A mai napon – a zsidó dátum szerint Kiszlév hó 8-án – van a halálozási évfordulója Wahrmann Mór nak (1832-1892), a pesti hitközség egykori elnökének. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár heti magazinját az ő és családja tiszteletére állították össze. II. József császár és király türelmi rendeletének hatása tette lehetővé a 18. század végén a zsidók letelepedését Pesten. A hét műtárgya: Halotti emléklap 1800-ból | Mazsihisz. E szűk évszázad történetének kezdetén találjuk Wahrmann Izraelt, a frissen alakult Pesti Izraelita Hitközség első főrabbiját, a végén pedig az unokáját, Wahrmann Mór t, a népképviseleti országgyűlés első zsidó képviselőjét, a Pest, Buda és Óbuda egyesítését célzó javaslat beterjesztőjét – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár hírlevél-magazinja, amely a mai számát a Wahrmann család tiszteletére állította össze. A hét műtárgya rovat ezúttal a híres zsidó férfiak XIX. század végén keletkezett tablójűra hívja fel a figyelmet. Akkoriban a társadalmi integrációban elért eredményeire büszke zsidó közösség több hasonló, "akikre büszkék vagyunk" tablót is összeállított.
2022. 04. 04. Az ELTE Természetrajzi Múzeum alapításának 20. évfordulója alkalmából hetente bemutatunk egy-egy érdekes múzeumi példányt. A Hét Műtárgya. A hét műtárgya most Erdély emblematikus kövülete a Sokolowia buchsii egy kihalt osztrigaféle kagyló. A Biológiai és Paleontológiai kiállításon látható, 15 cm magas fosszília az Erdélyi-medence eocén korú, azaz mintegy 40 millió éve lerakódott tengeri kőzetrétegeiből származik. Az osztrigafélék a triász időszak elején, 252-251 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Első ismert képviselőik kisméretűek és vékony héjúak voltak, amelyek egyik (= bal) teknőjükkel ammoniteszek vázára rögzülve éltek. A bal teknővel valamely nagyobb szilárd tárgyra történő, az állat növekedése során mindvégig tartó cementáció máig az osztrigafélék jellemző életmódja maradt. A törzsfejlődés során azonban több ízben is kialakultak olyan formák, amelyek csak az egyedfejlődés korai szakaszában, a lárva megtelepedéséhez és azt követően rövid ideig igényelték a szilárd aljzatot. A kellő méret elérése után a domború és másiknál jóval vastagabb bal teknőjük súlya biztosította a védelmet a felborulás ellen, ami az önmagától a megfelelő helyzetbe visszaállni képtelen állat számára a pusztulást jelentette.
Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
A fejlett területekre jellemző többrétű közlekedési munkamegosztásban a nemzetközi és regionális szerepű autópályára ezt a többletfeladatot nem lehetett már rálőcsölni, emiatt volt szükség a régi SS12-es út kiváltására a legkritikusabb szakaszon, Bressanone déli kapuja és az északi rész, Varna között. Az új út szinte teljes, öt kilométeres hosszában az autópálya és a vasút nyomvonalát követi, miközben hosszának java részét alagutak teszik ki (összesen három, de az elágazások miatt a számbavétel kissé nehezített). A hét műtárgya. A felszíni szakaszok is sűrűn beépített területen haladnak, ezért "hagyományos", nyitott szakasz szinte nincsen, teljes hosszában bevágásba, illetve zajgátló falak közé kényszerített műről van szó. A műtárgyak formálása egyértelműen levezethető a területen futó közlekedőutak szoros helyzetéből, párhuzamosságából. Az egymást kis szögeltéréssel metsző utak, vasutak miatt a geometriai metsződésből adódó hosszú, "szalámiszerű" formák alkalmazása és tökélyre fejlesztése vizuálisan már az egész projektet elviszi a hátán, a szellőzőkürtők kitorkollásának formálása erre finoman játszik rá.
Az alatta lévő képen a halál beköszöntét láthatjuk. A következő képen két kalapos férfialak a korabeli gyakorlatnak megfelelően a halottat leteszi a földre, majd a következő képen ábrázolt módon imádkoznak mellette. A lepellel letakart halott fejénél gyertya ég, mellette virraszt és imádkozik a szentegylet egy tagja. Az alsó középső képen a halott rituális mosdatása, a tahara jelentét láthatjuk: egy férfi áll a fejénél, egy a lábánál és egy köztük, és tiszta gyolcsokkal mossák a halott tetemét. Következik a fehér gyolcsból készült halotti ruhába öltöztetett halott koporsóba helyezése. A jobboldali képsoron az alsó képen láthatjuk, hogy a hevra kadisa tagjai vállukon viszik a halottat a temetőbe, előttük a szentegylet egyik tagja kezében perselyt tartva halad. Az utolsó két kép vizuális bizonyítéka egy régi, a 19. században megszűntetett temetkezési gyakorlatnak: a halottat kiemelik a koporsóból, és amint az utolsó képen látható, koporsó nélkül, pusztán a halotti ruhában helyezik a sírba.
– szeptember 20. Szilágyi Áron 3 aranyérme Szeptember 21. – október 4. Papp László 3 aranyérme Szeptember 21. – október 10. Magyar zászló közel 200 magyar olimpiai bajnok aláírásával Október 5-10. Elsőtől az utolsóig: Hajós Alfréd 2 győzelmi érme 1896-ból és Bodonyi Dóra aranyérme 2021-ből
Egri Tűzoltó Múzeum A Tűzoltó tér 5. szám alatt, a régi tűzoltó laktanyában 1999. szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján megnyílt az egri Tűzoltó Múzeum. Hosszas előkészületek után az épületegyüttest 1989-ben műemlékké nyilvánították, majd az Egri Városszépítő Egyesület, valamint a megyei tűzoltó parancsnokság által létrehozott Tűzoltó Múzeum Alapítvány külső támogatók, bevonásával felújítatta. A három szerállásos épület 1929-ben épült, jellegzetes példája a városi tűzoltósági szertáraknak, ezért különösen alkalmas a vidéki városainkban a XIX. Termelői piac a Tűzoltó Múzeum udvarán. század végétől megalakuló tűzoltótestületek tevékenységének bemutatására. A budapesti Tűzoltó Múzeum gyűjteményének értékes darabjaival - gőzfecskendővel, lóvontatású fa tolólétrával, motoros targoncafecskendővel - és az egri hivatásos tűzoltók által felújított lajtos kocsival, szekérfecskendőkkel berendezett szertár korhűen szemlélteti a két világháború közötti időszak városi tűzoltóságának felszerelését, és ezek használatát.
További látnivalók További programok
Az egri Tűzoltó Múzeum a Cifra hóstya (a várost körülvevő falrendszer szépen díszített, cifra kapuja) nevet viselő, a belvárostól északra fekvő városrészben található, amelyet apró házak és szűk utcák jellemeznek. A régi tűzoltó laktanyában, a Tűzoltó tér 5. szám alatt berendezett múzeum három szerállásos épülete 1929-ben épült, és korhűen szemlélteti a két világháború közötti időszak városi tűzoltóságainak felszerelését. A vendégek a felszerelések használatát is megfigyelhetik, az egykor legénységi szállásnak használt épületrészben több bemutató is helyet kap. A földszinten található nagyterem állandó kiállítása az egri tűzoltóság történetét dolgozza fel. Tűzoltó Múzeum Eger. A múzeum hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között tart nyitva. A Tűzoltó Múzeum - Eger közelében lévő szállodák listája Város: Eger Hotel Villa Völgy A három különböző négycsillagos épületszárnnyal rendelkező Hotel Villa Völgy a borairól híres egri Szépasszony-völgyben található, ahol tufakőbe vájt borospincék százai várják az idelátogató vendégeket.