Kiadványunk a kurrens magyar néprajzi könyvkiadás egyik meghatározó alapművét tartalmazza, amely szakembereknek szóló tudományos kézikönyvként és a téma iránt érdeklődő laikusoknak szóló ismeretterjesztésre egyaránt kiválóan alkalmas. A Magyar néprajzi lexikon létrejöttéhez az MTA Néprajzi Kutatóintézete – személy szerint Ortutay Gyula – vezette szerkesztőbizottságnak sikerült az egész néprajztudományt mozgósítania. A csaknem 10. 000 szócikk megírásában a tudományág valamennyi jeles alkotója részt vett. Az Akadémiai Kiadó gondozásában, 1977–1982 között megjelent, papírkiadásban több mint ötvenezres példányszámot elérő, ötkötetes lexikon a szaktudományon kívül is elősegíti a folklór, az etnográfia jelenségeinek és fogalmainak értelmezését. A rokon- és segédtudományok kutatási eredményeit is felhasználva a szakma és a művelt nagyközönség számára egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyv mindmáig.
1967 derekán arra gondoltunk: előtanulmánynak kínálkoznék egy néprajzi lexikon elkészítése. Az egymást követő intézeti viták során eleinte egy kétkötetes szerényebb munka volt előttünk a cél. Kiderült azonban a cikkek összeállítása során, hogy a több ezernyi javaslat cikkekre, meghatározandó fogalmakra, tényekre, történeti, társadalmi, kulturális folyamatokra szétfeszíti ezt a keretet. Később már nem is elsősorban a végső terjedelem kérdései foglalkoztattak, hanem egy olyan magyar néprajzi, folklórlexikon megvalósítása, amely a maga lexikoni, enciklopédikus nyelvén is a teljes magyar néprajz bemutatására törekszik. Úgy határoztunk, hogy ez a lexikon a magyar néprajzi anyagot (s amit mi tőle elválaszthatatlannak tartunk: a folklórt, társadalmi néprajzot stb. ) mutatja be, sohasem feledkezve el a történeti, társadalmi összefüggésekről sem. A cikkek közé azonban csak azokat vettük be, amelyeknek valamilyen szálon köze van a magyarsághoz. Így például a tabu és a totem fogalmak meghatározása szerepel a lexikonunkban, de például a gyermekágyat fekvő: "szimuláló" férj címszava, a couvade nem található, hiszen ez a szokás ismeretlen volt a magyar előtörténet hiedelmei, szokásai között.
Magyar néprajzi lexikon. Használati útmutató sablondok. infó szerkesztés történet Ez a sablon forráshivatkozásként használandó. Használat [ szerkesztés] {{ MNéprLex |kötetszám|oldalszám|URL}} kötetszám: a meghivatkozott kötet száma oldalszám: a meghivatkozott oldal(ak) száma URL: a Magyar Elektronikus Könyvtárba feltöltött elektronikus változat URL-jének utolsó tagja, elérési címe, azaz például itt "". Példa [ szerkesztés] {{ MNéprLex}} eredménye, puszta címleírás: {{ MNéprLex |2|386}} eredménye, kötet- és oldalszám jelölésével: Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 386. o. ISBN 963-05-1287-4 {{ MNéprLex |3|121|}} eredménye, a kötet- és oldalszám mellett az online elérés jelölésével: Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). 1980. 121. ISBN 963-05-1288-2 Sablon Címleírás {{ MNéprLex |ALL}} Magyar néprajzi lexikon I–V. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8 {{ MNéprLex |1}} Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). 1977. ISBN 963-05-1286-6 {{ MNéprLex |2}} Magyar néprajzi lexikon II.
Andrásfalvy Bertalan: Magyar néprajzi lexikon 1-5. (Akadémiai Kiadó, 1982) - 1. kötet: A-E/ 2. kötet: F-Ka/ 3. kötet: K-Né/ 4. kötet: N-Szé/ 5. kötet: Sz-Zs Szerkesztő Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1982 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 3. 570 oldal Sorozatcím: Magyar néprajzi lexikon Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-05-1285-8 Megjegyzés: A könyveket színes és fekete-fehér fotók és ábrák illusztrálják. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A magyar népi kultúra hagyományos megjelenési formái napjainkban már eltűnőben vannak. A jelen és közelmúlt gyors, mély változásai már történeti távlatba állították azt a paraszti világot, amely ennek a kultúrának kerete és éltetője volt. Ez a paraszti kultúra számunkra, magyarok számára igen jelentős. Legjelentősebb tárgyi emlékei a múzeumokban tekinthetők meg. Modern nemzeti kultúránkat, az irodalmat, zenét, művészetet eltéphetetlen közvetlen és közvetett kapcsolatok szövedéke fűzi a népi kultúra örökségéhez.
Az egyes cikkek arányaira ügyeltünk - amennyire ügyelhettünk - s az utalóknak is lehető bőséggel teret adtunk, hogy a keresést megkönnyítsük, a nyelvjárási, helyi megnevezések változatait is megőrizzük. Így közel 9000 kisebb-nagyobb cikk készült el, s vannak olyan cikkek, amelyek nagyobb egységet fognak össze, mint teszem azt az állattartás, földművelés, népköltészet, népmese stb., stb., amelyek megfogalmazása enciklopédikus igényű és terjedelmű; számuk 35-40-re tehető. Minden egyes munkatársamra hálával gondolok és a Kutató Csoport s a magam nevében is köszönöm munkájukat, de engedtessék meg, hogy a munkatársak közül név szerint is külön köszönetet mondjak szerkesztőtársaimnak, akik közül többen a cikkek jelentős részét nemcsak szerkesztették, hanem írták is: Bodrogi Tibor, Diószegi Vilmos, Fél Edit, Gunda Béla, Kósa László, Martin György, Pócs Éva, Rajeczky Benjamin, Tálasi István, Vincze István. A szerzők közül is hadd emeljek ki néhányat, akik kiemelkedőt alkottak mind a cikkek számában, mind minőségében is, nélkülük lexikonunk meg sem valósulhatott volna.
lehetett [1], majd az 1890 -es években vásároltak önálló házat és üzletet. 1895 -ben Pfann Lajos halála miatt árverésre került a Pfann-ház (Oskola utca 23. ), ekkor vásárolta meg Brauswetter János. A ház Bajza utca felöli részén a magasföldszintes raktárépületre emeletráépítési engedélyt kért, s meg is kapta azt a fia, Vilmos órásmester, 1912 -ben már a lakhatási engedélyt is megadták. Brauswetter - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Az óraraktár tervét Robelly Aladár készítette. Az épületet 1983 -ban védetté nyilvánították, az óraraktárt azonban 1990 -ben lebontották, s az Oskola utcai házat jellegétől idegen tetőtérbeépítéssel átalakították. A Brauswetter-féle órásüzlet helyén különböző boltok működtek, legtovább hentes üzlet, majd cipőbolt. Jegyzetek ↑ E ház 1873 -ban épült fel, s a városatyák mindjárt számos boltosnak adtak ki bérbe helységeket a földszinten, az emeleteket pedig lakás céljára, ezért is lett a neve bérpalota
Egy "Brauswetter János Szegeden" zsebóra felújítása Brauswetter János Szegeden zsebóra A javítás tárgya egy Brauswetter János Szegeden zsebóra, mely már a mester késői munkája. Az 1920 évek elején készült óra megúszta a barbarizmust, meglepően jó állapotban maradt meg az utókornak. Brauswetter János Brauswetter János az órásmesterséget külföldön tanulta. 1846-ban Münchenben mesterré fogadják, de nemsokára megint Szegeden él. Saját óráival szereli fel a szegedi régi zsinagógát, ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. Egy "Brauswetter János Szegeden" zsebóra felújítása - Watchmaker. A korabeli Szegedi Híradó napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. A magyar óraipar sikeres alakja lett. Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos vitte tovább. 1873-tól Brauswetter János órásműhelye a Városháza bérpalotájában, majd az 1890-es években vásároltak önálló házat és üzletet. 1895-ben Pfann Lajos halála miatt árverésre került a Pfann-ház.
Magyar English Oldalunk cookie-kat használ, hogy színvonalas, biztonságos és személyre szabott felhasználói élményt tudjunk nyújtani Önnek. Az oldalra való kattintással vagy tartalmának megtekintésével ezen cookie-kat elfogadja. A további cookie beállításokról a gombokra kattintva rendelkezhet. További információk Beállítások módosítása Elfogadom
Tok nélkül Az óra szerkezete és tokja. Régen szervizelt szerkezet Az óra járása bizonytalan, a két alaphelyzet – számlap alul, számlap felül – pozícióban mérve a pontatlanság tetemes. Ráadásul vélhetőleg a hajszálrugó eltörött a befogási pontnál és egyszerűen újrafűzték. Ezáltal a rugó működő hossza lecsökkent, mert a szabályzókulcs teljesen végállásban van és még így is siet. A probléma javítható a billegőkoszorú nehezítésével, ami abból áll, hogy két súlyzócsavart hajtok be egymással szembe a koszorú üresen maradt meneteibe. Váltókaros felhúzószerkezet Az óramű felhúzó és mutatóállító szerkezete már váltókaros kivitelű, ami annyit jelent, hogy a mai modern órákhoz hasonlóan a tengely kihúzásával állíthatóak a mutatók. Ezt a kivitelt az 1910-as évek közepétől alkalmazták széles körben, ezért az óra mindenképpen ezen dátum után készült. Ez előtt a szerkezetek még nyomókaros, vagy ehhez hasonló megoldással készültek. Tűzzománc számlap A számlap szinte hibátlan, ami ritkaság, feszegetésnek apró nyomáról egy kicsi hajszálrepedés árulkodik.