A geológus 1971-től tizenöt esztendőn keresztül volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) természettudományi stúdiójának igazgatója, majd a Magyar Televízió természettudományos szerkesztőségének vezetője. Számos természetfilmet és tudományos ismeretterjesztő műsort készített, de állandó szakértője volt a televíziós magazinoknak és vetélkedőknek is. Dr. Juhász Árpád: A kék bolygó (Népszava Lap- és Könyvkiadó, 1984) - antikvarium.hu. 1997-ben a frissen induló TV2 csatorna egyik vezetője lett, de azzal ő maga is egyetért, hogy az országos kereskedelmi televíziók térnyerésével a tudományos ismeretterjesztés erősen háttérbe szorult. Vetélkedővel kezdett, majd tudományos műsorokat vezetett a tévében a népszerű geológus /Fotó: Fortepan – Amikor a TV2 megalakult, én voltam az a szerkesztő, akihez a filmeken és a hírműsorokon kívül szinte minden más tartozott – mondta Juhász. – Már akkor érezhető volt, hogy ha csak egy centivel is megemeltük azt a bizonyos lécet, amire az volt ráírva, hogy IQ, a nézettség másnapra kimutathatóan visszaesett. Ha nem a dínók kihalásáról vagy egy aktuális vulkánkitörésről, katasztrofális földrengésről volt szó, a legtöbben elkapcsoltak.
Hospice világnap 2021. 10. 09. 12:05 A hospice-ban a gondoskodó jelenléten nagyobb hangsúly van, mint egy fájdalomcsillapító injekción. Ötödik éve működik a Debreceni Egyetem KK Kenézy Gyula Campus területén a Hospice-Palliatív és Terápiás Osztály, ahol évente körülbelül 300 végső stádiumú daganatos beteget kezelnek az utolsó napokban, hetekben. Tavaly márciustól csaknem másfél évig Covid-ellátóhelyként működött ez az osztály is, július közepétől azonban minden visszatért a régi kerékvágásba. Dr juhász árpád. – Ha van hospice-ellátás, sajnos sorban állnak azok a betegek, akik szeretnének bekerülni. Nagyon ritka az az időszak, amikor van szabad kapacitásunk, az év nagy részében várólista alapján működünk – mondta dr. Juhász Árpád főorvos. Tapasztalatai szerint két okból kérnek segítséget a hozzátartozók: vagy az egyre kifejezettebb panaszok miatt, vagy azért, mert nincs elég családtag, aki tudná ápolni a súlyos beteget. – Egy 60-80 kilós magatehetetlen beteg otthoni ellátásához kellene 2-3 felnőtt, erős fiatal, aki fizikailag bírja őt mozgatni, ez gyakorta nincs meg – tudatta.
Dr. Juhász Árpád "Emberevők unokái között" című kötetéről, utazásról, földrajzról, tervekről beszélgetett Kiesz Réka könyvtárosunkkal. A könyv elérhető a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárában is, és MEGRENDELHETŐ a következő email-címen is: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Dr juhász árpád sebész. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. AZ INTERJÚRÓL BŐVEBBEN A teljes interjút Youtube csatornánkon tekinthetik meg: Szeretettel köszönjük dr. Juhász Árpádnak a kellemes és tartalmas beszélgetést és a kiválóan illusztrált, érdekes társadalomföldrajzi és néprajzi témákat is bemutató könyvet!
Az Alien, Predator filmek, és az AvP játékok mindig is közel álltak a szívemhez (az AvP filmek felett most nagyvonalúan nézzünk át) így érthető, hogy tűkön ülve vártam azt a folytatást, ami most, 9-év után végre megérkezett. Hogy milyen lett? Alien filmek sorban 2. Nos kissé vegyes… A történet nagyvonalakban a következő: A BG-386 nevezetű bolygón a tengerészgyalogosok a Predatorok és az Alienek érdekei ütköznek egy ősi piramis miatt, mely a Predatorok számára szent hely. A konfliktus oka tehát adott, innentől kezdve indulhat a játék a 3 faj valamelyik képviselőjeként, akiket egy-egy küldetés után akár cserélgethetünk is a nehézségi szinttel együtt, így a játékfejlesztők okosan kiküszöbölték a monotonitás és a nehézség problémáját. Tengerészgyalogosként a testünk gyenge és védtelen, így az átlagos FPS-ekhez hasonlóan lőfegyverek (pisztoly, shotgun, gépfegyver, lángszóró, sniper, smartgun) és néhány eszköz (zseblámpa, fáklya, radar) segítségével kell harcolnunk és lehetőleg életben maradnunk. Emberként játszva nincs különösebb probléma, az irányítás rendben van, a fegyverek rendben vannak, a játék hozza az AvP-s színvonalat, bár az AvP 2 marine kampánya ijesztőbb volt, és személy szerint hiányoltam a minigunt.
Ezek a rendeletek sokszor előkerülnek a filmben. A legénység próbál valamit kitervelni, amivel a lényeket meg lehet ölni. A xenomorfokat csak lángszóróval lehet elijeszteni (ezt a Bolygó neve Halál című filmben lehet látni). Egyébként a xenomorfok a filmek negatív szereplői, amik a legénység tagjait szokták leölni. Az első filmben csak egy példány látható, de a Bolygó neve: Halálban többen vannak. Ezek a lények más értelmes fajokkal szemben nem alkotnak technikai civilizációt, a fajfenntartás a céljuk, ezért pusztítanak, gyilkolnak válogatás nélkül. Filmek [ szerkesztés] A médiafranchise 1979-ben indult, akkor még Alien néven. Alien filmek sorban 2019. Később a Nyolcadik utas: a Halál lett a címe, ami nagy sikert aratott a mozikban. A film több Oscar-díjat is nyert. Ezt követte 1986-ban az Aliens (mai nevén A bolygó neve: Halál), utána 1992-ben az Alien 3, vagy másik nevén A végső megoldás: Halál, majd 1997-ben az Alien-tetralógia negyedik részét a Feltámad a Halál című filmet mutatták be a mozikban. A film több kritikustól pozitív véleményt kapott, és a 20. század egyik leghíresebb filmje lett.
Egymás után jöttek a folytatások (2-3-4), képregényként az idegenek nekiláttak amortizálni a földet (is), és végül, de nem utolsó sorban napvilágot láttak a bértollnokok által írt regények (bár szép számban fogytak a könyvesboltokban, nem tudom nyugodt szívvel ajánlani senkinek – a rajongók meg már amúgy is olvasták). AVP (ekultura.hu ajánló) – ALIENSONLINE.HU. Pár év késéssel kezdõdött a Schwarzenegger fémjelezte Predator mánia, aminek elsõ darabjában még távoli dzsungelben találkozik az emberiség a földönkívüli vadászokkal, hogy a második részben már nagyvárosi környezetben lássuk õket viszont, mindennapi trófeagyûjtésük közben. Miként a klasszikus harmincas években, a hollywoodi stúdiók ezúttal sem kerülhették el a két "sztár" közös fellépését, és megszületett a nem mindennapi látványosságot ígérõ találkozás: idegenek a ragadozók ellen. Az esemény egyébként nincs elõzmények nélkül, hiszen képregény és könyv formában már több ízben sor került a véres találkozásra. Most aztán, hála a fejlett filmtechnikának, színesben és szélesvásznú kivitelben is megcsodálhatjuk a két faj "emberfeletti" képességeit.
összecsapásra. Már régóta érlelõdött az Alien vs. Predator duel összehozása, valószínûleg azóta, amióta a Predator 2-ben (talán) gegként megjelent a Ragadozó trófegyûjteményében egy Alien-koponya. Ezután megannyi könyv, képregény, óvodai kifestõkönyv vetítette elõre, hogy majd egyszer – ha lesz rá pénz – összefog csapni a két gonosz, és ennek a csatának az emberiség lesz a kárvallottja. Hiába rendezték kultnál kultabb rendezõk az Alien-filmek elõzõ részeit (Ridley Scott, James Cameron, David Fincher, Jean-Pierre Jeunet), az Alien vs. Predator rendezését a fõleg számítógépes játékadaptációk rendezésérõl ismert Paul W. Alien maratont tartanál? Íme a teljes idővonal, hogy biztosan a helyes sorrendben nézd a filmeket! | ARTSOMNIA - KULTURÁLIS ÉS SZÓRAKOZTATÓ MAGAZIN. S. Anderson kapta (Resident Evil, Mortal Kombat), akihez hozzávágtak hollywood-i szinten közepesnek mondható 65 millió dollárt és pár atyai jótanácsot. A csekély költségvetés nagy része nyilván elment a Predatorok és Alienek gázsijára, így igazából az Alien-sorozatból megismert Bishop megszemélyestõjén, Lance Henriksenen kívül nincs nagyon ismert név a filmben. Ez valahol nem is baj, hiszen így legalább a nézõ csak a két nagy küzdelmére koncentrál (Na jó, kultfilm rajongóknak azért biztos öröm lesz a Trainspotting Spudját, Ewen Bremnert ismét a vásznon látni).
A poénok ülnek, kellően trágárak és polgárpukkasztóak, szóval ebből is lehetne simán különálló film vagy akár tévésorozat a Tapló télapó, a Rossz tanár és A hivatal mintájára. A Netflixre felkerült Blomkamp-antológia hetedik és nyolcadik fejezete az a két ADAM: Episode 2 és ADAM: Episode 3 címen futó CGI-animációs erődemonstráció, amelyekről évekkel ezelőtt szintén ódákat zengtek minden mainstream filmes oldalon és geek portálon. Blomkamp már az Elysium ban a Chappie -ben is bemutatta, milyen lehet egy olyan sci-fi világ, ahol az emberek harci robotok segítségével őrködnek a rend felett. Az ADAM viszont ötletesen csavar egyet ezen a toposzon: itt most egy olyan világban járunk, ahol a Konzorcium azzal bünteti az embereket, hogy az agyukat átülteti robottestbe, majd száműzi őket a jól védett kolóniák falain túli, farkastörvények uralta világba. A gyámoltalan ember-robot hibridek persze a mechanikus testükben is ragaszkodnak olyan berögzült dolgokhoz, mint a tűz körül ücsörögve beszélgetés, és talán nincs is már messze az az idő, amikor revansot vehetnek... A Netflixen sokkol Blomkamp gyomorforgató Alien 5-pótléka. A másik történet pedig egy olyan gépromboló, vallásos szektát mutat be, akik gyűlölik a robottestbe zárt embereket – vagyis ezt a lappangó konfliktusoktól terhelt, frakciókra szakadt posztapokaliptikus világot az Isten is arra teremtette, hogy Blomkamp a csapatával egy sokküldetéses, 80 órás videojátékot kanyarítson köré!