Vona Gábor most éppen látványos bűnbánatot tart, ezúttal a Heteknek adott interjút A Hetek podcastműsorában Vona Gábor beismerte: személyes felelőssége van abban, hogy meg volt engedve a Jobbikban az antiszemita és rasszista húrokon való játék. A jelenlegi Jobbik politikájáról elmondta, hogy az számára sok szempontból nem szimpatikus; nem érzi azt, hogy a Jobbik őt megszólítaná, mint szavazót. A választási kampány egyre durvuló hangneméről, elszámoltatási fenyegetésekről azt mondta, nem tetszenek neki ezek a szólamok, mert ezeknek az indulatoknak aztán megálljt kell parancsolni. Úgy vélekedett, van az ellenzéki szavazóknak egy hardcore része, akik talán azt szeretnék, hogyha vér is folyna. Vona Gábor szerint a hatalom egy súlyos és kemény drog, Orbán elmúlt 30 évi politikai pályafutása szerinte fizikai szempontból is komoly teljesítmény, abban meg csak bízni tud, hogy a mostani keménykedős elszámoltatós kampányszlogenek csak az ellenzéki előválasztásnak szólnak, utána már programot is bemutat a győztesen kikerülő jelölt.
"A Karácsony körül kialakult hálózatban ott van a lehetőség, hogy ez lesz 2022 után az az ellenzéki uniópárt, amely úgy darál majd be mindenkit, ahogy a Fidesz tette húsz éve a jobboldalon. " – Az előző pontból pedig következik az utolsó, vagyis a Karácsony-kormány gúzsba kötése – tette hozzá Vona. Utóbbi kapcsán azt írta, hogy a Jobbik és DK minden bizonnyal belátta, hogy a miniszterelnök-jelölti versenyben nincs esélyük a főpolgármesterrel szemben. "Meggyőződésem szerint a második fordulóba még Jakab és Dobrev kerül be, ahol a Jobbik elnöke egy miniszterelnök-helyettesi posztért cserébe vissza fog lépni Karácsony Gergely javára. De nem is ez a lényeg. Az igazán fontos, hogy a Jobbik–DK paktummal létrejött az ellenzéken belül egy olyan központi mag, amely mindent képes maga felé gravitálni. A jelenleg teljesen strukturálatlan, túlságosan is heterogén és politikai amatőrökkel teletűzdelt 99 Mozgalom súlytalanná válhat a szervezettebb Jobbik–DK szövetséggel szemben. Ezzel azt érhetik el, hogy amennyiben az ellenzék nyer és Karácsony Gergely miniszterelnök lesz, nem ő, hanem a Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc fognak diktálni" – vonta le következtetését Vona Gábor.
A párt elmúlt hetekben lezajlott viharai valójában nem a Jobbiknak, hanem az ellenzéknek ártottak a legtöbbet. Nagyon szomorú vagyok az Ungár-Jobbik csörte miatt. Teljesen felesleges és értelmetlen, akárki is kezdte. Számomra továbbra is egy Jobbik-LMP-Momentum összefogás volna a legszimpatikusabb, de ez egyre messzebb került. Mondjuk ki: totál esélytelen. Én tisztelem Ungár Pétert és az ellenzéki oldalon terjesztett pletykákkal ellentétben egyáltalán nem tartom "fideszes ügynöknek", de ez most sem neki, sem a Jobbiknak nem kellett. Senki nincs előbbre, ellenben mindenki hátrébb van. A jó viszonyt illetően mindenképp. Na, de jöjjön a lényeg, amiért ezt az egész posztot megírtam. A Jobbik körüli balhék éppen annyira gyengíthetik meg a Jobbikot, hogy az feladja az ellenzéki együttműködésben képviselt önállóságát. Konkrétan: a két listás indulást. Egyre valószínűbbnek érzem, látom, hogy a Jobbik is beadja a derekát, és Gyurcsány Ferenc terve (talán Orbán Viktoré is? ) teljesül. Azaz, hogy egy lista lesz.
A csecsemőt szeptemberben a rákosmezei országgyűlésen királlyá is választották (de soha nem koronázták meg). Az özvegy királyné és tanácsadója, Fráter György Ferdinánd ellen Szulejmán török szultánhoz fordult védelemért, aki ezt meg is adta, csakhogy a saját szája íze szerint értelmezve. A szultán 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Buda várát, és azt ígérte, II. János nagykorúságáig "megőrzi" azt. Szulejmán a kis királyra, illetve annak anyjára és Fráter Györgyre Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását bízta, évi tízezer forint adó fejében. Izabella és Fráter György között állandósultak az ellentétek, s utóbbi 1549-ben titkos megállapodást kötött Ferdinánddal, amely szerint Izabella és fia a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségek fejében lemondanak Erdélyről, amelynek kormányzója a barát marad. János Zsigmond története - Cultura.hu. Az özvegy királyné az erőszaknak engedve 1551-ben aláírta lemondását és fiával Lengyelországba távozott. Ferdinánd erdélyi uralkodását azzal kezdte, hogy meggyilkoltatta a megbízhatatlannak minősített Fráter Györgyöt, s gyorsan kiderült, hogy Erdélyt megvédeni nem, csak kizsákmányolni képes.
Lajos király másik trónját, Csehországét is megszerezte. Francia, lengyel, illetve vatikáni szövetségkeresési kísérletei nem jártak kézzelfogható eredménnyel, így végül I. Szulejmánhoz fordult. I. János török segítséggel vette be Budát 1529-ben, azonban az udvarában növekvő török befolyást nem tűrte jól sem ő, sem főként erdélyiekből álló környezete. Apafi Mihály, Erdély fejedelme - Cultura.hu. 1538-ban végül a váradi békében I. Ferdinánd és I. János kölcsönösen elismerték Magyarország különböző területei feletti uralmukat az akkori állás szerint, János pedig beleegyezett abba, hogy halála után az ő uralma alatt álló országrészek is Ferdinándhoz kerülnek – még abban az esetben is, ha az ekkor gyermektelen Jánosnak később fia születik. Ez 1540-ben következett be: Szapolyai János felesége, Jagelló Izabella (I. Zsigmond lengyel király lánya) ekkor hozta világra János Zsigmondot. János Zsigmond július 7-ei születését követően mindössze néhány héttel, július 17-én (más források szerint 23-án) I. János meghalt. A szeptemberben összehívott országgyűlés – a váradi békével szembe menve – megválasztotta az újszülöttet Magyarország királyává, amivel azonnal újabb harcok vették kezdetüket.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Az özvegy királyné az erőszaknak engedve 1551-ben aláírta lemondását és fiával Lengyelországba távozott. Ferdinánd erdélyi uralkodását azzal kezdte, hogy meggyilkoltatta a megbízhatatlannak minősített Fráter Györgyöt, s gyorsan kiderült, hogy Erdélyt megvédeni nem, csak kizsákmányolni képes. A kiábrándult erdélyi rendek visszahívták Izabellát és II. Jánost, akik a Porta jóváhagyásával 1556. október 22-én diadalmasan vonultak be Kolozsvárra. Erdélyt fia nagykorúságáig Izabella kormányozta, aki felállította a kancelláriát, magához vonta a pénzügyeket, visszafoglalta a még Habsburg kézen lévő várakat, az ellene szervezkedő főurakat kivégeztette. János Zsigmond csak 1559-ben, anyja halála után vehette kézbe a hatalmat. A daliás megjelenésű fejedelem hányatott ifjúsága ellenére kiváló neveltetésben részesült, tucatnyi nyelven beszélt, de a katonai tehetség hiányzott belőle. Tizenegy éves uralkodása alatt megszilárdította az erdélyi fejedelemséget, amelyet a németekkel szemben fegyverrel védett meg, a törökkel pedig elismertette önállóságát.