Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok duális képzőhelyen történő foglalkoztatásában is. Az eddigi tanulószerződést ugyanis szakképzési munkaszerződés váltja fel. A határozott idejű szakképzési munkaszerződéssel a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre a munka törvénykönyve alkalmazásával bizonyos eltérésekkel. Ezzel együtt jár az is, hogy a tanulói pénzbeli juttatás helyett munkabért kell fizetni a gyakorlatát töltő tanulónak, szakképzési munkaszerződést pedig a jövőben nemcsak tanulói jogviszonyban álló tanulóval, hanem felnőttképzési jogviszonyban álló felnőttel is lehet kötni. Pályakép - Új szakképzési rendszer a 2020/2021-es tanévtől. A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet. A munkaszerződést a duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe. A duális képzőhelyeket továbbra is a gazdasági kamara tartja nyilván és ellenőrzi a képzés minőségét. A szakmatanulást ösztönző juttatások Fontos változás lesz szeptembertől az is, hogy általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző intézményekben a nappali képzésben tanulók részére.
Az új magyar szakképzési rendszer A Kormány által elfogadott "Szakképzés 4. 0"- középtávú szakmapolitikai stratégia kiemelt fejlesztési területei között jelenik meg a tanulók számára versenyképes végzettség, a vonzó karrierlehetőség biztosítása olyan szakképzési rendszer segítségével, amely a gazdaság által elvárt tudás biztosításával biztos egzisztenciát és magas jövedelmet nyújt. Ezért a 2020/2021. tanévtől átalakul az iskolai rendszerű szakképzés szerkezete, a jelenlegi szakgimnáziumok technikumként, a szakközépiskolák szakképző iskolaként működnek tovább, és ehhez kapcsolódóan új, racionalizált és a nemzetközi gyakorlathoz igazodó szakképesítés-struktúra kialakítása is indokolttá vált. Új szakképzési rendszer nem elérhető. A kialakítandó új iskolai rendszerű képzésben a szakképesítések mindegyike ágazati szintű, széleskörű alaptudást fog biztosítani a diákoknak. Ezeket a szakképesítéseket az ötéves, a képzés végén érettségit és technikusi szintű szakképesítést nyújtó technikumban, illetve a hároméves, a képzés végén szakképesítést nyújtó szakképző iskolában, valamint a felnőttek számára iskolai rendszerű felnőttoktatásban lehet majd megszerezni.
A képzés végén már itt is köthető majd szakképzési munkaszerződés 4 év múlva. Szeptembertől még lehet Tanulószerződést kötni? A válasz igen, még jó ideig lehet. A két legjellemzőbb esetből az egyik, amikor valaki képzőhelyet szeretne váltani. Ezt a korábbi feltételek szerint megteheti, megszüntetheti és újrakötheti a Tanulószerződését. A másik eset jelenthet esetleg gondot, így érdemes rá odafigyelni. Tudjuk, hogy az a tanuló köthet még Tanulószerződést, aki 2020. május 31-et megelőzően megkezdte a képzését. A most kivezetett Szakgimnáziumba általános iskola után 4+1 évben tanulhattak a fiatalok. A 4 év alatt felkészülnek az érettségire és már eközben tanulnak szakmai tantárgyakat. Oktatási Hivatal. Így kapják meg azt a kedvezményt, hogy egy év alatt azon a plusz egy évben megszerezhetik a szakmát. Nézzük példával: A tanulók a 4 általános érettségi tárgy mellett közlekedési ismeretek tárgyból is vizsgáznak. Ezt követően pedig 1 év alatt szerezhetik meg az autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakmát.
Ez a 174 alapszakma adja az iskolai oktatás gerincét, a tartalom fejlesztése pedig a vállalati emberekkel együtt történik. Kijelenthetjük, hogy a munkaerő piaci igényekhez igazítják a szakképzést? – Egyértelmű. A korábbi időszakban mindig az iskolák, vagy a kamarák küldték a gyerekeket a vállalatokhoz, most nem így lesz, a vállalat fogja kiválasztani a gyereket, hiszen munkaszerződést ajánl. Ebből következik, hogy eleve megindul egy minőségi odafigyelés a gyerekek részéről, hiszen a jó vállalatokhoz akarnak kerülni. Másrészt ha egy adott cég választ gyereket, akkor a saját munkaerejét látja már benne. Ennek a szemléletnek kell megadnia a képzés minőségének alapját. További jelentős módosulások lesznek, a szerkezetet, a szabályozást is módosítani kellett. A felvehető diákok számában várható változás a következő tanévben? – Remélem, hogy növekedni fog a jelentkezők száma. Nyilvánvaló, hogy az új rendszernek részben be kellene állnia, stabilizálódnia kell. Az átmeneti időszak mindig hoz némi bizonytalanságot.
A honlapon megjelent ponthatárok szerint államilag finanszírozott nappali alapképzésben például a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakára 448, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 460 pont volt a határ. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 370 pont kellett a felvételhez a mérnökinformatikus, 350 pedig a villamosmérnöki képzésre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a kommunikáció és médiatudomány szakra 456 pontra volt szükség. * Egyértelmű növekedés figyelhető meg idén a felsőoktatásban a műszaki és az informatikai területre jelentkezők, valamint a felvettek számában is - mondta az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Stéger Csilla elmondta: felsőoktatási képzésekre idén öt százalékkal többen jelentkeztek, és 2000 diákkal többet is tudtak felvenni. Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat - egy helyen az SZTE összes szakja (FRISSÍTVE) | Szeged Ma. Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában egyértelműen a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb - közölte. Mérnökinformatikus szakra 1696, gépészmérnök szakra 1600, programtervező informatikus szakra 1128, villamosmérnök szakra pedig 1002 jelentkezőt vettek fel.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a műszaki menedzser szakon 455, az Óbudai Egyetemen a gépészmérnöki szakon 464 pont kellett a felvételhez. A Pannon Egyetemen a turizmus és vendéglátás szakon 446 pontot kellett elérni, a Debreceni Egyetem földtudományi szakán 428-at. A jelentkezők sms-ben is kapnak értesítést az eredményről. Felsőoktatási ponthatárok 2010 qui me suit. A besorolási döntés legkésőbb augusztus 28-ától az e-felvételi hivatalos iratok menüpontjában lesz elérhető, amelyről minden jelentkező e-mailben is értesítést kap. A felvettek a felsőoktatási intézményektől kapják meg a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos teendőkről szóló értesítést - közölte az Oktatási Hivatal.
Az ELTE-re jelentkezők számos képzés esetében ezeknél jóval magasabb ponthatárt értek el. A gyógypedagógia alapképzésre felvettek mindannyian - finanszírozási formától függetlenül - majdnem 50 ponttal, a politológia alapképzésre felvételizők több mint 70 ponttal haladták meg a minimumot. Az ELTE pszichológia szakára 446, anglisztika szakára 418 pont alatt nem lehetett bekerülni: ezeken a képzéseken 435, illetve 320 pont volt az ösztöndíjas minimum pontszám - közölték. Felsőoktatási ponthatárok 2016. Több mint ötezren kezdhetnek a Műegyetemen A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg. 5240 hallgató kezdheti meg tanulmányait a intézményben; alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415-öt - közölte a BME kedd este az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a Műegyetem alapképzéseire felvett jelentkezők átlagpontszáma magas maradt "a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is": állami ösztöndíjas képzési formában ez 415, 2, önköltséges formában felvettekkel együtt 412, 2 pont.
Az idén is az ELTE a legnépszerűbb intézmény, most is több… Meghatározták a keresztféléves képzések ponthatárait 2013. január 24. csütörtök 2013. csütörtök Meghatározták az idei felsőoktatási keresztféléves képzések ponthatárait, amelyeket a oldalon tettek közzé csütörtök délután. … A mostani eljárásban több mint kilencezren adtak be kérelmet, a legfiatalabb jelentkező 1996-ban született, a legidősebb idén lett 67 éves. … Mintegy 80 ezren jutottak be a felsőoktatásba 2012. július 24. kedd 2012. Felsőoktatási ponthatárok 2010 relatif. július 25. szerda A több mint 110 ezer jelentkezőből mintegy 80 ezren jutottak be a felsőoktatásba - tette közzé a kedd esti gyorselemzésében. …
Az állami ösztöndíjas és az önköltséges felvételi ponthatár egy adott meghirdetett képzésre vonatkozóan főszabályként azonos, de bizonyos esetekben eltérhet egymástól. Az, aki eléri a felvételi ponthatárt, besorolást nyer, illetve felvételt nyerhet, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.