[1] Jegyzetek [ szerkesztés] További információ [ szerkesztés] Berauer József: A Kalocsa-egyházmegyei rom. kath. népiskolák története. Kalocsa, 1896. Online A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye névtára. Kalocsa, 1996.
9. Tel. :76/322-202 * 76/320-661 Kiskunfélegyháza, Oskola u. Tel:76/462-342 Kiskunhalas, Áchim A. :77/421-016 Kiskunmajsa, Csontos Károly u. :77/482-383 Kollégiumok: Kecskemét, Lestár tér 2. :76/328-685 Középiskolák: Angolkisasszonyok leánygimnáziuma Pedagógiai Szakközépiskola 6000. Kecskemét, Czollner tér 5. :76/417-455 Iskolanõvérek 6500. Baja, Katona J. :79/324-644 Iskolanõvérek Szakközépiskolája és Kollégiuma 6100. Kiskunfélegyháza, Petõfi u. 2. Nem csak díszruhával jár, elköteleződéssel is - Magyar Kurír - Új Ember. Iskolanõvérek Gimnáziuma 6300. Kalocsa, Asztrik tér 5. :78/462-380 Piarista gimnázium és Diákotthon 6000. Kecskemét, Jókai tér 5. :76/325-219 Szociális Intézmények: Papi Nyugdíjotthon 6300. Kalocsa Szentháromság tér 1. Tel. :78/462-166 Pax Szeretetotthon 6067. Tiszaalpár II. Istvánújfalu 87. Tel. :76/424-063 Ha kérdése van, küldje el E-mail-ben, válaszolunk rá!
Orbán Viktor rövid videót posztolt a Magyar Zene Háza megnyitójáról, utolsó másodperceiben pedig Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész pedig rákezdett arra a dalra, amelyből a Fidesz mostani jelmondata származik: "Piros volt a paradicsom, nem sárga... " A művész előadásában hallható még egy töredék a "Kossuth Lajos azt üzente" című dalból is. Piros volt a paradicsom nem sárga dalszöveg. A közönség első sorában jól kivehető Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kásler Miklós erőforrás-miniszter alakja. Mutatjuk a teljes bejegyzést. A Magyar Zene Háza a Városligetben megnyíló első új létesítmény a Liget projekt kezdete óta. Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A fiatal pedagógusok nagy része pedig sajnálatosan, a feljebb említett okok nyomán is nagy arányban döntenek úgy, hogy akkor inkább külföldön próbálnak szerencsét. A közoktatás szisztematikus - szinte minden szakmát érintő – folyamatos "átalakítása" is sokat hozzátesz a kivándorlás erősítéséhez hosszútávon, ugyanis a szakmai képzések esetében véleményem szerint a modernizáció elengedhetetlen. A pandémia miatt persze volt, aki hazatért, de ezek az emberek nagy valószínűséggel amennyiben újra konszolidálódik az európai gazdaság abban az esetben újra visszatérnek Ausztriába, Németországba vagy az Egyesült Királyságba. Kik a hibások? A fiatalok vagy a döntéshozók Nemrég érdekes mondatokra lettem figyelmes, amelyek azt taglalták hosszasan, hogy a kialakult elvándorlási helyzet miatt leginkább maguk a fiatalok a hibások, hiszen a kormány mindent is megtesz értük, mert például ott van az szja-mentesség is. Piros volt a paradicsom nem sárga magyarország előre megy nem hátra. Érdekes megközelítés ez is belátom, de ha már szja-mentesség, akkor érdemes megemlíteni, hogy a Jobbik az eredeti javaslat szerint is egy magasabb korhatárt kívánt, ugyanis így vannak olyan egyetemisták, akik az egyetemi éveik alatt a képzésük miatt nem tudnak diákmunkát, vagy részmunkaidős munkát vállalni, így igazából nem, vagy alig tudnak élni ezen lehetőséggel.
2022-ben pedig azt tapasztalhatjuk az előbb említett területek esetében, hogy súlyos humánerőforrásbeli hiányok léptek fel, és ez valaminek az okozata már. Persze az elmúlt években hallhattunk olyan mondatokat, hogy a fiatalok csak kalandvágyból vándorolnak ki, ám például, a külföldön született magyarok statisztikája inkább arra enged következtetni, hogy ez több mint kalandvágy. Mi a probléma alapja? A 2010-es évek elején még javában érezhetőek voltak a társadalomban, és a gazdaságban is világválság okozta károk, így akár ezzel is magyarázható lenne ez a súlyos probléma, de például, 2015 környékére már Európa szerte lehetett beszélni gazdasági konszolidációról – igaz ez a konszolidáció az állampolgárok, különösen a fiatalok részére nehezen volt érezhető, legalábbis itthon. Szakcsi Lakatos Béla rákezdett a "Piros volt a paradicsomra" a Magyar Zene Háza megnyitóján - videó - Infostart.hu. A szabad tőkeáramlás és a globalizáció, valamint az információ gyors áramlása miatt talán nem meglepő, ha egy 20-as évei elején járó fiatal azt mondta, vagy mondja, hogy inkább külföldön próbál szerencsét. Persze itt sokan mondhatják, "na jólvan, de majd visszajön, mit érdekel ez minket, nem érint", valóban?