Ibolyaszínű "élő függöny". Néhány éve kapható hazánkban a serlegloncnak (Cobaea scandens) nevezett, mutatós kúszónövény. A Mexikóból származó növény hazájában gyom, sűrű lombozatával, dús zöldfelületével teríti be a helyet. Örökzöld, de nálunk egynyári, mivel hazánkban nem tud áttelelni (azért próbálkozhatunk). A félfás kúszónövény szemrevaló virágával is díszít. Egynyári növények – NaturGarden Kertgondozás és Kertfenntartás. Kezdetben fehéres-zöldes-krémszínű, serleg alakú virágai a levélhónaljból egyesével, hosszú kocsányon csüngenek, később bíborrá, lilává színeződnek. Júniusban kezd virágozni és a fejlődő hajtásokon egész nyáron, az őszi fagyokig folyamatosan nyílnak az édes illatú virágok. Rendkívül látványosak, ahogyan a porzók és a bibék messzire kinyúlnak. A virágok kétneműek, mégis ritkán tud magot érlelni, mert rendszerint addigra beköszönt a fagy. Forest and Kim Starr A korábbi virágzás érdekében megpróbálkozhatunk a magról vetésével, február-március körül kezdjünk neki. A csírázáshoz meleg szükséges, legalább 15-20°C. A csírázás a hőmérséklettől függően 2-3-4 hét is lehet.
Fontos, hogy a weboldal jelenleg teszt jelleggel működik, ez a fajta árusítási mód nagyon új számunkra, így az esetlegesen felmerülő problémákért szíves megértésüket és türelmüket kérjük. Igyekszünk mindenki igényét kielégíteni, és készséggel állunk rendelkezésükre. Vigyázzanak egymásra, vigyázzunk magunkra! A Kalmár Kertészetről röviden Kertészetünk 2003 óta foglalkozik muskátlik és egynyári virágok értékesítésével. Egynyári virágok széles választéka a kertészetemben!. Nyitásunk óta folyamatosan bővülő kínálatunkkal igyekszünk minden kedves régi és leendő vásárlónk igényeit kielégíteni a széles virágválasztékkal. Legnépszerűbb termékünk, a muskátli mellett számos egyéb virág közül válogathatnak, mint például petúniák, futópetúniák, valamint különböző holland virágnemesítő cégek egynyári virágai.
A kora tavaszi munkák közben van időnk arra, hogy átgondoljuk, mire is használjuk kertünk egy-egy szegletét. Előfordul, hogy változtatni szeretnénk hangulatain, növényein. Megesik, hogy a korábban nyitott részeket most szeretnénk elzárni a kíváncsiskodó szemek elől. Örökzöld és lombhullató növények egész sora segít bennünket ebben. Ha azonban nem akarunk most nagy növényeket vásárolni, de mégis azt szeretnénk, ha nyárra itt-ott zárt legyen a kertünk, válasszunk az egynyári kúszónövények fajtáiból. Amíg több év alatt megnőnek cserjéink, évente más-más árnyalatot, illatot, színvilágot hoznak majd nekünk ezek a takaró egynyáriak. Hiszen minden év tavaszán újra vethetjük őket. Régi idők elfeledett, majd újra kedvencévé váló növénye a kerti hajnalka (Ipomoea purpurea). Drótszerű hajtásaival kapaszkodik, csavarodik minden függőleges, és kevésbé függőleges rácselemre, drótra, kifeszített zsinórra, elhalt fa ágára egyaránt. Akár 3 méteres magasság fölé is felkúszik. Június végétől nyílnak tölcsér alakú virágai egészen a fagyokig.
A képgalériában láthatnak pár képet az általunk termesztett növényekről. Márciusban, valamikor a fagyok elmúltával kezdjük az árusítást az árvácskával, majd ahogy nyílnak az egynyári virágok és a muskátlik úgy bővül fokozatosan a választék. Mivel a virágok nem egyszerre nyílnak, ezért vegyük figyelembe, hogy soha nincs egyszerre, minden növényből, kinyílt, eladható virág! Az árjegyzékben megtekinthetik mennyibe kerülnek a virágok. Kertészetünk megtalálható Martonvásáron a Jókai Mór útca 20 szám alatt. Kedves Vásárlóink! Márciusban amint az idő engedi elkezdjük az árvácska árusítását, addig zárva vagyunk.
Az egynyári virágok talaja legyen tápanyagban gazdag, hogy megfelelőképpen tudjanak fejlődni. Fagyérzékeny egynyári növények ültetése A fagyérzékeny egynyáriak olyan virágok, amelyeket elő kell nevelni szobában vagy a fagyok elmúltával megvásárolhatunk faiskolákban, kertészetekben. Ha saját magunk akarjuk ültetni őket, akkor balkonládában vagy cserepekbe vetve ültethetjük őket. Ültetéskor az ültetőedényt töltsük fel jó minőségű földdel az edény peremétől 3-5 cm magasságik, ebbe szórjuk el a magokat, majd fedjük be a magokat 1-2 cm vastag földréteggel. Ültetés után tegyük az ültetőedényeket védett, napos meleg helyre, öntözzük be, majd szükség szerinti gyakorisággal rendszeresen öntözzük őket. A virágok csírázási ideőtől függően 10-12 nap alatt kelnek ki, majd miután kissé megnőttek, megerősödtek ültessük át őket nagyobb tőtávolságra. Így gondozzuk őket, majd a fagyveszély elmúltával helyezzük ki őket a szabadba napközben, éjszakára még vigyük őket védett helyre, majd néhány nap elmúltával végleges helyükre tehetjük, ültethetjük őket.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. feb 21. 8:45 Tóth Krisztina két könyvet is levenne a kötelezők listájáról / Fotó: Pexels A nemi szerepek ábrázolása miatt érzi úgy Tóth Krisztina, hogy Jókai Mór Az arany ember című regényét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című művét le kellene venni a kötelező olvasmányok listájáról. A szúrta ki, hogy a Könyves Magazin interjú-sorozatában, melyben írókat kérdeznek az olvasási szokásaikról, Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője két alkotást is kifogásolt az általános iskolákban kötelező olvasmányok közül. A költőnő egy kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy miért gondolja így. ( A legfrissebb hírek itt) Elsőként Jókai Mór Az arany ember című művét hozta fel, és nem azért, mert nehezen olvasható és ezért kedvét szegné a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt, amelyekről az alábbiak derülnek ki a műből: "Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van.
Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér" - részletezte, hozzátéve: hasonló problémája van Szabó Magda alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsár című könyvével. "Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa, ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát. Rémes… A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek" - mondta. Tóth Krisztina kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy Berg Judit Lengemesék című sorozatát viszont beemelné a kötelező olvasmányok közé. Ennek okát viszont nem részletezte az interjúban.
Igaza van Tóth Krisztinának? Nem szeretnénk ezt így eldönteni, de nem is ez a lényeges kérdés. Hanem az, hogy elmondhatja-e a véleményét anélkül, hogy ocsmány atrocitások érnék. Valaki érvelhet úgy: ahogy a Meseország mindenkié című mesekönyv nem változtatja meg a gyerekek nemi identitását, úgy nem szabja meg a Jókai-regény sem a nemi szerepekről való elképzelését. És érvelhetünk úgy is: olyan könyvet érdemes a gyerekek kezébe adnunk, amelyek alapvetően 21. századi, közös megegyezéssel létrejött értékeket, modelleket közvetítenek. A lényeg, hogy a diskurzus hangneme méltó legyen a diskurzus tárgyához, jelen esetben az irodalmi művekhez. De miért Tóth Krisztina akarja megmondani, hogy mit olvassanak a gyerekek? Nem akarja megmondani, hanem válaszolt egy kérdésre. Tóth Krisztina tucatnyi irodalmi díjjal kitüntetett, sok kötetes író, az egyik legnépszerűbb kortárs alkotó, ráadásul évtizedek óta foglalkozik gyermekirodalommal, 2005-ben Valaczka András társszerzővel tankönyvet és olvasókönyvet is írt felső tagozatosoknak.
Emellett maga is anya. Valószínűleg van mi alapján véleményt mondania. De beleállt egy ügybe, akkor miért csodálkozik a reakciókon? Nem állt bele ügybe. Egy körkérdésre válaszolt. Ráadásul politikai színezetű ügybe! Nem is politikai az ügy, az viszont érdekes, hogy éppen olyan felhördülés, barikádharc és méltatlan hangnem uralkodik a kommentfalakon, mint az SZFE- vagy Meseország-ügyek esetében. No igen, de kötelező olvasmányokat mégsem írunk csak úgy felül! A kötelező olvasmányok listája nincsen kőbe vésve. Az új Nemzeti Alaptantervben is változott a diákok által olvasandó könyvek köre: bekerült Wass Albert és Nyírő József, csökkent Radnóti Miklós súlya, már nem kötelező az egyetlen Nobel-díjas regény, a Sorstalanság, és nem muszáj elolvasni a modern irodalom egyik csúcsának tartott Iskola a határon t Ottlik Gézától. De a kötelező olvasmányok körének muszáj változnia. Nem ideológiák mentén, hanem azért, mert létezik kortárs irodalom is, és ahogy a fizikaoktatást sem hagyjuk abba a 18. század vívmányainál, úgy az irodalomoktatásnak is fel kellene zárkóznia a kortárs aki.