Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után életének 65. évében csütörtökön elhunyt Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró; temetéséről később intézkednek - tájékoztatta a család az MTI-t. Nekrológjában felidézték: Ferenczi Krisztina a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdett dolgozni, szerepelt a Radnóti Miklós Színpadon és a József Attila Színház társulatában, Pécsen, Békéscsabán, illetve Szegeden, miközben elvégezte az ELTE magyar szakát. Miután 1990-ben távozott a szegedi színháztól, elvégezte a Magyar Hírlap újságíró-iskoláját, Soros-ösztöndíjjal megírta az 1994-ben megjelent Előjáték a sajtószabadsághoz című kötetét. Ferenczi krisztina újságíró a 10. Oknyomozó újságíróként dolgozott, publicisztikái, tényfeltáró riportjai, könyvei jelentek meg. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az egykori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. Dolgozott a Népszavának, állandó szerzője volt a Népszabadságnak. 2006-ban jelent meg Szüret - Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve, majd 2014-ben A Narancsbőr című kötete.
Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után életének 65. évében csütörtökön elhunyt Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró; temetéséről később intézkednek. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az egykori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. Ferenczi Krisztina a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdett dolgozni, szerepelt a Radnóti Miklós Színpadon és a József Attila Színház társulatában, Pécsen, Békéscsabán, illetve Szegeden, miközben elvégezte az ELTE magyar szakát. Elhunyt Ferenczi Krisztina újságíró | | Magyarok a nagyvilágban. Miután 1990-ben távozott a szegedi színháztól, elvégezte a Magyar Hírlap újságíró-iskoláját, Soros-ösztöndíjjal megírta az 1994-ben megjelent Előjáték a sajtószabadsághoz című kötetét. Oknyomozó újságíróként dolgozott, publicisztikái, tényfeltáró riportjai, könyvei jelentek meg. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az egykori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. Dolgozott a Népszavának, állandó szerzője volt a Népszabadságnak.
Újságíróként leginkább az oknyomozás területén alkotott rövid ideig a Blikknél, majd a Magyar Hírlapnál, a Népszavánál és a Népszabadságnál. Az Orbán-bányákról írt tényfeltáró cikksorozatáért a Magyar Hírlap régi munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. [7] Átment a Népszavához, itt 2006-ban mondott fel. [7] [9] 2006-ban jelent meg Szüret - Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve. [7] Saját önmeghatározása szerint "baloldali liberális demokrata" világnézetű. [9] 2007 és 2008 között pályáját megszakítva egy budapesti ingatlanértékesítő cég munkatársa volt. Ferenczi krisztina újságíró a 2. [7] 2008-tól szabadúszó oknyomozó újságíró, az Átlátszó -n és a Népszabadságban publikált. Korábbi összegző oknyomozó könyvének, a Szüretnek (2006) a folytatásaként 2014-ben jelent meg a Narancsbőr - Az Orbán-vagyonok nyomában című tényfeltáró könyve, melyben folytatja Orbán Viktor és a hozzá közelállók vagyonosodásának vizsgálatát. 2015. július 16-án hunyt el hosszú betegség után, július 29-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.
Idén a Szüretet újra kiadták. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Ha valaki, akkor a Facebook igazán tudja, ki aktív és ki nem aktív a közösségi oldalon. Nincs szüksége arra, hogy ilyen levelek küldözgetésével bizonyosodjon meg a dologról, ami ráadásul terheli a rendszert. Nem beszélve arról, hogy inaktív felhasználók (akik regisztráltak ugyan, de nem használják, nem posztolgatnak) nem tudják lassítani a rendszert, nem tudják elvenni az erőforrásokat. A levélben lévő dátum pedig már rég elmúlt, tehát egyébként sem lenne aktuális. Ezt és a hasonló leveleket Facebook csalók készítik, akiknek egyetlen céljuk van: megszerezni a felhasználók és ismerőseik adatait és azokkal visszaélve saját bankszámlájukat gyarapítani. Csajok a facebookon tv. Egy szó, mint száz, ha ilyen levelet látsz, semmiképp ne továbbítsd, azonnal jelentsd a Facebooknak, hogy megvédd saját magad és ismerőseid az átveréstől. Tegyél meg minden óvintézkedést az adataid védelmében, amihez a leghasznosabb cikkek linkjeit lejjebb megtalálod.
Szerző: Kristóf Csaba | Utolsó módosítás: 2014. 11. 07. A Facebookon számos csalási forma létezik, amelyeknek kellő óvatosság nélkül nagyon könnyű áldozatul esni. Mutatjuk a leggyakoribb trükköket. Biztonságportál - Íme a facebookos csalók legdurvább trükkjei. A Facebookot naponta felkereső felhasználók milliói egy olyan közösséget teremtenek, amely a személyes és az üzleti kapcsolatok szempontjából is egyre meghatározóbbá válik. A barátok, rokonok a közösségi oldalon keresztül kommunikálnak, ismerkednek, míg a vállalatok egyre több erőforrást szentelnek a közösségi marketingre és jelenlétre. Eközben azonban a kiberbűnözők sem tétlenkednek, és folyamatosan próbálják csőbe húzni a gyanútlan felhasználókat. Leggyakoribb céljuk, hogy különféle kártékony programokat terjesztő oldalakra vagy adatlopásra kiélezett weblapokra vezessék az internetezőket. A megtévesztés érdekében pedig mindent bevetnek, és gyakran igencsak alattomosan képesek kivetni a hálójukat. A Bitdefender az elmúlt két év során intenzíven kutatta azokat a csalási módszereket, amelyek a legtöbb problémát okozzák a Facebookon.
A vizsgálatokba nemcsak biztonsági szakembereket vont be, hanem pszichológusokat is. Így próbálta feltérképezni azokat az emberi vonásokat, viselkedésmintákat, amelyek a csalók kezére játszanak. A biztonsági cég szerint az alábbi öt trükk számít a legelterjedtebbnek az internetes bűnözők körében: Ki nézte meg a profilom? A Bitdefender szerint a facebookos csalások 45, 5 százaléka olyan böngészőkiegészítők révén következik be, amelyekről az elkövetők azt állítják, hogy a telepítésükkel bárki megtudhatja, hogy egy-egy adott profilt kik kerestek fel. Csajok a facebookon 3. Nagyon sokan nem tudnak nemet mondani arra a kérdésre, hogy "szeretné-e tudni, hogy kik tekintették meg a Facebook oldalát, amíg nem volt az internet közelében? ". Amikor egy ilyen kártékony program (böngészőkiegészítő) felkerül egy számítógépre, akkor azon folyamatosan figyelemmel kíséri a webböngészést, és a felhasználó nevében üzeneteket küldözget, illetve adatokat szivárogtat ki a bűnözők szerverei felé. Az ilyen jellegű kártevők egyik legismertebb példánya a Carfekab trójai, amely elsősorban a Chrome és a Firefox böngészők esetében képes kellemetlenségeket okozni.