaváró nő elhiteti anyósával ( Darvas Lili), hogy fia Amerikában forgat filmet, és ezzel egy elképesztő játékba kezd, ami a másik melletti végtelen kitartásról is szól. A színészi alakítással kapcsolatos elismerések itt sem maradtak el, 1971-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a film két főszereplője dicséretben részesült, ugyanebben az évben a chicagói filmfesztiválon Törőcsik Mari győztes lett a legjobb női alakítást díjazó kategóriában.
Vagyis mi a fontosabb, a szerelem, az erkölcsös döntés, vagy a pénz és a társadalmi előrejutás? A dilemmát Törőcsiknek kellett érzékeltetnie és Herskó János filmjében bizonyította, hogy a kihívóbb, nőiesebb figurák is illenek hozzá. Az ötvenes évek végére Törőcsik Mari ezzel a filmmel lett az egyik legfoglalkoztatottabb magyar színésznő, ekkor szerződött a Nemzeti Színházba is. Teréz - Csend és kiáltás (1967) 1919, Horthy átveszi a hatalmat. Egy alföldi tanyán a helyi csendőrparancsnok (Latinovits Zoltán) hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt (Kozák András), a volt vöröskatonát. A csendőrök az egykori katonát, a tanya gazdáját, Károlyt (Madaras József) is felügyelik a csendőrök, megalázzák és felhasználják a kommunistagyilkosságok nyomainak eltüntetésében. Károly felesége (Törőcsik Mari) és húga rendszeresen a csendőrök kedvére tesznek, hogy mentsék valahogy a helyzetet. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A táj az üres puszta, a karakterek szűkszavúak, kifejezéstelenek, zene nincs, így egyrészt az elhangzó parancsok megint csak a folyamatos elnyomást erősítik, másrészt a nézőnek kell megtölteni tartalommal, saját érzelmeivel a helyzeteket.
Büszkék vagyunk rá, hogy minden idők egyik legnagyszerűbb magyar színészének utolsó játékfilmjét, az Aurora Borealis – Északi fényt mi forgalmaztuk. A mozinyitást követően ismét vetítjük nagyvásznon ezt a csodálatos filmet és csodálatos alakítást" – olvasható a bejegyzésben. A filmben Törőcsik Mari fiatalkori énjét Törőcsik Franciska alakítja, aki csupán névrokona a művésznőnek. – Mari tehetsége még ma is sugárzik, és az a fajta ember, aki mindig csak ad. Egy életre szóló élmény volt vele együtt szerepelni. Ahogy dolgozik a kamera előtt, abban a sugárzó tehetségén kívül benne van a sok évtizednyi tapasztalat is. Ettől lesz utánozhatatlan, akitől nagyon sokat lehet tanulni – mondta korábban lapunknak a közös munka kapcsán Törőcsik Franciska. Törőcsik Mari halála film utolsó Aurora Borealis északi fény Törőcsik Franciska mozi nyitás vetítés megemlékezés
Az akkor még filmkritikusként alkotó Truffaut azt írta: anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát. Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. 1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott ( Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. 1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt.
Újra együtt - Páva gála címmel nagyszabású előadást rendez február 19-én a Hagyományok Háza. A tizenöt résztvevőt Pál István "Szalonna" és bandája kíséri, a bemutató szerkesztője Busai Norbert. A kilenc évvel ezelőtt elindított Fölszállott a páva népdal-, néptánc- és népzene-vetélkedő szervezői ez év elején gálaesttel köszöntik a nézőket. A rendezvény gondolata decemberben vetődött fel, amikor a Hagyományok Háza SzínpadOn címmel nagyszabású online programsorozatot indított el. A Páva gálán az elmúlt évek legsikeresebb résztvevői lépnek ismét színpadra. "Az est szerkesztő-rendezőjével, Busai Norbert koreográfus-táncoktatóval egy újszerű koncepciót dolgoztunk ki" - vezet a kezdeményezés kulisszái mögé Bures Réka kulturális szervező. "A korábbi műsorokkal ellentétben nem meghatározott sorrendben lépnek színpadra a szereplők, hanem közös produkciókat mutatnak be együtt a virtuális közönségnek. " A január 29-én, egész napos próba után rögzített gálát a nézők február 19-én este 8 órakor tekinthetik meg.
A TINTA Könyvkiadó azzal a nemes szándékkal adja közre nyomtatásban a Fölszállott a páva című, 111 magyar népdalt tartalmazó gyűjteményét, hogy segítséget nyújtson a népdalok tanulásához, közös énekléséhez. Bízunk benne, hogy kiadványunkkal hozzájárulhatunk a magyar népdalkincs megőrzéséhez és mind szélesebb körű terjesztéséhez.
"Fölszállott a páva, vármegye-házára, Sok szegény legénynek szabadulására. " Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak, Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap. Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Új arcok, új szemek kacagnak az égre. Újszelek nyögetik az Ős-magyar fákat, Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat. Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, Vagy ez a mi hitünk valóságra válik. Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek, Vagy vagytok vagy ismét semmi ködbe mentek. Vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra, Vagy itt ül a lelkünk végleg leigázva. Vagy lesz új értelmük a magyar Igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet. Vagy marad régiben, a bús, magyar élet. – Óh-óh!
Jelölje be azokat a kiegészítő termékeket, amiket még a kosárba szeretne tenni! További információ a termékről Kinek ne lennének felejthetetlen élményei a nyári tábortűz melletti közös éneklésekről? Mikor pattog a parázsló tűz, kicsit már hűvösbe fordul az este, ezért takaró kerül a vállakra, majd a történetekből kifogyva előkerül egy furulya vagy gitár, és megszólalnak a hangszer első hangjai. Miért válik olyan meghatározó élménnyé a magyar ember életében a közös népdaléneklés? Mert mindnyájunk szívébe, ősi tudatába beivódva mélyen ott vannak a dallamfoszlányok. Szegényebb, érzelmileg sivárabb életet él, kinek nincs része az ősi magyar zene adta közösségi élményekben. A magyar nyelv mellett a népdal az, mely a világ magyarságát összetartja. Meghatottan hallgatjuk, hogy távolba szakadt hazánk fiai, unokái, kik csak keveset – talán csak néhány szót, mondatot – tudnak a magyar nyelvből, büszkén és örömmel, kicsit idegen akcentussal éneklik némelyik népdalunkat, ezzel is jelezve és vállalva, hogy a magyarság családjához tartozónak érzik magukat.
Bízunk benne, hogy kiadványunkkal hozzájárulhatunk a magyar népdalkincs megőrzéséhez és mind szélesebb körű terjesztéséhez.