Ez a bölcs mértéktartás a film előnyére válik – a fennmaradt visszaemlékezések alapján ugyanis annyira embertelen világ volt ez, amelynek túlzottan realista ábrázolása könnyen válhatna feleslegesen sokkolóvá. Az Örök tél, ahogy előzetesen sejtettem is, ennek ellenére nem könnyed alkotás. Egy pillanatra sem bántam meg, hogy megnéztem – azt viszont igen, hogy nem korábban. Történészként és nézőként egyaránt csak ajánlani tudom a film megtekintését. Szőts Zoltán Oszkár Ezt olvastad? Egy korábbi írásomban a szövetséges propaganda, valamint a magyar zsidók deportálásának kapcsolatait igyekeztem feltárni. A szövetséges légierők által leszórt röplapok
Átfogó hadifogolycsere-egyezmény sem született, hiszen a Szovjetuniónak – tekintetbe véve a "málenkij robotra" elhurcolt foglyok nagy számát – ez nem állt érdekében. Az emberhez méltatlan bánásmód ellenére életben maradó foglyok évekig tartó kényszermunka után, több ütemben kerülhettek vissza Magyarországra, azonban így sem bocsátottak mindenkit szabadon. A Rákosi-rendszer az ötvenes években "megoldottnak" nyilvánította a "hadifogolykérdést", a "málenkij robotra" hurcolt civilekkel pedig nem foglalkozott, és e témát említeni sem volt szabad. A Szovjetunióba deportált magyarok kérdése a Kádár-korszakban is tabunak számított. A trauma feldolgozása csak a rendszerváltás után vált lehetségessé. A kutatások szinte azonnal meg is kezdődtek, és máig tartanak. Jelenet a filmből. Forrás: Az Örök tél története – minimális spoilerrel Az Örök tél története 1944 decemberében, egy dél-dunántúli sváb faluban kezdődik. A főszereplő Irént innen hurcolják el "egy kis munkára". A fiatalasszony szüleit és kislányát hagyja otthon, férje valahol a fronton harcol.
2018. február 23. | | Olvasási idő kb. 6 perc Sajnálhatják, akik pár évvel ezelőtt lemaradtak az Alföldi-féle Nemzeti Színház Egyszer élünk előadásáról, ami a málenkij robotra hurcolt több százezer magyarnak állított emléket. Sokkal többet megtudhattak volna erről a generációkat sújtó traumáról, mint most, amikor egy korrekt tévéfilmben próbálják elmesélni a történetét. Az Örök tél ugyan egyszerűbben, direktebben szól a nézőhöz, de nem is mutatja meg a tragédia minden aspektusát. (Vigyázat, a cikk spoilert tartalmaz! ) Gyárfás Dorka írása. – Azt mondják – pontosabban ezzel reklámozzák –, hogy elkészült az első magyar film a Gulágra hurcolt magyarokról – ez lenne Szász Attila Örök tél című munkája. Ami féligazság, hiszen jó pár film készült a magyar Gulág-történetekről eddig is, csak épp nem dramatizált formában, hanem dokumentumfilmként. Sára Sándor már rögtön a rendszerváltás után felvállalta ezt a küldetést, így született meg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, majd a Nők a Gulágon -, és a Nehézsorsúak- sorozat.
Amikor azt hittük, holokauszt témában nem lehet már újat mondani a mozivásznon, jött Nemes Jeles László filmje, a Saul fia, s megérdemelten vívta ki a világ megrendültséggel vegyes csodálatát. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező legújabb közös tévéfilmje nem tör hasonló magaslatokra, az Örök tél mégis mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat. Magyarország, 1944 tele. Szovjet csapatok grasszálnak egy dél-dunántúli faluban. Bekopognak Irén (Gera Marina) családjához is: a fiatalasszony, szüleivel együtt, a háborúban harcoló férjét várja haza. A látogatás azonban különös fordulatot vesz: főszereplőnknek csomagolnia kell, hiszen elviszik "krumplit pucolni". Irén elindul, s csak akkor retten meg, amikor a parlagon hagyott szántóföldeken átkelve meglátja a marhavagont. Társaival együtt felszállítják a vonatra, apró jelekből sejti meg, mi vár rá, majd amikor megérkeznek egy ukrán munkatáborba, kezdetét veszi a földi pokoljárás.
A Budaörsi Latinovits Színház a Születésnap után a Vadászatot is bemutatja — mindkét előadást Pelsőczy Réka rendezésében. bemutató 2022. február 26. helyszín Színházterem Az előadás hossza 1 óra 45 perc szünet nélkül. "Chován Gábor óvóbácsija a vádat először hallva megszédül, aztán nem érti, majd sejteni kezdi, de semmi eszköze nincs, hogy védekezzen. Végül – fia szeme láttára – kiűzik a közösségből. Tragikus tisztaságú, nagyívű, megrázó alakítás ez. (…) Felráz közösségi élményben, igazi színházban van részünk. " Gabnai Katalin: Lövésre készen – Láthatjuk, hová fajulhat egy téves információ, mennyi szerepe van az előítéletnek, amikor döntünk valaki sorsa felett. Milyen szétszakadáshoz vezet, amikor a legjobb barátunkról elindul egy pletyka, amit magunk sem szeretnénk elhinni, de a saját gyerekünk iránti szeretet erősebb. Nemcsak a közösségen belüli dinamikák változnak meg, hanem az egyénben is elindul az az ősi, elemi ösztön, ami a túlélésért felel: ha valaki veszélyt jelent, attól meg kell szabadulni.
Főoldal Címkék Címke: Máté Gábor A Revizor kritikai portál Re:vízió című szakmai beszélgetés-sorozatának keretében, a Mazurka vagy polonéz? című projektünk részeként a lengyel-magyar kultúrával, színházzal és ezek összefüggéseivel, kapcsolataival foglalkozunk. Csáki Judit beszélgetőtársai: Dr. Pászt Patrícia, a krakkói Jagelló Egyetem adjunktusa és műfordító; Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, színész, rendező, valamint Székely Csaba drámaíró. Tovább a cikkhez A hazatérő férfi siet a mellékhelységre, ahol sürgős dolga van – és csak jókora spéttel veszi észre, hogy a WC fala teljesen hiányzik, mivel elbontották a mesteremberek. Kocsis Gergely tekintete szavakkal leírhatatlan; a nézőtér fuldoklik a nevetéstől. Talán nem túlzok, ha azt írom, hogy elsősorban ez indokolja a Mesteremberek Katona József színházi bemutatóját. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Címkék: Vajdai Vilmos, Szirtes Ági, Rajkai Zoltán, Pelsőczy Réka, Ónodi Eszter, Máté Gábor, Kocsis Gergely, Keresztes Tamás, Katona József Színház, Bezerédi Zoltán, Bányai Kelemen Barna Apáknak és fiúknak közös programként is ajánlja első rendezését, a Manna bemutatójaként szeptember 12-től a Trafóban látható Kereki című előadást Georgita Máté Dezső.
Főoldal Snoblesse Tadeusz Słobodzianek darabja, A mi osztályunk a Kamrában. "Volt szerencsém – szerencsém volt – egy teljesen hétköznapi estén, teljesen hétköznapi közönség tagjaként látni Tadeusz Słobodzianek A mi osztályunk című darabját a Kamrában. És megtapasztalni a vákuumszerű figyelmet, amely fokozatosan, a játéktér felől alakul ki; egyneműsíti a játék és a nézők terét, telítődik előbb döbbenettel, majd részvéttel, és mire kikóválygunk a kétórás előadás után az utcára, nyugtalanító gondolatokat viszünk magunkkal. Nyugtalanok vagyunk – méghozzá sokféleképpen nyugtalanok" – írta kritikusunk (a teljes kritika itt) a Kamrában játszott, Máté Gábor által rendezett darabról, és arról a fejbe kólintással felérő, sokáig sajgó érzésről, melyet – tanúsíthatjuk! – Słobodzianek darabja (egy iskolai osztály tagjainak 20. századi története) okoz. Akik fejbe kólintanak: Pálos Hanna, Pelsőczy Réka, Bodnár Erika, Dénes Viktor, Takátsy Péter, Rajkai Zoltán, Bán János, Szacsvay László, Ujlaki Dénes és Haumann Péter.