Ha a szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a házastárstól e vagyonból nem követelhető a tartozás. Ugyanakkor ehhez arra is szükség van, hogy a házasfelek a szerződést bejegyezzék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). A házassági szerződés egyébiránt utóbb módosítható, visszamenőlegesen is felbontható, vagy a jövőre nézve megszüntethető. Válóper - Válás közös megegyezéssel - Házassági szerződés - Gyermekelhelyezés, kapcsolattartás - Tartásdíj Ennél a példánál maradva, a lakás majdani sorsának szerzdéssel való biztosításának egyik módja, ha a leend férj és feleség között létrejött házassági vagyonjogi szerzdést egy okiratba foglalják, összekapcsolják, a szülk és a lakással megajándékozott leend férj között kötött ajándékozási szerzdéssel. A szerzdés tartalma kizárólag a szerzd felek akaratától függ. A házassági vagyonjogi viszonyok rendezése esetén a törvény a korlátok nélküli szerzdéskötést teszi lehetvé, mely a közös és különvagyon rendezésénél jóval tágabb kört tesz lehetvé, ideértve például a tulajdoni arányok módosítását.
Házassági vagyonjogi szerződést házasulók és házastársak köthetnek, ennek értelmében még a házasságkötés előtt létrehozható a megállapodás, de akár a házasság fennállása alatt, lényegében bármikor. Fontos, hogy a szerződést csak személyesen lehet megkötni. A szerződési szabadság elve érvényesül a szerződés hatályának a meghatározása során is, így a házastársak maguk határozzák meg azt az életközösség fennállása alatti időpontot, amelytől kezdődően a szerződés rájuk nézve hatályos. A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez mindenképpen szükséges, hogy azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják a felek. A közjegyző és az ügyvéd eljárása biztosíthatja azt, hogy a házastársak megfelelő felvilágosítás birtokában kössenek ilyen szerződést, miután a felek elemi érdeke, hogy ismerjék azokat az érdekeket és kockázatokat, amelyek felvetődnek. A törvény fokozott figyelmet fordít a hitelezők védelmére. Ennek megfelelően rendezi a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személyekkel szembeni hatályát.
Ha a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, vagy az eltérően nem rendelkezik, akkor a házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség keletkezik. Mit jelent a házassági életközösség? A házasság megkötésével csak akkor jön létre a felek között házastársi vagyonközösség, ha a felek között létrejön, vagy már korábban létre jött az életközösség is. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell, vagyis úgy kell tekinteni, mintha az létrejött volna, még akkor is, ha ez valójában nem történt meg. Természetesen ez a törvényi vélelem megdönthető, de a bíróságon annak a házastársnak kell bizonyítania, hogy a házasságkötéssel nem jött létre az életközösség, aki hivatkozik rá. A törvény a házassági életközösség mibenlétét, annak elemeit nem határozza meg. Az ítélkezési gyakorlat az érzelmi és gazdasági közösség, - vagyis az érzelmi, lelki közösség, rendszeres szexuális kapcsolat, a közös háztartás, a felek tényleges együttlakása, közös gazdálkodás, közös gazdasági célok érdekében való együttműködés - együttes fennállása esetén tartja megállapíthatónak az életközösség fennállását, amit tovább bonyolít, hogy a felsorolt elemek közül egyik vagy másik hiánya még sem jelenti kivétel nélkül az életközösség fennállásának a hiányát.
Harmadik személlyel szemben ez a szerződés akkor hatályos, ha azt a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartás ába bevezették vagy a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A közhiteles nyilvántartás megkönnyíteni kívánja a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását. A házassági vagyonjogi szerződés nyilvántartásba való bejegyzése azt a vélelmet keletkezteti, hogy az a szerződés fennáll, de ennek ellenkezője bizonyítható. Sem a vagyonjogi szerződés nyilvántartásba való felvétele, sem pedig annak a ténynek a bejegyzése, hogy a vagyonjogi szerződést módosítják vagy megszüntetik, nem automatikusan történik; a házastársak közjegyző előtt előterjesztett kérelmére kerül erre sor. A kérelmet közösen és személyesen kell előterjeszteniük. A közjegyző illetékességét a házastársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik.
Krúdy Gyula: A törpe trombitás (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1984) - Grafikus Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1984 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 132 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-11-3699-X Megjegyzés: A könyv fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Sokan ismerik a furcsa kis figurát, a se nem öreg, se nem fiatal disznópásztort, aki törpe létére egymaga mentette meg a Krimóczy-huszárszázadot a csatában, nevezetes, messze szóló trombitájával. Még Sipkáról, a híres toronymászóról is hallottak az iskolások. Minden gyerek szívesen olvassa Krúdy Gyula szebbnél szebb meséit a török időkről, a Rákóczi-szabadságharcról, 1848-ról, öreg honvédekről, bátor garibaldistákról. Ebben a kötetben javarészt olyan meséket gyűjtött össze Sulyok Magda, melyek soha meg nem jelentek könyv alakban: elsárgult, század eleji gyerekújságok lapjaiból bukkantak most elő.
Leírás Szerző(k): Krúdy Gyula Cím: A törpe trombitás Kiadó: Móra Ferenc Könyvkiadó Nyelv: Megjegyzés:
— kiabáltak. Futott mindenki arra, amerre tudott, kifelé a városból. A törpe trombitás hajnalban azzal költötte fel Pap Jánost: — Őrmester uram, kitakarodott az ellenség a városból. Menjünk be mi addig, amíg észre nem veszik a cselfogást. Így szólt Vad Marci, és elmondta az éjszakai huszárrohamot, amit egymaga rendezett trombitájával. A vén őrmester csak megölelte a törpe trombitást. — Fiúk! — kiáltott dörgő hangon. — Ne bántsátok többé ezt a gyereket! Aki bántja, vasra veretem. Igazi Krimóczy-huszár ez!
Állapotfotók Könyvtári könyv volt. Állapotfotók A borító kissé kopott, néhány lap foltos.
A huszárparipák kényesen emelgették a lábukat, még a huszárok is vígan mosolyogtak a bajuszuk alatt. Fújta, fújta a kis kondás. A trombitahang zúgva-búgva járta be az erdőt. - Így még nem is hallottam fújni - dörmögte az őrmester. - Hogy hívnak, öcsém? - Vad Marci a nevem. - No hát, Vad Marci, akarsz-e huszár lenni? - Már hogyne akarnék - felelt boldogan a kondás -, mikor akarok! - Csak úgy ragyogott az arca a nagy gyönyörűségtől. - Mentem volna már magamtól is, de mindenütt kinevettek. Sehol se kellettem. - No hát, velünk meglehetsz, mert jól tudod fújni a trombitát - szól az őrmester. Lenyírták a bozontos haját, szakállát. Huszárgúnyát húztak rá. Igaz, hogy lötyögött az rajta, mintha egy gyerek a nagyapja ruháját öltené fel. De Marci büszkén pödörgette a bajuszát. Nézegette magát jobbról-balról. - Sose hittem volna, hogy még huszár leszek valamikor! Felültették egy vezetéklóra, nyakába akasztották a trombitát, aztán kezet szorított vele Pap őrmester. - Ezentúl pedig megbecsüld magad, mert a legvitézebb huszároknál szolgálsz, öcsém.