A roham kapcsán megharaphatja a nyelvét és vizeletét, székletét maga alá bocsáthatja. A nagyrohamot a legtöbb ember felismeri. Más típusú epilepsziás rohamokat azonban sokkal nehezebb felismerni. Ilyen pl. az agy egy bizonyos részéből, a halántéklebenyből kiinduló roham, amely szintén tudatzavarral jár, de a beteg nem esik össze, nem rángatózik. Ilyenkor csak annyit látunk, hogy a beteg néhány percre "elréved", elnéz, arca elváltozik, a kérdésekre nem válaszol, furcsán matathat. Ez is általában náhány percig tart és a beteg nem elmlákisz arra, mi történt. Nagyon hasonlít a halántéklebenyi rohamokhoz az absence roham, amely egyes gyermekkorban induló, veleszületett epilepsziák tünete. Absence alatt a agyermek néhány másodpercre elréved, elbambul, abbahagyja az a tevékenységet, amit éppen végzett, majd ott folytatja, ahol abbahgyta. Vannak olyan rohamok is, amelyek nem járnak öntudatvesztéssel, a beteg mindenre emlékszik, hogy mi történt vele a roham alatt (pl. tiszta tudat mellett rángatózik az egyik oldalán az arca, keze vagy lába).
Ismert, hogy epilepsziás betegekben az epilepsziás rohamokat bizonyos tényezők kiválthatják, ezért tanácsos ezeket elkerülni. Ezek közé tartozik az alkoholfogyasztás, villódzó fények, alvásmegvonás, stressz és az epilepsziára szedett gyógyszer hirtelen elhagyása, illetve kihagyása. Hogyan ismerjük fel az epileszia tüneteit? Epilepsziás rohamok nagyon változatos formában jeletkezhetnek. A roham típusa elsősorban attól függ, hogy az agy mely területét érinti, és onnan milyen nagy területre terjed ki. Előfordul, hogy a beteg valamilyne ismétlődő jellegzetes tünetéből előre megérzi, hogy rohama lesz, de gyakran a roham varatlanul, minden előzmény nélkül jelentkezik. A legismertebb epilepsziás roham az ún. nagyroham, az egyész agyat bevonó roham, amely során a beteg hirtelen eszméletét veszti, összeesik és minden izma megfeszül, majd görcsösen rángatózik. Ez kb. 1-2 percig tart. A beteg a rángatózás megszűnése után fokozatosan 10-20 perc alatt nyeri vissza az eszméletét és nem emlékszik, hogy mi történt vele.
A rohamok egyéb okai lehetnek: az agy sérülése, agyműtét; agytumor; gyógyszerek és alkohol hatása; Alzheimer-kór; szélütés; magas láz – kisgyermekkorban a láz görcsöt okozhat (ún. lázgörcs), de ez normálisnak mondható reakció, és ebből nem fog kifejlődni felnőttkori epilepszia. Bizonyos dolgok, hatások epilepsziás rohamot kelthetnek, így a villogó fény, a rendkívüli stresszállapot vagy az alvás hiánya. Mi a teendő epilepsziaroham esetén? Az epilepsziás roham látványa ijesztő lehet. Legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, ha epilepsziás rohamot látunk, mivel rövid ideig tart. Fontos, hogy abban segítsünk a rohamot átélő betegnek, hogy saját magának ne okozzon akaratlanul is sérülést. Ha vége a rohamnak, helyezzük a beteget ún. stabil oldalfekvéses helyzetbe (ez az elsősegélynyújtásból ismert), nehogy előreessen. Roham alatt ne próbáljuk nyitva tartani a beteg száját! Csak sérülést okozhatunk ezzel, és esetleg öntudatlanul megharapja a kezünket. Az epilepszia diagnózisa és kezelése Az epilepszia fennállása elektroenkefalog-ráfos (az agyi elektromos tevékenység regisztrálására irányuló) vizsgálattal igazolható.
Ez az eloszlás összefügg az epilepsziás fókusz kiterjesztésével a szomszédos területekre vagy a másik agyféltekére. A rohamok számos osztályozást tartalmaznak a megnyilvánulástól vagy a kezdetektől függően. Melyek az epilepsziás rohamok leggyakoribb típusai? Általános tónusos-klónikus válság gyakori, és eszméletvesztéssel nyilvánul meg, amelyet általános izommerevség (tonikus fázis) követ, majd ezt követően az izmok erőszakos összehúzódása, amely végtagmozgáshoz vezet (klónikus fázis). A válság szenzációk, vizuális, szagló hallucinációk, szédülés stb. Sorozatával kezdődhet. (gyűlöl). A roham időtartama néhány másodperctől 5 percig változhat, spontán vizeletürítés, nyelvi seb, cianózis/légzés leállítása lehetőségével, majd álmossággal, amnéziával (rövid távú memóriavesztéssel) vagy nem zavartság, a kezdeti állapot fokozatos visszatérésével; néha néhány perces időközönként megismételhetők, ami bizonyos mértékben befolyásolja a beteg tudatszintjét. Más típusú válságok lehetnek: tónusos, atóniás (izomtónus nélküli), klónikus, mioklonikus (izomgörcsök); ritkán, az epilepsziás roham után átmeneti motorhiány jelenhet meg - Todd parézise - a 24 órán belül visszahúzódó neuronenergia-kimerülés miatt.
KALÓCZKAI Andrea 1, HALÁSZ Péter 1 1996. JÚLIUS 20. Ideggyógyászati Szemle - 1996;49(07-08) Műtéti kivizsgálás részeként 14 terápiarezisztens parciális epilepsziában szenvedő beteget vizsgáltunk, és 15 esetben mértük a parciális roham után a pro laktin- és kortizolszintváltozást, a roham utáni 15., 30. és 60. percben. A betegeket a klinikai tünetek, az elektroklinikai paraméterek, CT, az MR, a SPECT és a neuropszichológiai vizsgálatok eredményei alapján két csoportba osztottuk, a temporálislebeny epilepsziások és az extratemporális epilepsziások csoportjába. A mérések split-screen technikával készültek, video-EEG monitorozás közben. A temporálislebeny-epilepsziában szenvedő 11 betegnél minden esetben prolaktinszint-emelkedés volt mérhető a roham utáni 15. vagy 30. percben, míg 4 extratemporalis indulású rohamnál csak 1 ízben tapasztaltunk emelkedést. A kortizolt vizsgálva a 11 temporálislebeny-epilepsziásnál 10 esetben, míg a 4 extratemporális epilepsziásnál 2 esetben mutatkozott emelkedés roham után.
Az epilepszia az egyik leggyakoribb krónikus idegrendszeri betegség, s lényegében az agykérgi idegsejtek rövid ideig tartó kóros aktivitásának megnyilvánulása a szervezet állapotváltozásában: az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felbomlik, és izgalmi túlsúly keletkezik. Attól függően, hogy melyik agyi területen alakul ki ez a kóros működés, különféle tünetek jelennek meg. (A köztudatban leginkább ismert jelenség a tipikus rángógörcs, amely például felnőttkorban nem is a leggyakoribb rohamforma. ) Ha ezek az adott betegre jellemző rohamok azután bizonyos biológiai "vezérlés" következtében ismételten fellépnek, akkor beszélhetünk már epilepszia betegségről. Az epilepsziás betegséget már az ókori orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, miszerint szent betegség (morbus sacer). A magyar nyelvnek is megvannak a régmúltra visszanyúló elnevezései, mint például rájött a nyavalyatörés, szívfogás, szívbaj, nehézkór, sülykór, frász. A betegség előfordulása a gyermekpopulációban egy százalék, a felnőtteknél fél százalék.
Az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris), nagyon hasonlít az általunk ismert házimacskákhoz. Emiatt a az életterük is gyakran ugyanaz, így gyakori a kereszteződés köztük és a szabadon élő házimacskákkal. Sajnos egyáltalán nem szelídíthetők. Lássuk, hogyan élnek! Az európai vadmacska testfelépítése Az európai vadmacska valamivel nagyobb a házimacskánál, súlya 4-8 kg, hossza 55-70 cm. A feje nagyobb, nehezebb, a fülei rövidebbek, és vízszintesen állnak, nem pedig fölfelé, mint a házimacska füle. A lábai is kurtábbak, a farka 25-35 cm hosszú, bozontos, nem keskenyedik el, hanem tompán végződik, fekete karikákkal rajzolt, melyek a farok alján összeérnek, a farok vége fekete. Vadmacska vagy házimacska-. Esetleg valmilyen keverék?. Testfelépítése erőteljesebb, mancsai szélesebbek mint a házimacska mancsai. Bundája a házimacskáéhoz hasonló, fekete csíkok alatti terület sárgásvöröses, vagy kékesszürke színű. A torkán, hasán, mellén fehér folt van. A szőre hosszú, 2, 5-4 cm is lehet, tömött és puha. Látása és hallása kiváló, és a vadmacska szaglása is jobb, mint a házimacskáé.
Felméri a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a gemenci erdőben még meglévő vadmacskaállományt A faj a Duna alsó szakaszán eltűnőben van – közölte az igazgatóság. Az európai vadmacska elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott. Az állatok a Dunántúl jelentős részéről eltűntek. A gemenci árterületet átszelő 55-ös úton és a vasút mentén a szakemberek figyelték, hány állatot ütnek el. Ebból azt a következtetést vonták le, hogy a vadmacskák száma drasztikusan csökkent. Az elgázolt állatok között egyre több az olyan egyed, amely vadmacska és házimacska keresztezéséből született. Félő, hogy tiszta vonalú európai vadmacska már nem fordul elő a Gemencben. forrás: Pixabay A 2018 őszén indult felmérés célja, hogy a szakemberek információt kapjanak a Gemencben élő macskafélék jellegéről, számáról, a tiszta vonalú európai vadmacska pontos élőhelyi viszonyairól. Januártól az állatokat élve fogó csapdákat helyeztek ki; erre azért van szükség, hogy genetikai vizsgálatokhoz szőrmintákat és ürülékmintákat gyűjtsenek.
Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!