Az ügyvédük tájékoztatta őket folyamatosan arról, hogy egyre súlyosabb vádakkal kell szembenézniük. Először még azt mondták nekik, hogy másnap kiengedik őket, utána ez 72 órára változott, majd a tárgyaláson 30 napra. A lányok ügyvédének az ellenük valló rendőrök vallomását sem adták ki, három rendőr vallott ellenük, akik nyilvánvalóan hamisan eltérő helyet jelöltek meg elfogásuk helyszínéül. Csorba attila 2006.html. Az öngyilkosságba hajszolt Csorba Attilával való beszélgetés pedig még ennél is megrázóbb. Beszámol arról, hogy miként küzdöttek az életéért, és miként vesztette el látását, miután egy rendőr 15 méteres közelségből célzott lövést adott le a fejére. A fiatalember először volt kint tüntetésen, a korábbi eseményeken nem vett részt, az egyetlen ép szemgolyóját ki kellett venni a sérülése miatt. "A gumilövedék teljesen szétroncsolta a szememet, a szemgolyómat ki kellett venni" – mondta a korábbi felvételen Csorba Attila, akinek az agyhártyája is megsérült és más sérüléseket is szenvedett, amelynek következtében az agyvíz is szivárogni kezdett.
Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Adatlapja az ELTE honlapján Asztali beszélgetések... Jelen vagy múlt idő? – 1848 kultusza Beszélgetőtársak: Csorba László, Hermann Róbert, Kalla Zsuzsa, moderátor: Galambos Ádám (videóval) m v sz A Magyar Nemzeti Múzeum vezetői 1812–1823: Miller Jakab Ferdinánd 1823–1837: Haliczky Antal 1837–1843: Horvát István 1843–1869: Kubinyi Ágoston 1869–1894: Pulszky Ferenc 1894–1916: Szalay Imre 1916–1923: Fejérpataky László 1923–1932: Hóman Bálint 1932–1934: Bátky Zsigmond (mb. főig. ) 1934–1944: Zichy István 1944–1945: Fettich Nándor 1945–1949: Huszár Lajos 1949–1951: Mihalik Sándor 1951–1986: Fülep Ferenc 1986–1993: Fodor István 1993: Kralovánszky Alán 1993–1999: Gedai István 1999–2010: Kovács Tibor 2010–2016: Csorba László 2016–2021 Varga Benedek 2021– L. Csorba László (történész) – Wikipédia. Simon László Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 5340154 OSZK: 000000001047 NEKTÁR: 60 PIM: PIM92725 LCCN: nr89015341 ISNI: 0000 0001 1588 824X SUDOC: 057227489 NKCS: jo2011665018 BNF: cb130162343
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje a 15 évvel ezelőtti brutális tömegoszlatást felidézve elmondta, Gyurcsány Ferenc felelőssége egyértelmű, miután a volt kormányfő – a saját bevallása szerint – ott volt a rendőrségi operatív irányító központban október 23-án. Hol volt 2006. szeptember 17-én, amikor kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde? – Az ügyvédi irodámban értesültem Gyurcsány felháborító beszédéről, amelyben beismerte a trükkök százait és azt, hogy lényegében választási csalást követtek el, mivel a tavaszi választás előtt hazug módon eltitkolták az ország csődközeli helyzetét. Amikor pedig a spontán tiltakozások megkezdődtek, biztos voltam benne: csak idő kérdése, hogy mikor csap le az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított rendőrség a fővárosban. Csorba attila 2006 relatif. A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ugyanis ekkorra már túl voltunk számos békés kormányellenes tüntetés erőszakos és jogellenes feloszlatása, a résztvevők menetrend szerinti önkényes fogva tartása, majd koncepciós eljárás alá vonása miatti jogvédő csatákon.
62. február 5-én délután minden korábbinál nagyobb földrengés pattant ki a város térségében. A modern kor szakértői szerint a Richter-skála szerinti 5, 5-6-os erejű rengés súlyos károkat okozott a kikötői létesítményekben és a város lakóépületeiben is. Marija J. Szergejenko: Pompeji (Gondolat Könyvkiadó, 1960) - antikvarium.hu. A rengés nyomán tüzek pattantak ki városszerte, tovább növelve a pánikot és a pusztulást. Az egykori amfiteátrum rekonstrukciós látképe Forrás: DEA/G Dagli Orti/De Agostini via Getty A 62-es földrengés után ugyan elindult a helyreállítás, de a természeti katasztrófa hatására sok polgár végleg elköltözött Pompejiből. 62 után megnövekedett a kisebb rengések száma, ami szintén aggodalomra adhatott volna okot a helyben maradóknak, de az emberek mindezt gyorsan megszokták, és egy idő után már ügyet sem vetettek az apróbb rázkódásokra, "Vulcanus játszadozásaira. " Vulcanus haragja elpusztítja az őt ünneplő várost 79. augusztus 25-én, Róma alapításának 832. -ik, és az "isteni" Titus imperátorrá avatásának évében Vulcanus ünnepére készülődtek Pompeji polgárai.
Marija J. Szergejenko: Pompeji (Gondolat Könyvkiadó, 1960) - Fordító Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1960 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 381 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat, fotókat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Időszámításunk első évszázadában, a Vezúv egyik félelmetes kitörésekor a földrengés elpusztította Pompeji itáliai városkát, mely a mai Nápoly közelében terült el. A katasztrófa a 79. év... Tovább Fülszöveg Időszámításunk szerint 79-ben, augusztus hónapban, mikor a gazdag campaniai tájakon ért az illatos szőlő és az olajbogyó, szörnyű katasztrófa híre járta be az antik világot. A Vezúv kő- és hamueső alá temetett sok villát meg majorságot és egy nagyobb meg egy kisebb várost: Pompejit és Herculaneumot. Fotókon az eltemetett város - Utazás | Femina. Pompeji régi város volt már ekkor. Egyes termékei messze földön ismertté tették nevét.
A tragikus sorsú várost nem kímélte meg a második világháború sem. 1944 tavaszán, amikor tetőpontjára hágott a közeli Monte Cassinonál dúló véres ütközet, egy amerikai felderítőgép téves információja alapján a 15. amerikai légi hadsereg parancsnoksága elrendelte a terület bombázását. Egy B-17-es nehézbombázó Monte Cassino felett Forrás: Wkimedia Commons / U. S. Army Photo A felszálló négymotoros B-17-es repülőerődök bombaszőnyeget dobtak Pompeji környékére, hogy kifüstöljék, illetve megsemmisítsék a "romok között megbúvó nácikat", csakhogy egyetlen német alakulat sem ásta be magát Pompejinél. A bombázás ha a németekben nem is a romokban viszont annál több kárt okozott. Feltámadt a bronzkor Pompeji mellett. Pompeji romvárosa a háttérben füstölgő vezúvval Forrás: Wkimedia Commons / A pusztítás nyomait a második világháború után eltüntették, és tovább folytatták a napjainkban is zajló módszeres feltárásokat. Pompeji az UNESCO világörökség része, és Olaszország egyik leglátogatottabb műemléke.
részlet: 5. kb. 8 millió éve: Rudapithecus hungaricus 6. kb. 2 millió évvel ezelőttől kb. 10000 évvel ezelőttig: paleolitikum 7. kb. 300000 éve: a vértesszőlősi előember (Samu) 8. kb. 70000 éve: a mai ember (Homo sapiens sapiens) megjelenése* (Elterjedése: 30000éve) 9. kb. 10000 éve: a neolit forradalom (az élelemtermelés kezdetei*) 10. i. e. IV. ée. : az öntözéses gazdálkodás kezdetei, az első államok kialakulása (i. 3000 körül*) 11. i. 3000 – 2500k. : a sumer városállamok virágkora 12. i. III. : az Indus-völgyi civilizáció kialakulása 13. i. 2700 – 2200: az egyiptomi Óbirodalom 14. i. II. : a kínai civilizáció kezdetei 15. i. XVIII. sz. : az Óbabiloni Birodalom fénykora, Hammurápi uralkodása 16. i. 1550 – 1050: az egyiptomi Újbirodalom 17. i. XVI – XIII. : a mükénéi kor 18. i. XIII (- XII. ) sz. : az égei vándorlás*... 37. i. 287: Rómában eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását* 38. i. 264 – 241: az első pun háború* 39. i. 218 – 201: a második pun háború* 40. i. 168: a püdnai csata, Makedónia döntő veresége Rómától* 41. i. : a római köztársaság válságának kezdete 42. i.
Kutatók szerint a Vezúv következő kitörése sokkal veszélyesebb lehet – akár hárommillió embert is érinthet –, mint amire az olasz hatóságok jelenleg fel vannak készülve. A Vezúv az űrből. Kiszámítható kitörés © NASA Egy angol és olasz tudósokból álló kutatócsoport szerint a múltbeli, halálos áldozatokkal járó vulkánkitörések által érintett területek magukban foglalják a mai Nápolyt is. A kormány jelenlegi válságterve alapján csak 600 ezer embert képesek evakuálni a városból, az új becslés szerint azonban egy vulkánkitörés esetén akár hárommillió ember élete is veszélyben lehet. A Vezúz leghíresebb kitörése 79-ben volt, amikor Pompeji városát betemette a láva. A nápolyi evakuálásra vonatkozó terveket egy a 79-eshez hasonló erősségű, 1631-es kitörés alapján állították fel. A kutatócsoport azonban beszámol egy négyezer évvel ezelőtti kitörésről is, amely lényegesen súlyosabb volt a fent említett két katasztrófánál. Az amerikai tudományos akadémia (National Academy of Sciences) által végzett legújabb kutatás szerint a bronzkori vulkánkitörés kiömlő lávafolyama 25 kilométer hosszúságban folyt észak-keletre, Nápoly földrajzi határain is túlhaladva.
Vulkánjának ókori kitörése a geológusok szerint az egyik, ha nem a legnagyobb erejű elemi csapás lehetett a Földközi-tenger térségében. Az 1860-as évektől kezdve feltárt romok a múlt egyik legtitokzatosabb katasztrófájáról tanúskodnak. A mintegy 12 km átmérőjű kaldera kr. e. 1500 táján keletkezett. A vulkán magassága megközelíthette az 1600 métert. A szigetek mai képét a vulkánhegy összeomlásának köszönhetik, melynek lenyomatait mai is őrzik. Az ókori szigetek egykori lakóit nem ismerjük, csak töredék emlékek, leletek maradtak fent az egykori kultúra életéről, szokásairól, mindennapjairól. A régészek szerint a krétai kultúra mélyen hatott rájuk, miközben megőrizték saját múltjuk értékeit is. A kultúra végét, a "szantoríniaiak" halálát egy hatalmas robbanás, a vulkánkitörés okozta, amely először a tengerbe süllyesztette a házaikat, majd elpusztította a menekülő embereket is. Szantoríni régészeti emlékei olyan virágzó kultúráról árulkodnak, hogy sokan ott keresték, keresik napjainkban is a mesebeli Atlantiszt.
Akik túlélték, azt hitték megmenekültek és elkezdtek visszatérni otthonaikba. Augusztus 25- én késő délelőtt a Vezúvról hömpölygő tűzforró, törmelékes lávafolyam öntötte el a várost, és 100 km/órás sebességgel futni kezdett a tenger irányába, senkit és semmit nem kímélve, halálra égetve a menekülőket. A tengerbe érve felforrt a víz és cunamit idézett elő. A kb 25 órás kitörés közel 2000 ember halálát okozta és teljesen megsemmisítette Pompei és Ercolano városát és Stabia nagy részét. Az októberben megismétlődő földrengés élő embert már nem talált. 1748-ig kellett várni, míg rájöttek, hogy a föld alatt egy város fekszik, teljes lakosságával együtt. Az ásatásokat Carlo III di Borbone kezdi meg.