A cura di Molnár, Antal–Pizzorusso, Giovanni–Sanfilippo, Matteo. Roma, Viella, 2017. [Biblioteca Academiae Hungariae – Roma. Studia, 6. ] Confessionalization on the Frontier. The Balkan Catholics between Roman Reform and Ottoman Reality. Roma, Viella, 2019. [Interadria. Culture dell'Adriatico, 22. ] 268. Magyar hódoltság, horvát hódoltság. Magyar és horvát katolikus egyházi intézmények az oszmán uralom alatt. Bp., BTK Történettudományi Intézet, 2019. [Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések] Díjai, elismerései [ szerkesztés] 2002: Klaniczay-díj 2003: Palládium díj 2004: Talentum Akadémiai Díj 2006: Szakály Ferenc-díj 2011: Mestertanár Aranyérem 2011: Premio "San Giacomo della Marca" 2019: Premio Roma 2019 Források [ szerkesztés] A pápa Molnár Antalt a Pápai Történettudományi Bizottság tagjává nevezte ki. (2021. feb. 22. ) (Hozzáférés: 2021. júl. ) Molnár Antal. Történettudományi Intézet (Hozzáférés: 2021. ) Molnár Antal (Kora újkori történelem). Magyar tudományos művek tára (Hozzáférés: 2021. )
A Termini pályaudvar közelében áll a mai napig, noha templomként már nem működik. A mai szép barokk templom elődjét a magyar pálosok építették 1669-ben azzal a céllal, hogy legyen Rómában egy központjuk és a növendékeiknek egy kolostoruk. A templomot az 1770-es években átépítették. 1870-ben (az Olasz Egység létrejöttével) a templomot elvették az egyháztól, később az olasz Higiéniai Intézet működött benne, most pedig az olasz rendőrség használja hivatalként. Levéltári kutatások: Szent István király a római kocsmárosok védőszentje lett Molnár Antal történész az interjúban elmondja, hogy levéltári kutatásokat végzett a Fabrica di San Pietro (mely a bazilika működtetésével és karbantartásával foglalkozik) levéltárában, ahol sok adatot talált a magyar kápolna lebontásával kapcsolatban is. Felkereste a Szent Péter bazilika káptalanjának archívumát, itt őrzik a Szent Péter bazilika plébániájának lélekösszeírásait, amelyekből megtudjuk: kik lakták a magyar házakat a Szent István templom körül.
Római tanulmányai szakmai életének legnagyobb örömét jelentették. Szerinte ennek a folyamatnak és a római jelenlétének lett elismerése ez a kinevezés. Molnár Antal azt is elmondta, hogy a pápai intézmény "külső kényszerből" lett bizottság, mert a Történettudományok Nemzetközi Bizottsága "nemzeti bizottságokból" áll, ezek közé tartozik a Szentszék intézménye is, jóllehet ez már önmagában egyházon belüli nemzetközi szervezet. 1954-ben hozta létre XII. Piusz pápa és amikor az intézet a Történettudományok Nemzetközi Bizottsága tagjai közé lépett, maga is a "bizottság" nevet vette fel. A pápa ezzel a lépéssel nagyon nagy kaput nyitott ki a hivatalos történettudomány felé, hogy a Vatikán nem zárkózik el a kutatás elől, hanem szeretne részt venni abban a nagy nemzetközi együttműködési rendszerben, amit ez a nemzetközi bizottság garantál. Ha tehát a tagok bizottságok, akkor a Vatikán is így nevezi a saját intézményét. Európában a múlt század első felében indult az a munka, melybe a vatikáni történetkutatás is belekapcsolódott, hogy immár a nemzetközi tudományos történetírás keretein belül is értelmezze munkáját és XII.
Piusz pápa ennek adott intézményes formát. Az intézetalapító XII. Piusz pápa pártolta a bátor kutatást: közel az emberekhez. Kép forrása: a Vatican News Facebook-oldala A Bizottság célkitűzése először is a vatikáni történeti kutatás belekapcsolása a nemzetközi intézményrendszerbe, másodjára tanácsadás a Szentszék számára a történettudomány világában, harmadrészt pedig a bizottság összefogja azokat a katolikus történészeket, akiket meghív a tagjai közé, hogy szakmailag és tanúságtevő módon képviseljék a Szentszéket. A bizottságnak 30 tagja van, területileg arányosan lefedi a földrészeket. Molnár Antal az első magyar történész a bizottság 67 éves történetében. Témájában úgyszintén arányosan kutatja a bizottság a katolikus egyház egyetemes történetének különböző korszakait és értelemszerűen nemcsak a Szentszék, a Vatikán történetét kutatja. Az egyes bizottsági ülésekre az állandó tagokon kívül alkalmi jelleggel meghívnak külsős történészeket is. A bizottság történettudományi témákkal kapcsolatban szervez konferenciákat, ad ki köteteket, az üléseken ezeket a kezdeményezéseket is megvitatják.
2021. február 22-étől a Vatikánban működő a Történettudományok Pápai Bizottsága (Pontificio Comitato di Scienze Storiche) tagja. Munkássága Tudományos kutatásainak témája elsősorban a katolikus egyház kora újkori története, a hódolt Magyarország és a Balkán-félsziget története a 16–17. században. 18 önálló kötete (ebből négy társszerzővel, kettő angol, egy olasz, egy német és egy francia nyelven) és több mint 200 tanulmánya látott napvilágot. Kutatásainak legnagyobb eredménye, hogy sokrétűen mutatta be a magyar és nemzetközi történészszakma számára a hódolt Magyarország balkáni kapcsolatait: a boszniai ferenceseket, a szerb ortodox egyházat, a raguzai kereskedőket, illetve a szentszéki missziók szervezetének és működésének bonyolult rendszerét. Emellett a magyar kutatásban elsőként vállalkozott arra, hogy a felekezetszervezés nemzetközi modelljét egy magyarországi helyi példán, Gyöngyös és vonzáskörzete 16–17. századi egyháztörténetén keresztül alkalmazza. Ezzel jelentősen hozzájárult az európai reformációtörténet nemzetközi tanulságainak magyarországi hasznosításához.
Ugyanez a helyzet a valamilyen szinten adóparadicsomként működő államokkal is, hisz sok árut és szolgáltatást csak azért mutatnak ki az adott országban, hogy alacsonyabb adózást érjenek el ezáltal a ténylegesen más országban működő cégek. Ebből a megfontolásból megemlítjük ugyan, de a tényleges összehasonlításba nem vesszük bele az elméletileg legnyitottabb Luxemburgot, illetve az őt követő Szingapúrt, San Marinót, Máltát és Írországot, emellett Hollandiát és Belgiumot is óvatosan kezeljük, miután esetükben is van érdemi adóparadicsomi hatás. Ez a világ tíz legboldogabb országa 2021-ben | Startlap Utazás. Mérési módszer A gazdasági nyitottságot egy-egy ország teljes exportjával és importjával szokták mérni a teljes GDP arányában. Miután az export és az import volumene sokszor nem egyezik meg, van, hogy a két számot összeadják, máskor a kettő átlagával számolnak, mi ez utóbbit választjuk. Az előbb említett országok esetében a szám 100 fölött van, amiben szerepet játszik, hogy az áruk, esetleg szolgáltatások egy része többször is megjelenik a statisztikában, azaz többször átlépi az országhatárt.
A harmadik tényező a jogalkotás. Folyamatosan javítanunk kell a környezetvédelmi jogszabályainkat, mivel nem érhető el minden kizárólag a piaci nyomások, az erőforrások szűkössége és a fogyasztói nyomás révén. " Mi a fogyasztói döntéseket meghatározó legfontosabb tényező? "Határozottan az ár. A társadalom jelentős része számára luxust jelent, hogy a döntések során az áron kívül más tényezőt is tekintetbe vegyen. Ugyanakkor lehetséges a szezonális vagy helyi élelmiszertermékek vagy friss termékek fogyasztása mellett dönteni, ráadásul azok gyakran olcsóbbak is. Egyértelműek az egészségügyi előnyök mind az egyének, mind pedig a társadalom egésze vonatkozásában. A fenntarthatóbb lehetőségek választása az infrastruktúrától, valamint attól függ, hogy az emberek tudatában legyenek a környezetre gyakorolt hatásukkal. Tömegközlekedési infrastruktúra nélkül nem várhatjuk el senkitől, hogy ne autóval járjon dolgozni. Vagy vegyük a jogalkotás helyzetét: ha nem tudjuk elmagyarázni az egyes szabályok vagy jogszabályok értékét, szinte lehetetlen lesz érvényre juttatni azokat.
Ez lehet importtermékek tovább exportálása, de adódhat abból is (és ez már Magyarország esetében is komoly szerepet kap), hogy sokféle alkatrész érkezik az országba, ahol azokat összeszerelik, és a kész termék jelentkezik az exportban. A legnyitottabb gazdaságú ország Az egyetlen olyan ország, ahol a szám 100 fölötti, és szinte teljes mértékben tényleges gazdasági teljesítményt fed, a közel 100 milliós lakosú Vietnam, így ez az ország kerül a lista első helyére, a GDP 105 százalékát kitévő export-import átlaggal. Elsőre meglepőnek tűnhet Vietnam listavezető mivolta, ugyanakkor logikus a magyarázat: az ország alacsonyabb béreivel egyre nagyobb arányban veszi át a "világ gyára" funkciót Kínától, így óriásira nőtt importja és exportja az utóbbi években, ugyanakkor a belső fogyasztás még viszonylag alacsony, így magas a külkereskedelem aránya a teljes GDP-hez viszonyítva. Térségünk A második helyen már egy visegrádi ország áll, mégpedig Szlovákia, 85, 5 százalékkal. Névlegesen az Egyesült Arab Emirátusok és Belgium következne, de előbbi a hatalmasra nőtt Dubaj révén inkább tekinthető városállamnak, ráadásul gazdasága alapját az olajexport képezi, Belgium pedig Hollandiával együtt nem kis mértékben adóparadicsomi szereppel bír, bár meg kell jegyezni, hogy enélkül is elég nyitott gazdaságok.