Nem olyan gúnyához csinálták ezt a szánkót, mint a tied. Pali még jobban rákiáltott: – Örülj, hogy húzhatod. Gyí, Szellő, gyí, Bogár! Összenéztünk Jánoskával, s akkorát rántottunk a szánkón, hogy mind a két gazdánk kigurult a hóra. Olyat hemperedtek, hogy öröm volt nézni, ámbátor igyekeztünk elhordani az irhát. Hanem aztán megbántuk, amit tettünk. Másnap majd meghasadt a szívünk, mikor a bíró fiai elszánkáztak a ház előtt. Most már a Szabó Gergőék húzták őket. Ekkor énnekem egy gondolatom támadt: -Jánoska, van egy hatosod? – Volt tavaly, de labdát vettem rajta. – Tudod mit, Jánoska? December 3. - Móra Ferenc: A szánkó. Ha neked is volna egy hatosod, nekem is, vennénk rajta szánkót. Másnapra kerítettünk pénzt. Én a Csacsadér vargától kaptam, mert segítettem neki kivinni a csizmákat a piacra, Jánoska meg eladta a labdáját meg a márvány golyóját, meg a bicskáját a molnárinasnak. Délután elmentünk a szenesboltba, vettünk a pénzünkön egy szenesládát. A ládát félig megraktuk szalmával, a fenekére szögeztünk két gyalult deszkát, kerítettünk egy ruhaszárító kötelet, s azt ráerősítettük a láda két oldalára.
– Megállj, Ferkó – mondja a Jánoska –, eresszük be ezt a szegény kutyát, mert megveszi idekint az isten hidege. Az öregasszony bizonyosan alszik. Belöktük az ajtót, a Morzsa csaholva szaladt előre. Kati néni ott gubbasztott a vackán, elkékült orcával, dideregve vékony kendőjében. Olyan hideg volt odabent, hogy még a tűzhely sarkait is kivirágozta a dér. – Nem égett ebben a tűz, lelkeim, már három nap óta. Sem egy marék szalmám, sem egy gyújtat fám. Majd megfagyok, lelkeim – sóhajtozott az öregasszony. Írások: Móra Ferenc: A szánkó. Jánoska rám nézett, én meg őrá. Előhúzta a sarokból a baltát, kiment, csattogott, pattogott odakint: fölvágta tűzrevalónak a szánkót. Kisvártatva hatalmas tűz lobogott a kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szánkónk, amelyikbe egyszer se ültünk bele. A szánkódarabok piros lángja hosszú csíkokban táncolt a falon, amely mintha sírt volna örömében, ahogy a dér leolvadt róla. Az öreg koldusasszony orcája is színesedni kezdett. Ahogy ránk vetette háládatos tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség támadt.
Online Magyar Belöktük az ajtót, a Morzsa csaholva szaladt előre. Kati néni ott gubbasztott a vackán, elkékült orcával, dideregve vékony kendőjében. Olyan hideg volt odabent, hogy még a tűzhely sarkait is kivirágozta a dér. Nem égett ebben a tűz, lelkeim, már három nap óta. Sem egy marék szalmám, sem egy gyújtat fám. Majd megfagyok, lelkeim - sóhajtozott az öregasszony. Jánoska rám nézett, én meg őrá. Előhúzta a sarokból a baltát, kiment, csattogott, pattogott odakint: fölvágta tűzrevalónak a szánkót. Kisvártatva hatalmas tűz lobogott a kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szánkónk, amelyikbe egyszer se ültünk bele. A szánkódarabok piros lángja hosszú csíkokban táncolt a falon, amely mintha sírt volna örömében, ahogy a dér leolvadt róla. Az öreg koldusasszony orcája is színesedni kezdett. Móra ferenc:a szánkó tévé film. Ahogy ránk vetette háládatos tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség támadt. És egyszerre megsajnáltuk a gazdag bíró fiait, akik érzik, hogy milyen jólesik repülni a szánkón, de nem tudják, milyen jólesik jót tenni a szegényekkel.
A precízen felépített fordulatok izgalmát kedves humor egészíti ki. A jellegzetes belvárosi figurákat felvonultató történet a közösség erejéről, az összefogás szükségességéről mesél. A minden akadályt legyőző együttműködés természetesen tökéletesen illeszkedik a szocialista társadalom propagandisztikus ideáihoz. Misu nemes tettei mindenképpen követendő példák, az Égigérő fű mégsem rágja a néző szájába a tanulságokat. Sőt, az emberség és odafigyelés pozitív mintái mellett némi rendszerkritikát is megfogalmaz. A hivatalban sorban állók vagy a félkész lakótelepi ház pocsolyáit kerülgetők, ha valamit el akarnak intézni, kénytelenek rafinált kerülőutakat keresni. A Kádár-korszak ügyeskedő kisembere még a mesében is csak a saját találékonyságára és az ismeretségi körére számíthat. Égig érő fű teljes film magyarul 1 resz. Az Égigérő fű népszerűségének titka éppen az, hogy a kicsik és a nagyok is remekül szórakozhatnak a nem éppen hétköznapi, de valahol mégiscsak ismerős kalandokon. Misu, a kisfiú nyári vakációját nagymamája bátyjánál ("nagyon-nagybátyjánál"), Dezső bácsinál tölti, aki Budapesten, a Paripa u.
Németh Lajos – kertész Miklósy György – sorban álló férfi a hivatalban Gyimesi Pálma – titkárnő Bódis Irén – virágárus Hegedűs Erzsébet Sándor Böske – idős nő a hivatalban, aki a sírást imitáló Piroskára azt mondja, hogy a hivatalvezető megpofozta Simon Péter Kocsis András – kövér kisfiú a villájuk kertjében, akitől megkérdezik, hogy eladó-e a füves gyep
Az élénk fantáziájú Misu elképzelt kalandjait a film hol erőteljes stilizációval, hol animációs betétekkel tárja elénk. A precízen felépített fordulatok izgalmát kedves humor egészíti ki. A jellegzetes belvárosi figurákat felvonultató történet a közösség erejéről, az összefogás szükségességéről mesél. A minden akadályt legyőző együttműködés természetesen tökéletesen illeszkedik a szocialista társadalom propagandisztikus ideáihoz. Misu nemes tettei mindenképpen követendő példák, az Égigérő fű mégsem rágja a néző szájába a tanulságokat. Sőt, az emberség és odafigyelés pozitív mintái mellett némi rendszerkritikát is megfogalmaz. Hmdb | film | Égig érő fű. A hivatalban sorban állók vagy a félkész lakótelepi ház pocsolyáit kerülgetők, ha valamit el akarnak intézni, kénytelenek rafinált kerülőutakat keresni. A Kádár-korszak ügyeskedő kisembere még a mesében is csak a saját találékonyságára és az ismeretségi körére számíthat. Az Égigérő fű népszerűségének titka éppen az, hogy a kicsik és a nagyok is remekül szórakozhatnak a nem éppen hétköznapi, de valahol mégiscsak ismerős kalandokon.