Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Mátyás-templomban. Fotó: MTI, Kovács Tamás Fotó: MTI, Kovács Tamás A Mátyás-templomban, korábbi nevén koronázó főtemplomban 1867. június 8-án megtartott ceremónia tárgyait és a koronázás eseményeit a földszinti Gara-kápolnában lehet megtekinteni, az emeleti Máltai lovagteremben berendezett tárlat pedig Erzsébet királyné életét mutatja be. Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa ismertette: a koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól. A ceremónia rendjét 21 oldalas szertartáskönyv rögzítette, és bonyolultsága miatt előző nap elpróbálták. Elmondta, hogy a koronázáskor viselt uralkodói ruhákat a ceremóniát követően – az akkori szokás szerint – a templomnak adományozták, és liturgikus ruhákká alakították. Kitért arra is, hogy Erzsébet királynénak, aki életéből csaknem hét és fél évet Magyarországon töltött – kedvenc, gyakran látogatott imahelye volt a Mátyás-templom Loretói kápolnája.
A ceremónia rendjét 21 oldalas szertartáskönyv rögzítette, és bonyolultsága miatt előző nap elpróbálták. A koronázáskor viselt uralkodói ruhákat a ceremóniát követően – az akkori szokás szerint – a templomnak adományozták, és liturgikus ruhákká alakították. Erzsébet királynénak, aki életéből csaknem hét és fél évet Magyarországon töltött – kedvenc, gyakran látogatott imahelye volt a Mátyás-templom Loretói kápolnája. Süllei László felidézte: a koronázásnak nemcsak Buda, hanem Pest is fontos helyszíne volt, a koronázási dombot ugyanis 72 vármegyéből küldött földből építették a mai Széchenyi István téren, a Magyar Tudományos Akadémia épületének helyén. Elmondása szerint a királyi pár az országtól koronázási ajándékként kapott kétszer ötvenezer aranyforintot a hadirokkant honvédok, illetve hadiárvák javára ajánlotta fel. Habsburg György, a királyi trónon Ferenc Józsefet követő IV. Károly unokája köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a koronázást kihívásokkal teli időszak előzte meg, a kiegyezés pozitív folyamat volt, és a koronázást követően hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés kezdődött Magyarországon.
Ferenc József, hogy igazságot tegyen, megkóstolta a süteményt, és onnantól egyik kedvence lett. Nyitókép: A harmadik történet azt meséli, hogy az uralkodó egy vadászat alkalmával betért egy parasztházba, és megkérte a háziasszonyt, hogy készítsen neki valami ennivalót. Az asszony az omlett mellett döntött, ám – valószínűleg izgalmában – elrontotta, és amikor megfordította, az darabokra esett. Kínjában tovább sütötte a darabokat, majd meghintette porcukorral, és így tálalta fel, az uralkodó pedig roppant elégedett volt a végeredménnyel. A másik édesség esetében vitán felül áll, hogy keletkezésének helyszíne az osztrák fürdőváros, Bad Ischl. Ide utalták orvosaik a gyermektelenségtől szenvedő Ferenc Károly főherceget és feleségét, Zsófia főhercegnét, sókúrára. Hogy valóban a kúra volt-e hatásos, vagy csupán a pihenés és a környezetváltozás, azt nem tudjuk, de az tény, hogy a szomorú időszaknak vége szakadt, és sorra jöttek a gyerekek. Elsőként Ferenc József született meg, aki aztán annyira megszerette a vidéket, hogy Bad Ischlt tette meg hivatalos nyári rezidenciájává.
Fedor Tibor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztályának vezetője köszöntőjében úgy fogalmazott: "a tragikus kimenetelű, de a polgári átalakulásnak mégis utat nyitó 48-as forradalom és szabadságharc leverését és megtorlását követően ezzel az aktussal békélt meg egymással az uralkodó és a magyar nemzet, és nyílott a fejlődésnek egy olyan időszaka, amely az ezeréves magyar történelemben példa nélküli. " E fejlődés alapja az az alkotmányos rend helyreállása volt, ami az 1867-es törvényekkel történt meg, szimbolikus befejezése pedig maga a koronázás, amely egyben az ország első templomává emelte a Mátyás-templomot – tette hozzá. Ferenc József 1848. december 2-án, I. Ferdinánd császár lemondását követően lett Magyarország uralkodója, koronázására azonban csak 1867-ban került sor. A magyar koronázások történetében ez volt az első alkalom, hogy a koronázandó király feleségét a királlyal egyszerre koronázták meg. A kiállítás jövő nyárig látogatható.
Erzsébet ugyanakkor nagyon müvelt nö is volt. Nemcsak magyarul, de újgörögül is tökéletesen megtanult. Idös korában szinte az antik Görögország világában élt: Korfun építtetett egy kastélyt, melyet kedvenc höse, Achilleus után Achilleionnak nevezett el. Fiának 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága azonban olyan sokkhatással volt rá, hogy azután többé semmiféle becsvágyat nem mutatott már. Utolsó éveit vándorló mater dolorosaként állandóan feketébe öltözve, a bécsi udvartól távol, hosszú utazásokkal töltötte, föleg Görögországban idözött. Évtizedekig tartó fogyókúrái és az ehhez társuló mozgáskényszer, amely órákig tartó gyalogtúrákra késztették, a koplalás következtében fellépö ödémához, depresszióhoz és öngyilkossági gondolatokhoz vezettek. Lucheni, az olasz anarchista, aki öt Genfben mint a gyülölt monarchista elv képviselöjét, egy reszelövel agyonszúrta, egy az életbe már belefáradt asszonyra sújtott le, aki túlélte önmagát, s már csak a halálra vágyott. Bécsben, a kapucinusok kriptájában nyugszik.
124 évvel a halála után nemhogy elnyelték volna az emlékét a letűnt korok végtelen bugyrai, hanem napról napra nagyobb népszerűségnek örvend. Erzsébet "kelendőségének" kulcsát kutattuk két Sisi-szakértővel, Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel, valamint egy aktuális tárlatvezetés keretén belül Harányi Nikolett Melinda múzeumpedagógussal és Janza Kata színésznővel, az Elisabeth musical címszereplőjével. Amikor múzeum és színház találkozik Február 20-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása, a Wittelsbachok – Sisi családja című tárlat, amely közel száz eredeti műtárgyat mutat be: Erzsébet királyné élete, kora, környezete festményeken, ötvöstárgyakon, porcelánokon, fotókon és ruhadarabokon keresztül tárul a látogatók elé. III. Lajos, az utolsó bajor király Magyarországon halt meg 1921-ben. A kerek évforduló alkalmából (a tárlat 2021 novemberében nyílt meg) egy időszaki kiállítással készült a múzeum. "A Magyarországot második otthonának tekintő uralkodó mellett családjának, a Wittelsbachoknak ismert és kevésbé ismert tagjai is szerepelnek a kiállításban, olyanok, akik fontos szerepet töltöttek be hazánk történelmében.
2022. 04. 09. Elszabadult orosz rakéta csapódott be Kazahsztánban. szombat Erhard Kövesse az Origót! Origo rovatok a Facebookon Itthon Nagyvilág Gazdaság Sport TÉVÉ Film Tudomány még több Tech Autó Kultúra Utazás Táfelspicc Fotó Videó Jog A paksi atomerőmű bővítése nélkül nincs rezsicsökkentés Paks II. beruházás nélkül nincs fenntartható rezsicsökkentés és biztonságos áramellátás - hangsúlyozta Süli János, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden a Századvég Rezsi Konferencia című rendezvényen.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Húsz évi mélypont közelében tanyázik az arany ára a múlt hét óta a nemzetközi piacokon annak hatására, hogy a brit jegybank – korábbi bejelentésének megfelelően – 25 tonnányit kiárusított tartalékaiból. Az eladás hatására a 256 dolláros unciánkénti szintre süllyedt az aranyár (1 uncia = 31, 105 gramm), és kisebb elmozdulásoktól eltekintve lényegében nem is változott. A Bank of England néhány év alatt 715-ről 300 tonnára akarja csökkenteni aranykészletét, helyette dollárban, euróban és jenben kíván tartalékolni. Ennek volt első lépése a múlt heti eladás, amelynek során a pénzintézet még 261, 2 dollárért tudott megválni a nemesfém unciájától. A tranzakció ily módon 210 millió dollárnak megfelelő bevételt eredményezett. Elszabadult rakta kona nyomkövetés pro. A londoni tervet májusban hozták nyilvánosságra, azóta az arany mintegy 10 százalékot veszített értékéből. Az aranytermelők élesen bírálták a jegybank lépését, köztük is a legharsányabban a világ legnagyobbjának számító dél-afrikai Anglogold, amely téves elgondolásnak nevezte, hogy a pénzintézet aranyról devizára vált.
Peking tesztel 2021. 10. 18. Elszabadult rakta kona nyomkövetés full. 14:37 Tagadta a kínai külügyminisztérium hétfőn a Financial Times értesülését, miszerint augusztusban hiperszonikus hadászati rakétát teszteltek. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő elmondta: a londoni lap által említett kísérlet valójában egy űrhajó újrahasználhatóságát biztosító technológia rutinszerű tesztelése volt. Hozzátette: a teszt kulcsfontosságú az űrhajóhasználatból fakadó költségek csökkentése szempontjából, amivel az űr békés célú használatához kívánnak kényelmes és költségkímélő módot biztosítani. A Financial Times hétvégi jelentésében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Kína az atomfegyverek hordozására is alkalmas hiperszonikus hadászati rakéták fejlesztésében előrébb tart, mint ahogyan azt Washingtonban gondolták. A hiperszonikus rakéták viszonylag alacsony magasságon repülnek, és óránként nagyjából 6200 kilométert képesek megtenni, ami a hangsebesség ötszöröse. Az elfogásuk éppen ezért új feladat elé állítja a légvédelmi rendszerek fejlesztőit.