Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Almás zabkása - diétás recept cukorbetegeknek - MSD - Zab recept a cukorbetegség kezelésében. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Osszuk a tésztát 3, vagy 4 egyenlő részre és formázzunk belőle bucikat. A bucikat sodorjuk kb. 1, 5 ujjnyi vastag csíkokká és fonjuk össze. Tegyük a gluténmentes kalácsot sütőpapírral bélelt kenyérsütő formába, kenjük le a tetejét felvert tojás és víz keverékével, majd szobahőmérsékleten pihentessük 30 – 40 percet. 180 fokra előmelegített sütőben, hőlégkeverésen süssük 60 percet. A papír segítségével emeljük ki a kenyérsütő formából, tegyük a sütő rácsára és süssük további 20 percet. Cukormentes húsvéti babka recept | Street Kitchen. Ha gyorsan barnul a teteje, takarjuk le egy sütőpapírral. A megsült gluténmentes kalácsot rácson hűtsük ki. Tálaljuk ízlés szerint cukormentes lekvárral. Nehézségi szint: közepes Elkészítési idő: 2, 5 óra Ebből a mennyiségből 10-12 szelet kalács vágható Kalória-, makrotápanyag- és rosttartalom: A tápérték számításokat az adott alapanyagokból és a receptben leírt hozzávalók mennyiségéből számoltuk ki. Az általunk közzétett adatok tájékoztató jellegűek, hiszen minden alapanyagnak eltérő lehet a pontos tápértéke.
• víz Gabriella Gál tej • zabpehely kb • banán • marèk mazsola cukorborsó zabpehely (3 evőkanál) • chia mag • fahéj • méz • őszibarack befőtt (vagy friss) • só • víz qpac gm zabpehely • növényi tej • mazsola • negyedannyi • őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg • só • chia mag • pirított mogyoró Jakab-Katz Klaudia Azon gondolkozol, mit készíts?
Ha szeretnéd, a klasszikus tejet kókusz- vagy mandulatejjel is helyettesítheted, hogy vegán végeredményt kapj.
Hatalmas előnyt szerzett az űrversenyben a Szovjetunió Gagarin útjával, amivel új korszak nyílt az emberiség történetében. Azóta április 12-én ünneplik az űrhajózás napját. Kilenc évvel később, 1970. április 11-én indult útnak az amerikai Hold-program egyetlen sikertelen küldetése, az Apollo–13. A három űrhajós számára egy műszaki hiba után már nem a holdra szállás, hanem a túlélés lett a cél, és végül sikerült épségben Földet érniük. Gagarin, az első ember az űrben A két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése az 1950-es évektől a világűrre is kiterjedt. A versenyfutásban kezdetben a szovjetek bizonyultak eredményesebbnek: 1957. október 4-én ők lőtték fel az első műholdat, majd elsőként ők juttattak élőlényt a kozmoszba (Lajka kutyát). A küldetés nyilvános volta miatt az addig csekély érdeklődés övezte Apollo–13 azonnal a figyelem középpontjába került, ettől kezdve milliárdnyi ember követte lélegzet-visszafojtva az eseményeket a tévében és a lapokban. Az Apollo-13 legénysége A holdra szállásról természetesen már szó sem lehetett, csak arról, hogy az űrhajósok épségben térjenek vissza.
Első ember az űrben park Ezekkel indult el az amerikai és orosz ballisztikus-, majd űrrakéták fejlesztése, illetve ezen alapszik például a ma is használt francia Ariane hordozóeszköz is. Braun a későbbi amerikai holdprogramban is meghatározó szerepet játszott, hiszen ő volt a főkonstruktőre az asztronautákat Holdra repítő Saturn óriásrakétának. A világháborút követő szovjet-amerikai szembenállás, hidegháborús légkör volt az, ami egészen a 80-as évek végéig – a nyilvánvaló tudományos célok mellett – előmozdította az űrkutatás fejlődését. A 40-es évek végi, 50-es évek eleji rakétakísérletek után, a Nemzetközi Geofizikai Évhez kapcsolódva merült fel először konkrétan mesterséges égitest felbocsátásának a terve. Meglepő módon ez a Szovjetuniónak sikerült először. A nyugati világ meglepve és félve fogadta a híreket a Szputnyik-1-ről – megjelent az űrből érkező "vörös veszedelem" rémképe. Az oroszok – az élet minden területén tapasztalható lemaradásuk ellenére – kiváló hordozórakétát alkottak, ez volt a siker titka, míg a kezdeti amerikai próbálkozások a rendre kudarcba fulladtak.
A legendákkal ellentétben az emberes startot az amerikaiak is regisztrálták, mert már a pályára állástól érzékelték a telemetriának azt az adását, ami a pilóta alap-paramétereit közvetítette. Aztán a TASSZ a tervek szerint elég hamar értesítette a világot a nagy eseményről, ennek is az volt a háttere, hogy félő volt, a földet érés nem a tervezett zónában történik majd, hanem akár olyan helyen, ahol nemzetközi segítség nélkül nem tudták volna megmenteni az úrhajóst. A leszállás egyébként épp a "túltolás" miatt valóban nem ott történt, ahol tervezték, de ez szerencsére nem okozott problémát, csak annyit, hogy mivel a végpont a repülés lezárásával a felbocsájtás helyszínétől még nyugatabbra esett, így igazából a kelet felé repülő Vosztok-1, ugyan néhányszáz kilométer híján, de nem tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül. A leszállás folyamata sem úgy történt, ahogy tervezték, a műszaki egység lerobbantása nem sikerült tökéletesen, az űrhajó erős, de szerencsére később csillapuló önpörgésbe kezdett.
Ezt a kockázatot az életkor és a nem alapján egy folytonos skála segítségével értékelik, amely egy 30 éves nő esetében a 180 millisievert (mSv) sugárzás alsó határától egy 60 éves férfi esetében a 700 mSv felső határig terjed. Az ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás fotója Forrás: AFP/- De vajon miért alacsonyabb a női űrhajósok sugárterhelésének a határértéke, mint a férfi űrhajósoké? R. Julian Preston, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala Sugárvédelmi Osztályának speciális kormányzati alkalmazottja szerint a NASA a női űrhajósokra vonatkozó alacsonyabb sugárzási határértéket a következő megállapításon alapult. Amikor a nők és a férfiak hasonló ideig magas sugárzásnak voltak kitéve, a nőknél több mint kétszer akkora volt a tüdőrák kialakulásának kockázata, mint a férfiaknál. "Általánosságban úgy vélték - nagyrészt a japán atombombák túlélői alapján -, hogy különösen a tüdőrák esetében a nők érzékenyebbek" az ionizáló sugárzásra, mint a férfiak - mondta a Live Science-nek Preston, aki a Nemzeti Sugárvédelmi és Mérési Tanács bizottságainak tagja.