A legismertebb magyar éremművészek közé tartozott. Egyesületek, intézmények, városok megbízásából eseményekhez kötődő alkalmi érmeket, elismerést kifejező díj és emlékérmek sorát készítette el. Egyedi és sorozatműveket egyaránt mintázott. Plasztikai munkásságát domborított reliefek készítésével kezdte. Érmei kezdettől tradicionális felfogást követtek. Széchenyi istván gyakorlati tevékenységei. Mélyített, domborított, vésett és vert érmeit egyaránt tiszta rajzú, kemény vonalú összefogott mintázás jellemzi. Külön csoportot alkotnak képzőművészek, írók, zeneszerzők, tudósok előtt tisztelgő érmei. A karakteresen mintázott portrék reversén az alkotók tevékenységére utaló motívumokat, szimbólumokat helyezett el. Egyéni kiállítások 1968: Festőterem, Sopron; Műcsarnok, Győr 1970: Esterházy-kastély, Fertőd 1971: Megyei Könyvtár, Eger; Művelődési Ház, Hajdúböszörmény 1972: Helytörténeti Múzeum, Tokaj 1973: Művelődési Ház, Szombathely; I. ker.
Mesterséges Intelligencia Központ: kutatásokra alapozott új mesterséges intelligencia eszközökkel az ipari fejlesztések hatékonyságának a növeléséhez járul hozzá. Széchenyi istván országépítő tevékenységei. e Mobilitás Központ: villamos forgógépek és a hozzájuk kapcsolódó hajtásszabályozások vizsgálata. A mérések elvégzésére több, különböző teljesítményű (10kW, 50kW és 500kW) és fordulatszámtartományú (max. 24000rpm) elektromos fékpad áll rendelkezésre. A Kompetencia Központ kutatási területei Rendszer- és irányításelméleti kutatás Autonóm járművek kooperatív irányítása az intelligens közlekedési rendszerekben 5G járműkommunikációs technológiák kutatása (V2X) Önvezető járművek validációs módszereivel kapcsolatos kutatás Környezetérzékelés és járműszimuláció Digitális képelemzési technikák kutatása és járműipari alkalmazásai Autonóm járművekhez igazodó fizikai és digitális közúti infrastruktúra kutatása Mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei Kiber-fizikai rendszerekkel kapcsolatos kutatás, Ipar 4.
Egy kiadós séta a városban Körmend a földrajzilag legnyugatibb magyarországi megyében, Vasban található, a nyugati határszéltől huszonegynéhány kilométerre. Budapest irányából jövet a 8-as és 86-os útvonal kereszteződésénél lépünk Körmend város területére. A 8-as tovább vezet Ausztriába. Zalaegerszeg felől, a 86-os úton jövet, a fenti két út találkozása előtt még balra fordulván is ide jutunk. Ezt a megközelítési mód különösen ajánlott, hiszen a Rába-hídon átérve már elsőre is feltűnhet, hogy ennek az útnak a meghosszabbítása hajdanán a kastély főépülete alatt haladott át. Mindenesetre bármelyik irányból jövünk, ha a Batthyány-kastélyt megtaláltjuk, akkor már helyben vagyunk. A kastély-együttes főépületében egészen a legutóbbi időkig több esküvő köttetett, de a szomszédos középiskola kollégiumául is szolgált. Manapság újra kiadásra került, így ismét műemléki voltában csodálhatjuk meg. Az épületben található még az állandó Rába Helytörténeti Múzeum és a 2004 tavaszán nyílt Batthyány-múzeum is, mely utóbbiról bővebben lesz még szó.
Körmend ékessége, a hercegi Batthyány-Strattmann kastély, az ország egyik legjelentősebb műemlék együttesinek egyike. 2021-ben új kiállítótérrel, benne új állandó kiállítással bővült a körmendi Batthyány-Srattmann László Múzeum; a Szalon és ebédlő a Batthány-kastélyban címet viselő tárlat. Körmend ékessége, a hercegi Batthyány-Strattmann kastély, az ország egyik legjelentősebb műemlék együttesinek egyike, amely az óbudai Zichy-kastély, a ferődi Esterházy-kastély, a gödöllői Grassalkovich-kastély és a keszthelyi Festetics-kastély mellett egyik a magyar kastélyépítészetet leginkább reprezentáló, kiemelt jelentőségű építészeti alkotás. A körmendi Batthyány-Strattmann hercegi kastély második emeletén található két helyiségben enteriőröket mutat be a múzeum. Az első terem egy szalont, a második, bástyában kialakított szoba pedig egy ebédlőt idéz meg a 19. század utolsó negyedéből. A második világháború végén és a szovjet megszállás idején a körmendi kastély berendezési tárgyai elpusztultak, eltűntek, egyetlen eredeti bútor sem maradt meg, ezért a kiállításon egy lehetséges rekonstrukció látható, amely - ugyan nem Batthyány-bútorokkal - felidézi az 1883-1914 között élt Batthyány-Strattmann Ödön herceg korát.
A továbbiakban úgy lehet leginkább megismerni a várost, ha körbejárjuk a négy templomát. Kezdvén az egyemeletes, barokk stílusú római katolikussal a Rába folyó mellett. Ha elindulunk a kastélyból déli irányban a híd felé (mint tettük fentebb), jobbra hamar elő is tűnik. Innen északra indulva az egymással párhuzamos és szomszédos utcákban lévő, egyaránt a XVI. század második felében épült neogótikus stílusú evangélikus és késő-barokk formanyelvű református templomok szinte adják magukat. A negyedikre, érintvén a Sportcsarnokot is, az utóbbi években épült második római katolikusra már nehezebb rálelni. De ha elértük a Vasútállomás épületét és ott a szemünkbe tűnő felüljárón átmegyünk, akkor kelet felé indulva hamar felfedezzük. Amennyiben Szombathely felől jövünk vonattal, akkor e templommal jobb oldalt fogunk találkozni. Körmend köztéri szobraira is e módszerrel találunk a leghamarabb. Sőt így útba esik a Fő tér is, ami nagyjából a főparkoló, egy kellemes parkocska üldögélni-nézelődni, körben az épületek.