Fantomas (Fantômas) 1964-es francia–olasz film Louis de Funès és Jean Marais, a film főszereplői Rendező André Hunebelle Producer Cyril Grize Alapmű Fantômas Műfaj krimi thrillervígjáték filmvígjáték krimikomédia detective film Forgatókönyvíró Pierre Foucaud Jean Halain Főszerepben Louis de Funès Jean Marais Mylène Demongeot Zene Michel Magne Operatőr Marcel Grignon Vágó Jean Feyte Gyártás Gyártó Gaumont Ország Franciaország Olaszország Nyelv francia Forgatási helyszín place d'Iéna Játékidő 105 perc Forgalmazás Bemutató 1964. november 4. 1965. december 9. Kronológia Következő Fantomas visszatér További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Fantomas témájú médiaállományokat. A Fantomas (Fantômas) 1964 -ben bemutatott francia-olasz akció-vígjáték, André Hunebelle rendezésével, Louis de Funès és Jean Marais főszereplésével. Jean Marais - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. A filmet Magyarországon az 1965 -ben mutatták be. Fantomasnak több filmes feldolgozása volt a 20. század során. Többek között 1932-ben is forgatott egy Fantomas filmet Fejős Pál magyar filmrendező is.
Halála megdöbbentette Franciaországot, mert szerették és tisztelték a huszadik század második felének egyik legismertebb francia színészét. Utolsó útjára ezrek kísérték, sírjára bronz portrét állítottak, amely A szép és a szörnyeteg főszerepében ábrázolja. Élete mentes volt a botrányoktól, a harmóniát kereste mindenben. Egyik utolsó interjújában azt mondta: "Az élet igazságtalan. Nekem mindenből csak a legjobb jutott". Ez a jóképű, daliás sztár, eszményi nőideál, generációk bálványa kiegyensúlyozott életet élt, Jean Cocteau-val Franciaország művészvilágának egyik legnépszerűbb párosát alkották. Társa halála után Marais tovább népszerűsítette Cocteau műveit, rendszeresen tartott könyveiből felolvasást. Nekem mindenből csak a legjobb jutott".
Az interjú országszerte nagy visszhangot kelt: Juve felügyelő személyesen teremti le Fandort a felelőtlen szenzációhajhászásért – beszélgetésüket azonban bombarobbanás szakítja félbe. Juve úgy véli, ha Fandor valóban kapcsolatban áll Fantomassal, rajta keresztül a nyomára akadhat, így megfigyelteti az újságírót. Akit azonban maga Fantomas rabol el, és főhadiszállásán felelősségre vonja, hogy valótlanságokat írt róla, amit nehezen tűr. Fandor ellenáll, de a bűnöző emberei legyűrik. Fantomas alkut ajánl: elengedi Fandort, ha az újság címlapján megjelentet egy újabb cikket, ami méltó az ő bűnözői nagyságához. Fandornak nincs más választása, de miután Fantomas elengedi, Juve gyanút fog, hogy Fandor Fantomassal szövetkezik, ezért lecsukatja. Míg ő a hűvösön ül, a főszerkesztő valóban lehoz egy újabb cikket, de ez csak jobban felbőszíti Fantomast, aki ezután úgy dönt, hogy Fandor arcmásában követ el újabb gaztetteket. Mielőtt nekifog tervének, bemutatja Fandort partnerének, Lady Beltham-nek.
381 levelet és 26 imát is írt. Magyarul [ szerkesztés] Dialogus. Párbeszéd, 1-3. ; ford. Tóth János; Amerikai Magyar Kiadó, Köln–Detroit–Wien, 1964 ( Vörösmarty Kör. Idegen írók magyarul) Dialógus; ford. Csertő György; Szt. István Társulat, Bp., 1983 Sziénai Szent Katalin élete. Legenda maior, amint megírta Capuai Rajmund a Szent gyóntatója; ford. Diós István, Szt. István Társulat, Bp., 1983 Levelek; ford. Csertő György, előszó Diós István; Szt. István Társulat, Bp., 1983 (szerk. ) Giovanni Pozzi – Claudio Leonardiː Olasz misztikus írónők, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-07-6849-6, 208–241. o. Dialógus; ford. Csertő György, előszó Hankovszky Béla, szerk., jegyz. Alexandriai Szent Katalin – Wikipédia. Németh Ilona; Paulus Hungarus–Kairosz, Bp., 2003, ISBN 963-956-811-2, 477 p. Szeretetből élünk. Lelki útravaló az év minden napjára; Szt. Gellért, Bp., 2010 Misztikus levelek, 1-2. Csertő György; Kairosz, Bp., 2012, ISBN 978-963-662-536-8, 964 p. Jegyzetek [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Marianne Schlosser: Katharina von Siena begegnen, St. Ulrich Verlag GmbH., Augsburg 2006.
További információk [ szerkesztés] Alexandriai Szent Katalin verses legendája, ELTE Gépeskönyv ALEXANDRIAI SZENT KATALIN Archiválva 2015. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine -ben - Diós István: A szentek élete Alexandriai Szent Katalin - Magyar Kurír NOVEMBER 25. – ALEXANDRIAI SZENT KATALIN - Jeles Napok m v sz A tizennégy segítőszent Acacius • Alexandriai Katalin • Balázs • Borbála • Cyriacus • Dénes • Egyed • Erasmus • Eustacius • György • Kristóf • Margit • Pantaleon • Vitus Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 311203077 LCCN: no2011107294 ISNI: 0000 0000 1000 5789 GND: 118560573 NKCS: jn20000700864 BNE: XX872184
1370 körül politikai és társadalmi követeléseket is megfogalmazott: a keresztények egymás közötti megbékélését, keresztes háborúk indítását a hitetlenek ellen és a Szentszék visszaköltözését Avignonból Rómába. Fellépése nyugtalanságot váltott ki, és bizalmatlanságot keltett. 1374-ben pünkösdkor eretnekség vádja miatt kellett megjelennie a Domonkos-rend legfelsőbb grémiuma előtt Firenzében, de válaszaival elnémította ellenzőit. Capuai Rajmund domonkos szerzetest jelölték ki gyóntató atyjául. Katalin tanácsadója és tolmácsa volt, ő írta meg később életét Legenda maior címmel. Sienai szent katalin élete. Giovanni di Paolo: Szent Katalin misztikus eljegyzése. Katalint a misztikus eljegyzést követően az Úr kiszólította magányából és elküldte az emberek közé, a béke és az igazság angyalának [1] Szent Katalin szarkofágja Rómában a Santa Maria sopra Minerva templomban Sienában pestisjárvány tört ki, csodának számító gyógyulásokat tulajdonítottak Katalinnak, és hírneve tovább nőtt. Gyóntatójának közlése szerint 1375. április 1-jén Pisában a keresztre feszített Jézus előtt részesült Krisztus szenvedésének stigmáiban, de kérésére ezek láthatatlanok maradtak.
Hatévesen már átélte első misztikus élményét, akkor is Krisztus jelent meg előtte későbbi jegyese képében – a házuk közelében lévő templom fölött, főpapi ruhában látta őt Katalin. E látomás után gyökeresen megváltozott. Komoly pillantásokkal nézett a napba és a messzeségbe, spirituális élete elmélyült, és minden földi közreműködés nélkül, kizárólag a Szentlélek irányításával elkezdte gyakorolni a régi remeték vezeklését, böjtjét, imádságait. Egy év múlva tisztasági fogadalmat tett. A család minderre csak legyintett, s már tizenkét évesen férjhez akarták adni. 1347. március 25. | Sienai Szent Katalin születése. Katalin ezen hol nevetett, másszor tiltakozott ellene, de nem lázadt föl, inkább lépett. El – otthonról. Igazi otthont keresett. Misztikus otthont. Már akkoriban készült a misztikus menyegzőjére. Krisztussal. A Sienában élő domonkos harmadrendi nővérek között akart az esküvőre készülni, de a kérelmét elutasították azzal, hogy ők csak özvegyeket vesznek föl, a fiatal lányoktól félnek, mert akár botrányt is okozhatnak. Katalintól persze nem állt távol Krisztus botránya, és más szent utat, radikális pályát választott.
A misztikusra és tudósra, kontinensünk társvédőszentjére emlékezünk liturgikus ünnepén, április 29-én. Katalin az itáliai Sienában született 1347. március 25-én. A 14. század zűrzavaros évszázad volt, az egyetemes egyházat két nagy gond emésztette: a római pápa hetven éven át a franciaországi Avignonban élt, emellett egyre fenyegetőbbé vált a török veszély. Ezekhez járult még Itáliában a városállamok harca a pápai állam, a császár és egymás ellen. Szent Katalin életrajzát gyóntatója és lelkivezetője, Capuai Boldog Rajmund domonkos szerzetes és Katalin tanítványa, Tommaso Caffarini írták meg. Katalin szülei, a sienai Benincasa Jakab kelmefestő mester és felesége, Lapa asszony huszonharmadik gyermeke volt. Már három éves korában rendkívüli jámborság jellemezte, hat évesen élte át első misztikus élményét: a házuk közelében lévő domonkos templom fölött megjelent neki Krisztus főpapi ruhában, a kíséretét Szent Péter, Szent Pál és Szent János evangélista alkották. Ezután a látomás után a lány megváltozott.
Felnőttesen komoly lett, imádságos élete elmélyült, és minden emberi segítség nélkül, a Szentlélek irányításával elkezdte gyakorolni a régi remeték vezeklését, böjtjét, imádságait. Egy év múlva tisztasági fogadalmat tett. A család mindezt nem vette komolyan, s amikor Katalin tizenkét éves lett, kezdték fölkészíteni a házasságra. Katalin tiltakozott, de nem lázadt föl, türelemmel viselt mindent, s amikor tizenhat éves lett, felnőttként közölte övéivel, hogy inkább elmegy otthonról, de szándékát, fogadalmát nem másítja meg. Ekkor, az édesapa hatására, a család elfogadta szándékát. Katalin alázatból nem lépett kolostorba és nem is lett soha apáca. A Sienában élő domonkos harmadrendi nővérek (mantelláták) között akarta szolgálni Isten dicsőségét és felebarátai üdvösségét. A nővérek azonban elutasították a kérelmét azzal, hogy ők csak özvegyeket vesznek föl, a fiatal lányoktól félnek, mert botrányt hozhatnak rájuk. Katalin ennek ellenére, mivel egy látomásban Szent Domonkostól ígéretet kapott, hogy magára öltheti a Bűnbánó Nővérek ruháját, változatlanul kitartott kérése mellett, s végül 1363-ban befogadták a nővérek.