Az Alzheimer-kórban való megbetegedés kockázatát jelentősen csökkenthetik a szervezetbe juttatott, többszörösen telítetlen zsírsavak - ezt epidemiológiai tanulmányok már évekkel ezelőtt igazolták, de nemrég amerikai kutatóknak sikerült kísérleti úton tudományos magyarázatot találni a jelenségre. A kutatók azt remélik, az új ismeretekkel könnyebben lehet majd kibogozni azokat a bonyolult összefüggéseket, amelyek öröklődés és környezet kölcsönhatásaként az időskori elbutulást okozzák. A Los Angelesben lévő University of California (UCLA) kutatói génkezelt egereken kísérleteztek. A rágcsálók testébe olyan emberi gént juttattak, amelynek révén azok fogékonnyá váltak az Alzheimer-kórra. Alzheimer-kór ellen is jó - Életmódcentrum. Mint a Neuron című folyóiratban beszámoltak róla, a génkezelt egerek egyik csoportja olyan táplálékot kapott, amely szegény volt docosahexán savban (DHA). (Ez a többszörösen telítetlen zsírsav főleg halakban fordul elő. ) A másik egércsoport étrendjében viszont nagy arányban szerepelt a fenti zsírsav, amely döntő jelentőségű a sejtmembránok rugalmassága szempontjából.
A telítetlen zsírsavban gazdag étrenden tartott, Alzheimer-kórra fogékony egerek védve voltak a fenti kedvezőtlen hatásokkal szemben. Az egyes kísérletek során a kontrollcsoport példányaihoz képest sokkal jobb tanulóképességet is mutattak. Ördögi kör A kaliforniai kutatók meglátása szerint az örökletes tényezőknek és a telítetlen zsírsavak hiányának találkozásakor egyfajta ördögi kör jön létre: a génmutáció révén az Alzheimer-kórra jellemző protein nem oldódó halmazállapotú formába megy át, és stresszhelyzetbe hozza a dendriteket. A telítetlen zsírsavak hiánya tovább fokozza ezt a stresszhatást, mivel túl alacsony a gyökfogók száma. Ennek következtében összeomlik a neuronok belső szerkezete, ami további stresszt eredményez, fokozva a roncsolást. Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás legsúlyosabb formája. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül minden második ember életét keseríti meg. Márpedig Európában és Észak-Amerikában folyamatosan emelkedik a lakosság várható élettartama.
3. Környezet A gének mellett a környezeti tényezők is hatással lehetnek az Alzheimer-kór kialakulására, ezzel kapcsolatban ugyanakkor egyelőre elég kevés konkrét információ áll rendelkezésre. 4. Szívbetegségek A szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos rizikófaktorok ugyanakkor már olyan tényezők, amelyeken segíthet az életmódváltás. A koleszterinszint és a magas vérnyomás csökkentése egyaránt javíthat a helyzeten, az egészséges táplálkozás és a megfelelő mennyiségű testmozgás ebből a szempontból is hasznos tehát. 5. Fejsérülések Egy második világháborús veteránok részvételével készült kutatás szerint a katonai szolgálat során elszenvedett traumás agyi sérülések is növelik a betegség kialakulásának kockázatát. A katonákon megfigyelt tünetek okai között más tényezők is szerepelhetnek ugyan az Alzheimer's Association szerint, az amúgy is hasznos bukósisak és a biztonsági öv viselés mindenesetre olyasmi, amivel nem lehet túl nagyot hibázni. 6. Dohányzás A demenciával és az Alzheimer-kórral kapcsolatos rizikófaktorok között a dohányzást is megemlíti az Egészségügyi Világszervezet.
Ady Endre már-már bolondulásig szerette Brüll Adélt, akivel 1903 augusztusában ismerkedett meg – annak ellenére, hogy a nő férjes volt és gazdag, Ady nem adta fel, és szinte bombázta őt a neki szóló szerelmes versekkel, aminek meg is lett az eredménye. Kapcsolatuk 9 évig tartott, 1912-ben azonban teljesen megromlott köztük a viszony. Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis. A szerelmes Ady Ady Endre a 20. század egyik, ha nem a legjelentősebb magyar költője, akinek művei az emberi lét minden jelentős területére kiterjedtek. Költeményeinek témái leggyakrabban a hazafiasság, a mulandóság, a szabadság és az egyenlőség, ám Ady nevének hallatán a legtöbb embernek valószínűleg szerelmi költészetének nagysága jut eszébe, nem véletlenül. Visszatérő témái közé ugyanis legalább annyira tartozik Léda és az iránta érzett múlhatatlan szerelme, mint Magyarország és a harc a túlélésért. A költő körülbelül 150 szerelmes verset írt, ebből pedig nagyjából hetvenet szánt Diósyné Brüll Adélnak, a múzsájának – ebből is pontosan látszik, hogy bár Ady korának igazi nőcsábásza volt, egész életében egy asszonyt szeretett igazán, habár meglepő módon nem őt vette feleségül.
"Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak. " A szerelmes évek során Ady fölébe nőtt a lassan öregedni kezdő asszonynak, így a versben gőgösen, Léda fölé emelkedve beszél magukról. Leszed minden díszt az asszonyról, amit egykor rárakott. Brüll Adél – Wikipédia. Kíméletlenül kimondja, hogy szerelme már rég nem volt igaz, és hogy a neki címzett Léda-zsoltárok már régóta csak kegyes csalásként szóltak hozzá. A szakítást követően a költő előbb Dénes Zsófiának udvarolt, miután azonban a nő édesanyja elutasította házassági ajánlatát, a vele 1911 óta hűségesen levelező Boncza Bertához közeledett, akit később – múzsájaként – Csinszkának nevezett el. Ady Endre a 20. század egyik legnagyobb magyar költője volt, költészetének jelentőségéhez Petőfi után egészen József Attila feltűnéséig senki sem ért fel. (Szerző: Buda Villő)
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0 További információk [ szerkesztés] Léda a sulineten Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 30740978 PIM: PIM83992 LCCN: n78044057 ISNI: 0000 0000 2095 0397 GND: 13389441X BNF: cb15518054s
Akárhogy is, a férj 1906-ban még egy földközi-tengeri hajóútra is befizetette feleségét és Ady-t. Az utazás Diósy számára azonban némileg kedvezőtlenül alakulhatott, ugyanis Lédáról hamarosan kiderült, hogy terhes. Kilenc hónappal a hajóút után az asszony világra hozta halott kislányát, aki fekete hajjal és hat ujjal született, akárcsak Ady, miközben Diósy Ödön vörösesszőke, Léda haja pedig bronzszínű volt. Ady endre léda versek tétel. Az eset mindhármukat alaposan megviselte. "Bús szerelmünkből nem fakad Szomorú lényünknek a mása, Másokra száll a gyermekünk, Ki lesz a vígak Messiása, Ki majd miértünk is örül. " A tragikus eseményt követően Ady és Léda viszonya még öt évig folytatódott, kapcsolatuk azonban mindinkább válságba jutott, heves viták és kibékülések színterévé vált. Ady évekig halogatta a döntést, míg 1912 áprilisában – egy újabb heves összecsapás után – kegyetlen szakítóversben számolt le Lédával. Ez volt az ún. Elbocsátó, szép üzenet, amely mind a mai napig az egyik leghíresebb szerelmi búcsúvers a magyar irodalomban.