A főszereplő Jávor Pál: az első színész, aki magyarul egy magyar filmben megszólal. 1931-re hangfelvételre alkalmassá teszik a Hunnia Filmgyárat, a Kék bálvány itt készül. A film cselekménye az Egyesült Államokba vezet, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György új életbe kezd hűséges inasával: pincérként próbál boldogulni. Sorsjegyen megnyeri egy birtok hatodrészét, és beleszeret az egyik tulajdonostársába, az inkognitóban lévő milliomoslányba, Marybe. Bár a lány apja hozományvadásznak tartja Lórántot, végül ráébred, hogy tisztességesek a fiatalember szándékai. Lóránt ráadásul távollétében visszanyeri a vagyonát, és miután az egzisztenciája is rendbejött, már semmi akadálya sincs a nászának Maryvel. A Kék bálvány a magyar hangosfilm sok motívumát előlegezi, de igen ellentmondásos mű. A lecsúszott földbirtokos a későbbi filmek markáns karaktere lesz, illetve Jávor Pál belehelyezkedése ebbe a karakterbe megalapozza a Jávor-imázst. A cselekmény külföldi kulisszák közé terelése visszatérő fogás a harmincas években, továbbá jelképes, hogy az első hangosfilmünk éppen Amerikában játszódik; ez mintha a hollywoodi típusú film és filmműfajok – a Horthy-érában meghatározó jelentőségű – vonzására utalna.
A Budapesti Hírlap munkatársa ennél jóval kevésbé volt visszafogott: "Ez a film eszközeiben fájdalmasan kopár, invenciótlan, szcenáriuma dilettáns és játékban leverően középszerű. " A legtöbb kritikus elismerte a férfi epizodisták (Beregi Oszkár, Vendrey Ferenc, Gárdonyi Lajos, Sárossy Andor, Makláry Zoltán, Pethes Sándor, Peti Sándor) játékát, a női főszereplőt azonban elhibázott választásnak tartották. Sokan hiányolták a filmből az átélhető magyar motívumokat. A magyar hangosfilmbe vetett bizalmat a vérbeli pesti komédiaként elhíresült Hyppolit, a lakáj szerezte vissza két hónappal későbbi kirobbanó sikerével. A kék bálvány mindazonáltal örökre magának tudhatja az elsőséget – emellett meghatározta az elkövetkező évtizedek magyar filmjeinek műfajorientáltságát, népszerű karakter- és konfliktustípusokat honosított meg és elindította pályáján Jávort. Kuriózumértéke mellett már csak ezért is érdemes újranézni. A kék bálvány egyik betétdala, a Van London, van Nápoly... című sláger Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos és Sárossy Andor előadásában: " Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly, De nékem mindhiába Egy van: csak Pest! "
A kék bálvány (1931) - Kritikus Tömeg főoldal képek (5) díjak cikkek vélemények (2) idézetek érdekességek (2) kulcsszavak (8) Az önhibáján kívül tönkrement Lóránt báró Amerikában kezd új életet hűséges inasával, Péterrel. Pincérként dolgoznak egy bárban. Amikor a báró egyik vendégében nagybátyjára ismer, helyzetét szégyellvén megtagadja a kiszolgálást, ezért elbocsátják. Ekkor sorsjegyen megnyeri egy vidéki farm hatodrészét. Beleszeret az egyik társtulajdonosba, Mary Turnerbe. Nem is sejti, hogy a lány milliomos... Szereplők További szereplők... Bemutató 1931. szeptember 25. Ki akarja megnézni?
Érdekes módon, nem az új technika, a hangosfilm volt ellenére a nézőknek, hanem a film témája. Az amerikai hétköznapokat bemutató sztori túlságosan távol állt tőlük. Műfaját tekintve a bemutatón vígjátékként határozták meg, de erősen tetten érhetők benne a bűnügyi filmek jellemző vonásai is. Ennek alapján még érdekesnek is ígérkezik a Kék bálvány, de a csapnivaló forgatókönyv és az a tény, hogy egyszerre dolgozott néma- és hangosfilmes motívumokkal, végképp sikertelenségre predesztinálták. A kudarc azonban szerencsére nem tántorította el a filmeseket attól, hogy újabb hangosfilmeket készítsenek, így a Kék bálvány hibáiból, kiforratlanságából tanulva a magyar film elkezdett beszélni. Nem sokkal később, november 27-én mutatták be a Hyppolit, a lakáj t, ami már jóval közelebb állt a hazai közönséghez, hatalmas siker lett, amit az is bizonyít, hogy sokan ezt az alkotást tartják az első magyar hangosfilmnek, megfeledkezve a Kék bálvány bukásáról. Bátor és kíváncsi olvasóink itt megtekinthetik a Kék bálványt: Kék bálvány (1931) Szereplők: Jávor Pál, Gózon Gyula, Radó Nelly, Beregi Oszkár Az önhibáján kívül tönkrement Lóránt báró Amerikában kezd új életet hűséges inasával, Péterrel.
Az 1931. április 29-én kezdődő és öt hétig tartó forgatás helyszíne a hangberendezéssel frissen felszerelt Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol a Filmipari Alap által Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták. A két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete végül teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét. Több olyan produkció született ugyanis 1931 előtt, amelyben magyar szó hallható, sőt olyan is, amelyben végig magyarul beszélnek. Párizsban forgattak 1930-ban néhány magyar nyelvű hangosfilmet, A kacagó asszony t (The Laughing Lady), Az orvos titká t (The Doctor's Secret), ezek azonban nem tekinthetők önálló műveknek, lévén amerikai sikerek azonos díszletben és beállításokban, magyar szereplőkkel felvett változatai, így Magyarországhoz semmi közük sincs. Itthon készült ellenben Gaál Béla Csak egy kislány van a világon (1929) című munkája, amelyet eredetileg némafilmnek szántak, ennek megfelelő dramaturgiával, képközi inzertekkel, viszont egyes részeit utólag zenekísérettel, zörejekkel és néhány szavas mondattal hangosították.
A főszereplő Jávor Pál, az első színész, aki magyarul magyar filmben megszólal. __________________ Az első magyarországi filmfelvételek 1896-ban a millenniumi ünnepségeken készültek. Lumière-ék operatőrei a Budavári felvonulást vették fel. Az első magyar operatőr Sziklai Zsigmond volt. Városligeti, a Munkácsy kiállítás megnyitóján készített felvételei elvesztek. Az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás A táncz volt, ami az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. 1901-ben Pekár Gyula mozgóképeket kért Zsitovszky Bélától, az Uránia vetítőgépészétől. Az eredetileg fotográfus Zsitovszky örömmel látott a feladathoz az Uránia tetőteraszán, a kor kitűnő színészeivel és az Operaház balerináival. A 24 kinematogrammot 1901. április 30-án mutatták be. A mozi szó először Heltai Jenő Dal a moziról (más címen Berta a moziban) című kupléjának refrénjében fordult elő, melyet Heltai Bernát című, 1907-ben a Vígszínházban bemutatott darabjába is beillesztett.
a XXVI. Alföldi Állattenyésztési napok I. díj nyertese. a XXIII. és XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napok II. díj nyertese.
800m) Előnevelt kortól adult korig alkalmas fácán és fogoly szállítására. Speciálisan fácán szállításra lett tervezve az olasz SAVIPLAST cég terméke. Mindkét végén ajtóval van ellátva, lekerekített sarkok, zárt aljzat és kis méretű szellőző nyílások jellemzik. Így a fácánok szállítását a lehető legkisebb stressz mellett végezhetjük. 12. Szarvasi Vadker Kft. - www.vadker.hu. 900 Ft+ÁFA/db Rendelhető ajtó javító készlet, mely 1 db ajtót 2 db rugót és 2 db távtartót tartalmaz. 2. 000 Ft + ÁFA /készlet Brit gyártmány és minőség. Alkalmas patkány állomány gyérítésére (4. 990 Ft + ÁFA/db) © Szarvasi Vadker Kft.
Előnevelt fácán - 600 Ft/db+ÁFA -tól (júniustól - szeptemberig) A zárttéri tenyésztés számára keltetett állatokat fel kell nevelni. A keltetéshez hasonlóan a nevelés is mesterséges környezetben zajlik. A zárttéri tenyésztésben a felnevelési technológiát klasszikusan 3 szakaszra osztották: elő-, közép-, és utónevelésre. A három szakasz között nincsenek éles határok, mert a gyors markáns változások kedvezőtlenül hatnak a fejlődő szervezetre. A technológia akkor jó, ha az átmenetek az állatok számára szinte észrevétlenek. A nevelés legkritikusabb pontja a napos állatok fogadása. Eladó gyöngytyúk - Magyarország - Jófogás. Lényege, hogy ebben az időben a csibéket meg kell óvni az időjárás viszontagságaitól, ehhez zárt térben, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett tartjuk az állatokat. Előnevelés folyamatában meghatározó a fácánok számára kellő méretű kifutó biztosítása. Kezdetben a növekvő állomány számára a helyigényét a nevelő házon belüli tér növeléssel, később -a madarak hőszabályzó képességének kialakulásával- kifutókba történő folyamatos engedéssel biztosítjuk.