Elhunyt Madaras József színművész Kultúra > Páty Április 24-én, kedden délután az asztalra borulva holtan találták a hetven éves Madaras Józsefet abban a máriahalmi nyugdíjas otthonban, ahol a Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész augusztus óta lakott. Hiteles megformálója volt a paraszt- és munkásszerepeknek, kitörni vágyó kisembereknek. Számos filmje közül egy generáció emlékszik vissza szívesen a Kántor című tvfilm-sorozatra, melyben Madaras alakította Csupati őrmestert, a címszereplő rendőrkutya, Kántor gazdáját. Madaras József emlékoldal | A beszélő köntös. Marósként, majd kertészként dolgozott, 1958-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Egy-egy évig a Győri Kisfaludy Színház, a Szegedi Nemzeti Színház majd a Déryné Színház társulatának tagja, majd 1961 és 1966 között a Thália Színházban játszott. 1969-ig a Pannónia Stúdió szinkrontársulata foglalkoztatta. 1969 és 1971, valamint 1974 és 1976 között az Irodalmi színpadon játszott. 1971-1974 között a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm társulatának tagja. 1982-től már rendezett az időben Budakeszin élt, később Pátyra költözött.
1960-61-ben az Állami Déryné Színház, 1961-1966 között a Thália Színház tagja volt. 1966-69-ben a Pannónia Szinkron Stúdióban dolgozott. 1969-71 között az Irodalmi Színpadon, 1971-74 között a Nemzeti Színházban játszott, 1974-76-ban ismét az Irodalmi Színpadon szerepelt. 1978-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatnak tagja volt. Madaras József szerepeinek többsége az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Madaras József színész csillaga – Köztérkép. Robosztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta, Hábetler Jani szerepében. Az őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Játszott a Szegénylegények (1966), a Csillagosok, katonák (1967), az Égi bárány (1971) című filmekben, illetve A ménesgazda (1978) című alkotásban is. Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította.
A hatvanas évektől több mint harminc filmben szerepelt: Jancsó Miklós több alkotásában, többek közt az Égi bárányban, az Allegro Barbaróban és a Csend és kiáltásban, de emlékezetes alakítást nyújtott a Köszönöm, megvagyunk című Lugossy-filmben is Nyakó Juli partnereként. 1990-ben az Agrárszövetség országgyűlési képviselőjelöltje lett. 1992-ben – máig tisztázatlan előzmények után – vérbe fagyva találták pátyi lakásán. Súlyos koponyasérülése után hónapokig volt kómában, majd nyolc év alatt újra meg kellett tanulnia mindent, ami másnak természetes: járni, beszélni, önállóan élni. 1999-ben tért vissza a Buharovok - Egy másik ember iránti féltés diadala című kísérleti filmjével. 2000-ben lett a Magyar Filmszemle életműdíjasa. Madaras józsef. Utolsó epizódszerepét Szabó István Rokonokjában nyújtotta 2006-ban. Vissza
1978-tól a Mafilm társulatának tagja volt, 1982-től rendezett is. Több, mint negyven játékfilmben és közel harminc tévéfilmben szerepelt. 1992-ben agysérülés következtében hónapokig kómában volt. 2000-ben elnyerte a Magyar Filmszemle Életműdíját. Utolsó epizódszerepét Szabó István Rokonokjában nyújtotta 2006-ban. Szórádi Zsigmondról: Magyar Művészetért-díjas szobrászművész, a kortárs köztéri szobrászat egyik legmarkánsabb képviselője. 1986-ban a Képzőművészeti Főiskolán tanári diplomát szerzett Kő Pál első szobrásznövendékeként, majd még 3 éven át volt mesterképzős hallgatója. Néhány hazai műve: a csepeli "Darudomb" kompozíció; a zalaegerszegi Szent István szobor; a vecsési II. világháborús emlékmű; a csepeli 5 m-es "Mécses" illetve a ferencvárosi "Angyal István és Tűzoltó utcai bajtársai" térplasztika. Külföldi elismert művei: az Unesco szervezésében készült "Európa madár" a vilniusi Európa Parkban; a "Táncos" szobra a Tokiói Szociális Központban, ill. a "Ritmika" bronz figurája a lausannei Olimpia Múzeumban.
4 (magyar játékfilm, 99 perc, 1962) 1961 Pesti háztetők (magyar játékfilm, 89 perc, 1961) 1958
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Szabó Lőrinc: MADARAK Hogy lármáznak! milyen szemtelenek! Tetszenek és megszégyenítenek s úgy magyarázzák az igazukat, hogy meg kell értenem a szavukat, madár szavukat, hogy ez nem elég és adjak, még, és még, és újra még. Mit tehetek? Nevetek és adok, szalonnabőrt, kölest és tökmagot, ami akad... Míg kint teszek-veszek, messziről lesik az erkélyemet, s alig jövök be, tollas seregük rögtön itt van, itt röpdös mindenütt. Én meg elnézem az üvegen át a szárnyas éhség fázó csapatát, a nyüzsgő hadat, a verebekét, s a gyáva rigót, ijedt cinegét, nézem őket s szégyellem magamat: könnyű szeretni a madarakat! Könnyű bizony... És elgondolkozom ellenségeken és barátokon, eszembe jut ez meg az, ami jót emberrel tettem: almát és diót dugtam itt-ott, tanítást, könyvet és orvosságot, néha valami pénzt, rossz ruhát, szép szót... s hogy a hátamon vittem fel egyszer a hegyoldalon egy beteget... És hogy... Összeadok sok kis emléket... és elborzadok: nekem sok volt, másnak mégis mit ért?
Nyugodjék békében. Kapcsolódó fórumok
Jövő évtől az adó alapja a kifizetett osztalékok és bérek összegére épül, amelyet még a nettó tőkebevonás is csökkent. Mindez amellett, hogy a vállalkozás büdzséjében is többet hagy, az adókötelezettséget is kiszámíthatóbbá teszi. Kedvezőbbé válnak a veszteség elhatárolására vonatkozó szabályok, és jelentősen csökken az adóalap-módosító tételek száma, így a bevallás is jóval egyszerűbb lesz. Az alkalmazott létszámfeltételnek is több cég tud megfelelni, hiszen az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 100 főt. KATA, TAO 2021 - Kalkulátor | RSM Hungary. A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó mértéke a törvény által meghatározott adóalap 16 százaléka, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól…" Forrás: Kalkulátor segíti a cégek spórolását; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. július 14.